Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-17 / 190. szám
8 I TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2018. augusztus 17. | www.ujszo.com Nem kellenek gyilkos robotok! CSIBRÁNYI ZOLTÁN Jócskán túlléptük azt az érát, amikor a kínaiak feltalálták a lőport, azt is, amikor ez első harckocsit megtervezte Leonardo da Vinci. Pilóta nélküli repülőgépek, drénok, orvlövész-érzókelő elektronikai eszköz, mesterlövészek célzását segítő mobilalkalmazás s más katonai kellékek árnyékában élünk. Működésükhöz emberi döntés szükséges. Am már az önműködő támadó fegyverrendszerek (LAWS) jövőképe sem csak a képzelet játéka. Noha e téren még - szerencsére - nincs olyan szinten világunk, amilyet a Terminátor-filmek láttatnak, mégis érthető a sokak erre vonatkozóan érzett félelme. Az USA, Kína, Oroszország s mások is folytatnak ilyen fejlesztéseket. Izrael már működtet távolról irányítható határőrszemeket, ezekhez nem kell a helyszínen állandó emberi jelenlét. A dél-koreai hadsereg olyan - a Samsung egyik leányvállalata és a Korea Egyetem kifejlesztette - határvédő robotőrszemeket használ, amelyek önállóan működő képességekkel is bírnak, automata üzemmódban kezelőszemélyzet nélkül fel tudják szólítani megadásra a lehetséges ellenséget s felismerik, ha az annak jeleként felemeli kezeit, ha viszont ez nem történik meg, lőni tudnak az észlelt fenyegetésre. Érdekel valakit, mi lesz, ha felismerő-rendszerük téved? Délkoreai a „Super aEgis II” automatizált fegyverrendszer is: ma irányítva működtetik, de ha automata módba kapcsolnák, képes - további emberi beavatkozás nélkül — éjszaka is 2,2 km-es távolságból azonosítani, nyomon követni, megsemmisíteni a mozgó célpontot? Tetézve a félelmet volt már, hogy szoftverhiba miatt elszabadult egy harci eszköz: 2007-ben egy dél-afrikai lőgyakorlaton egy digitális célra állítási Az emberi élet feletti döntést sohasem szabad gépekre átruházni (Fotó: Shutterstock) rendszerű légelhárító ágyú 9 katonát megölt, többeket megsebzett. A számítástechnikai háttér vezérelte gépek sok területen precízebbek, megbízhatóbbak az embernél, de a fenti eset azt bizonyítja, felelőtlen szoftverfejlesztők is vannak, akik még nem biztonságos, emiatt mondható, félkész terméket is kiadnak kezükből. Milyen lehet az ő lelkiismeretük? Rengetegen fejezik ki nemtetszésüket, kérik a robotizált fegyverrendszerek fejlesztése s gyártása abbahagyását, és a kormányok, fejlesztők fejére olvassák, ha tisztességes, emberi képet akarnak magukról kialakítani, inkább arra törekedjenek, a mesterséges intelligencia olyan területeken kerüljön alkalmazásra, amelyek nemcsak hogy nem ütköznek aggályokba, hanem az emberiség hasznára lehetnek. Érdemes lenne fontosabb dolgokra használni, mondjuk az éghajlatváltozás által támasztott kihívások kezelése során. 2018-ra 150 vállalat, 2400-nál több neves magánszemély írta alá ama levelet, amelyben ígérik, nem vesznek részt önmüködésre képes fegyverrendszerek fejlesztésében, gyártásában, kereskedelmében, használatában. Felszólítják a világ kormányait, kemény törvényekkel küzdjenek az ilyen fegyverek ellen. A levélből: „A mesterséges intelligencia készen áll, hogy egyre nagyobb szerepet játsszon a katonai rendszerekben” - ezért sürgetik a politikai döntéshozókat a mielőbbi különbségtételre a mesterséges intelligencia elfogadható s elfogadhatatlan használatát illetően. Az aláírók egyetértenek abban, az emberi élet feletti döntést sohasem szabad gépekre átruházni. Az aláírók között van a jelenleg a Google brit leányvállalatánál, a mesterségesintelligencia-kutatással foglalkozó DeepMind-nál dolgozó Szepesvári Csaba - őt kértem fel, mondja el az Új Szó olvasóinak, miért állt be az aláírók sorába? Mint nyilatkozta: „Bár nem vagyok a kérdés szakértője, de olyan kutatóként, aki az alapkutatással foglalkozik, aminek lehet hadászati alkalmazása, fontosnak találtam kifejezni véleményem. Szerintem azért lenne jobb betiltani az ilyen önműködő fegyverrendszereket, mert fölöslegesek és veszélyesek. Fölöslegesnek találom ezeket az erőfeszítéseket, mert úgy tűnik számomra, nem oldanak meg semmi olyan problémát, ami az emberiség egésze jólétének fejlődéséhez vezetne. Akik az ilyen fegyverrendszerek mellett érvelnek, azt hozzák fel, használatukkal az alkalmazó kevesebb katonájának eshet baja, másrészt a költségek is csökkenhetnek. Ez lehet, hogy így van, de nem nyilvánvaló, hogy globális hatásuk is pozitív. Veszélyesek, mert a