Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-16 / 189. szám

ZOLDSEGESKERT WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO@UJSZO.COM / Erik a sok gyü­mölcs, szedhető többek között a paprika, paradi­csom, uborka, kukorica, bab és a hagymafélék. A hagymafélék egész év­ben folyamatosan fogyaszt­hatok. Szinte nincs olyan nap, hogy ne kerülne az asztalunkra valamelyik kép­viselőjük fűszerként vagy étkezési célból. Különösen gazdag, száznál is több fajt számláló nagy családot al­kotnak. Közös jellemzőjük, hogy ízük csípős, ami az al­­lilszulfidtartalmukból ered. Gyógyhatásúak, védelmet nyújtanak kerti szomszéda­iknak is. VÖRÖSHAGYMA Térségünkben az éghajla­ti és időjárási viszonyok is megfelelnek a szabadföldi termesztésére. Középkö­tött, öntés- vagy mélyré­tegű laza homoktalajokon érzi jól magát. Termeszthetjük dughagy­­máról vagy magról is. A dughagyma hőkezelés nélkül a következő évben csak zömmel magszá­rat hozna, fogyasztható hagymát nem fejlesztene. A hőkezelés tulajdonkép­pen a dughagyma aszalá­sa, ami megakadályozza a dughagymában lévő rügy differenciálódását, hajtás­rügy marad és nem válik termővé. A hőkezelési hő­mérséklet 35-38°C, időtar-Augusztusi betakarítások konyhakertünkben tama függ a dughagyma méretétől. A magról történő termesz­tés a 20. század második felében vette kezdetét ná­lünk. Eredményességének fontos eleme az öntözés, a megfelelő fajta és az apró­­morzsás, gyommentes, jól elkészített magágy. Betakarítása: július kö­zepétől aktuálissá válik a dughagymáról termesztett vöröshagyma felszedése. Érésének kezdetét a hagy-Illatozó, zamatos paradicsom A paradicsom nem vitamintartalmával, hanem tetszetős színével, változatos formájá­val, az emésztőrendszer harmóniáját megteremtő nedveivel és rákellenes szabadgyök­­fogó likopintartalmával tűnik ki. A támrendszerre futtatott paradicsom, ha folyama­tosan gondozzuk, egészen az őszi fagyokig terem. Tehát a levelezés, oldalhajtások, beteg termések eltávolítása, a támrendszerre való felkötözés, öntözés, tápoldatozás, gyomtalanítás időszerű lehet. Az oldalhajtások eltávolításával egyensúlyban tartjuk a növény vegetatív és generatív növekedését, azaz a levélzet és a termések arányát. A felesleges oldalhajtá­soktól megtisztított állo­mányt könnyebb kezelni, permetezni, szedni, ha­marabb is érik így, a több fénytől jobb lesz a termés minősége is. Az elsárgult levelek eltávolítása fontos, mivel így kevésbé fordul­nak majd elő a betegségek. A megkeményedett talaj­felületet is rendszeresen lazítsuk fel. Léteznek növekedés- és érésszabályozó készítmé­nyek a paradicsom fejlő­désének elősegítésére. Ezeknek a hatóanyaga olyan vegyület, amely , a növénybe kerülve megemeli a természe­tes biokémiai folyama­tokban egyébként is ter­melődő, érésért felelős etilén szintjét. Ennek kö­vetkezményeként az érés felgyorsul, folyamatossá és egyöntetűvé válik. Az érésgyorsítási kezelést a középérésű fajtáknál a bogyók 20-30%-os be­­pirosodásánál célszerű elvégezni - főként a nagy­üzemi termelés él ezzel a lehetőséggel. Betegségei: hosszú szá­razságot követő nagyobb esőzés vagy az egyenet­len öntözés hatására az érésben lévő paradicsom­bogyón gyakran tapasz­talhatunk koncentrikus körökben mutatkozó héj­repedést. Ez a víz hatásá­ra hirtelen beinduló bo­gyónövekedésből adódik. A repedésben .rothasztó gombák és baktériu­mok telepedhetnek meg. A jelenséget