technológia túl könnyen reprodukálható, és így labilizálhatja a globális egyensúlyt, s ha már ki van fejlesztve, nehezen korlátozható az elterjedése. Ez azért van, mert könnyen elképzelhető az, hogy a technológia ismeretében nem kell nagy befektetés (bonyolult technikai folyamatok) a megvalósításhoz, reprodukáláshoz. Az is veszély, nagy a csábítás a kiforratlan technológia alkalmazására, aminek nem vagy nehezen kiszámítható következményei lehetnek. Példaként a taposóakna hozható fel: Ez egy teljesen önműködő fegyver, amit pont ezekből az okokból tiltottak be: A technológia közepesen jól működik (válogatás nélkül öl), de nagy a csábítás a használatukra, mert olcsón lehet pillanatnyi előnyre szert tenni a használatukkal.” 2018. július 13-19. között zajlott Svédországban a Mesterséges Intelligencia Konferencia, amelyen a mesterséges intelligencia és a robotika területén dolgozó szakemberek ezrei vettek részt. Ott hangzott el a Massachussettsi Műszaki Egyetem fizikaprofesszora, Max Tegmark szájából: „A mesterséges intelligencia hatalmas potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy segítse a világot—ha megbélyegezzük s megakadályozzuk annak visszaélését. A mesterséges intelligenciával rendelkező fegyverek, amelyek önállóan döntenek emberek megöléséről, ugyanoly undoritóak és destabilizálóak, mint a biológiai fegyverek, s ugyanúgy kell kezelni őket”. Az ENSZ 2018 augusztusában tart megbeszélést a témában. Az említett levél aláírói remélik, ígéretük ösztönözni fogja a törvényhozókat egy országok közötti nemzetközi megállapodásra arról, ők is elkötelezik magukat az ilyen halálosztó fegyverrendszerek elleni fellépés iránt. Biztonságos jövőnk javarészt a politikusok kezében van - rajtuk múlik, mennyi brutalitást engednek meg, s az is, mekkora mértékű szabad kezet adnak a tervezőknek, és a gyilkolásra tervezett gépeknek... Az okostelefon kék fénye felgyorsíthatja a látásromlást A kék fény elleni védelemre a kutatók azt tanácsolják, hogy a felhasználók viseljenek UV- és kékfény-szűrős szemüveget, sötétben pedig ne használják az okostelefonjukat vagy tabletjüket (Fotó Shutterstock) MTI-HÍR Az okostelefonok ós más digitális eszközök kék fénye felgyorsítja a látásromlást egy kutatás szerint. Az amerikai Toledói Egyetemen végzett kutatás megállapította, hogy a digitális eszközök kék fényének folyamatosan kitett szem fényérzékeny sejtjeiben olyan molekulák keletkezhetnek, amelyek ötvenhatvan éves kor felett sorvadásos betegséget, makuladegenerációt okozhatnak. Az Egyesült Államokban a látásvesztés fő okai között szerepel a makuladegeneráció, mely nem vezet teljés megvakuláshoz, ám olyan károsodás, amely megnehezíti a mindennapi életet. „Nem titok, hogy a kék fény a szem retinájának rongálásával károsítja a látást. Kísérleteink megmagyarázzák, hogyan zajlik ez a folyamat, és reméljük, hogy ez olyan terápiák, például új típusú szemcseppek kifejlesztéséhez vezethet, amelyek lelassítják a makuladegenerációt” -mondta el Ajith Karunarathne, az egyetem kémia és biokémia tanszékének adjunktusa. A Scientific Reports tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányban olvasható, hogy a makuladegenerációt a fényreceptorok, a fényérzékeny sejtek pusztulása okozza. A fotoreceptor sejtek működéséhez retinái nevű molekulákra van szükség, amelyek érzékelik a fényt, jelzik az agynak, s ezáltal leszünk képesek látni. „Ha a retináit kék fény világítja meg, a molekula elpusztítja a fotoreceptor sejteket, mivel a membránon lévő jelzőmolekula feloldódik” - magyarázta Kasun Ratnayake, a kutatás egyik résztvevője, az egyetem doktorandusza. A kutatók retinái molekulákat adtak a test más sejtjeihez, többek között idegsejtekhez, a szív sejtjeihez és rákos sejtekhez. Amikor kék fénynek tették ki őket, ezek a sejtek is elpusztultak. Önmagában sem a kék fény, sem a retinái nincs ilyen hatással a sejtekre, csak a kettő kombinációja. „Zöld, sárga vagy vörös fénynél nem tapasztaltuk a jelenséget” - tette hozzá Karunarathne. A kutatók azt találták, hogy az alfa-tokoferol molekula nevű természetes antioxidáns megállítja a sejtpusztulást, azonban idősebb korban, vagy ha az immunrendszer nem működik megfelelően, az ember nem képes felvenni a harcot a retinái és a kék fény kombinációja ellen. A kék fény elleni védelemre a kutatók azt tanácsolják, hogy a felhasználók viseljenek ÜV- és kékfény-szűrős szemüveget, sötétben pedig ne használják az okostelefonjukat vagy tabletjüket.