megakadá­lyozhatjuk, ha egyenletes vízellátásban részesítjük a növényt. Mindig kora reg­gel öntözzünk, így mire a hőség beköszönt, a lomb megszárad, (fm) matest fölötti szárrész, azaz a nyak puhulása jelzi, a lomb meghajol, megdől, elkezdő­dik a gyökerek leszáradása, kialakul a külső buroklevél, az úgynevezett páncéllevél fajtára jellemző színe. Ez ál­talában nem egyszerre kö­vetkezik be. A földből való kiemelést akkor végezzük el, amikor a területen lévő hagymák 75%-a megdől. A korai felszedés terméski­eséssel, az éretlen, nem zárt szárrészű nyakas hagymák előfordulásával jár. A téli tárolásra szánt vörös­hagymát csak akkor szedjük fel, ha a föld feletti része már elszáradt, és a hagy­manyak is behúzódott. Ha a még zöld szárat letörjük, korábban elszárad ugyan, de nem lesz érett. Ha száraz időjárásunk van, a szedést ne halogassuk. Ha esetleg egy hosszabb esős időszak következne be, a hagyma újra gyökeret fejleszt, sőt, ki is hajthat. Az augusztusban visszahúzódott hagyma szintén újra gyökeresedhet, ami rontja a minőséget, és a tárolása is nehezebb. A magról termesztett egy­éves hagyma betakarítása augusztus közepén, szept­emberben várható. A táro­lás előtt néhány napig (5-7) utóérleljük. Ennek során a gyökér és a lomblevelek tel­jesen leszáradnak, és a bu­roklevél is száraz lesz, így a föld könnyen lepereg róla. A tisztított hagyma ép, egészséges, szár és gyökér nélküli. Átválogatás után csak az egészséges fejeket tároljuk, levegős helyen. Rit­ka szövésű műanyag zsákba is tehetjük. Télen majd fagy­mentes, száraz helyen tárol­juk, 8-9 hónapig is eláll. GYÖNGYHAGYMA Ez a galambtojás nagysá­gú hagyma korábban érik; nem tárolják, hanem feldol­gozzák, savanyítják. Éréskor a szára megdől. Július végé­től augusztus közepéig érik. PÓRÉHAGYMA Régi zöldségnövény, újab­ban szárított állapotban is használjuk. Tápanyagigénye nagy, a szerves trágyát is kedveli, és csak tápanyagban gazdag talajokon fejlődik jól. Helyre vetése és palántázá­sa is ismert. Többször kell kapálni, ritkítani, sokat kell öntözni. Töltögetésének cél­ja a halványító hatás elérése, ugyanis ez növeli a fogyaszt­ható fehér részt. Szárának megvastagodása érdekében már csak nitrogénben sze­gény összetett műtrágyát adjunk. A megfelelő módon nevelt póréhagyma enyhén fűszeres és édeskés ízű. FOKHAGYMA Az őszi vetésű akkor szed­hető, ha már fogyasztható; levelei bámulnák, szárad­nak, borítólevelei elvéko­nyodnak, a gerezdeket védő héjazat bőrszerűvé válik. Bab zölden és szárazon Kiskertekben közkedvel­tek a kéthasznú babtípu­sok, vagyis azok, amelyek zöldbabként és száraz­babként is fogyaszthatok. Ezek lehetnek bokor- és futóbabok is. A zöldbab a szárazbabnál kevesebb fehérjét és ener­giát tartalmaz, de mégis kedvező összetételű. Ma­gas a B1-,B2-, az E- és a C-vitamin, karotin-, fehérje- és rosttartalma. Melegigé­nyes, 22-25°C ideális a számára. A rövid tenyész­idejű bokor­­babfajták i 40-60 \ cm hosszú hajtásokat ne­velnek. A magok csírázása 10°C-on megindul, 35°C me­legben elrúgja a termését. A futóbab alacsonyabb hő­mérsékleten intenzívebben fejlődik. Közepes fényigényű, így köztesként is termeszt­hető. A bab sok vizet kíván csírázáshoz, virágzáskor és terméskötődéskor. A zöld­babhüvelyeket akkor szed­jük, amikor a magkezdemé­nyek közötti zselés állomány még nagyobb a magkezd­­ménynél. (fm) r \KERTésUDVAR 2018. Augusztus

Next

/
Oldalképek
Tartalom