Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-13 / 186. szám
4 I KÜLFÖLD 2018. augusztus 13. | www.ujszo.com RÖVIDEN Irán nem tárgyal Washingtonnal Teherán. Irán kizárt bármiféle találkozót az Egyesült Államokkal, és határozottan elutasította Donald Trump amerikai elnök tárgyalásra vonatkozó ajánlatát. „Nem kerül sor találkozóra” - mondta Mohammed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter, mikor arról faggatták, hogy tervez-e találkozót Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel vagy más tisztségviselőkkel az ENSZ Közgyűlésének szeptemberi ülése alkalmával. Az eseményen Trump és Haszan Róháni iráni elnök is részt vesz. (MTI) Felrobbant egy szír fegyverraktár Damaszkusz. Felrobbant egy lakóházban létesített fegyverraktár az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban, a detonáció következtében legalább 40 ember, köztük 12 gyerek meghalt és többtucatnyian eltűntek az összedőlt házak romjai alatt - közölte az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH) emigráns aktivistahálózat. Az OSDH közölte: a fegyverraktár egy lakóépületben volt, és egy olyan fegyvercsempész tartotta fenn, aki a Haját Tahrír as-Sám (HTS) iszlamista emyőszervezetnek dolgozik. A HTS az al- Kaida terrorszervezet egykori szíriai ágából alakult ki, és jelenleg Idlíb tartomány nagy részét ellenőrzés alatt tartja -a tartomány 2015-ben került az ellenzék kezére. (MTI) Egyezség a Kaszpitenger státusáról Moszkva. Egyezményt írt alá a Kaszpi-tenger jogi státusáról a kazah, az orosz, az iráni, az azeri és a türkmén elnök. A Kaszpitenger menti országok által 22 évi egyeztetést követően elfogadott dokumentum értelmében a vízfelület jelentős része a felek közös használatában marad, a tengerfenék és az altalaj mélyének megosztásáról a szomszédos országok a nemzetközi jog alapján állapodnak meg. A megállaoodás értelmében a felek a temeti vizeiket 15 tengeri mérfölde, a halászati övezetüket pedig ovábbi 10 tengeri mérföldre erjeszthetik ki. Az egyezmény tizáija a régión kívüli országok :atonai jelenlétét a tengeren. (MTI) íobb százezren ráltak földönfutóvá flanila. Több százezren váltak oldönfutóvá a napok óta tartó eves esőzés és az abból fakadó radások miatt a Fülöpdgeteken - közölte tegnap a úgetország katasztrófavédelle. Mintegy 88 ezer család, az- 13 83 ezer ember vált földönitóvá az ország legnagyobb és gnépesebb, Luzon nevű szikén. A főváros, Manila körtékét és a környező Rizal tarmányt sújtja leginkább az őzés, mintegy 40 ezer embert akuáltak a hatóságok. (MTI) Megelégelték a korrupciót Zavargásokba fulladt a hazatért román vendégmunkások péntek esti bukaresti tüntetése Több mint450-en sebesültek mega román kormányellenes tüntetésen (SITA/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Napok óta tízezrek követelik Romániában a szocialista-liberális kormány távozását. Szerintük a hatalom korrupt, a bórák alacsonyak, ráadásul a csendőrsóg brutálisan láp fel a demonstrálókkal szemben. A hatósági erőszakot a román elnök is elítélte. A tüntetők azt kiabálták: „nem távozunk, míg nem távoztok". A zavargásokba torkolló péntek esti demonstrációt követően szombaton ismét a szociálliberális kormány távozását követelő ellenzéki tüntetők gyűltek össze a bukaresti kormány székhaza előtti Victoria téren, ezúttal az ellen is tiltakozva, hogy a román diaszpóra előző napi kormányellenes megmozdulását - a tömegben elvegyülő rendbontók sorozatos provokációira hivatkozva - a csendőrség erővel feloszlatta. A szombati, tízezreket megmozgató megmozduláson a külföldről nyári szabadságukra hazatért román vendégmunkások mellett a másfél éve kezdődött romániai ellenzéki tüntetéssorozat résztvevői is jelen voltak. A péntekinél békésebb volt a szombati demonstráció, eltekintve egy kisebb dulakodástól. A Dancilakabinet távozását követelő bukaresti tüntetők eltökéltségük jeléül azt skandálták a kormány székháza előtt, hogy „nem távozunk, amíg nem távoztok”. A bukaresti demonstrációval egy időben Románia több nagyvárosában is ezfek követelték a kormány távozását, a korrupt, büntetett előéletű politikusok eltávolítását az ország éléről, és tiltakoztak a pénteki - szerintük brutális és indokolatlan - csendőri erőszak ellen. A televíziók által megszólaltatott, külföldről hazatért tüntetők elmondták: ki akarták fejezni szolidaritásukat az anyaországban hátrahagyott társaikkal, hiszen számukra sem érdektelen, mi történik az országban, van-e hová hazatérni, sikerül-e változtatni azokon a közállapotokon, amelyek miatt külföldön keresték boldogulásukat. A tüntetők előrehozott választások megrendezését, a korrupt személyeknek kedvező törvényalkotás leállítását követelik, és a bukaresti „bürokrata, korrupt, haszonleső, kormányzásra alkalmatlan” vezetést teszik felelőssé azért, hogy Romániában nem tudtak érvényesülni. A román politikai élet valamennyi, hétvégén megszólaló szereplője elítélte a diaszpóra pénteki kormányellenes tüntetésén kirobbant erőszakot, arról azonban pártállásuk szerint eltérő az álláspontjuk, hogy kit terhel a felelősség a több mint 450 ember sebesülését okozó összetűzésekért, illetve arról, helyesen jártak-e el a csendőrök, amikor órákon keresztül dulakodással és könnygázzal válaszoltak a provokációkra. A szociálliberális kormánnyal szemben álló Klaus Iohannis államfő elítélte a hatóság brutális fellépését, szerinte a csendőrségnek vannak eszközei a rendbontók elszigetelésére és semmi sem indokolta a békés polgárok veszélyeztetését, emberek ütlegelését. A jobboldali elnök jelentést vár az esetről Carmen Dán belügyminisztertől. Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnök elítélte a „civil megmozdulást eltérítő, garázdálkodó, a rendfenntartó erőket támadó „szervezett rendbontókat”. A kormányfő azokat a politikusokat is bírálta, akik a drámai helyzetből a hatóságok elleni „alaptalan vádaskodással” próbálnak hasznot húzni. (MTI, Index, ú) Együttműködés Afrikával a menekültek ügyében Fokozott együttműködést szorgalmaz az afrikai országokkal a migrációs áramlás ellenőrzése érdekében Pedro Sánchez spanyol kormányfő és Angela Merkel német kancellár. Már több mint 60 ezer migráns és menekült érkezett a földközi-tengeri útvonalon keresztül az idén Európába. Madrid/Genf/T ripoli. „Nem csupán Afrikáról kell beszélnünk, hanem Afrikával kell beszélnünk” — fogalmazott Angela Merkel, aki a hétvégén tárgyalt a dél-európai országban. Spanyol partnere, Pedro Sánchez kifejtette: minél nagyobb a szakadék Európa és Afrika között a gazdasági, társadalmi fejlődés, valamint az emberi jogok védelmét, és a politikai stabilitást tekintve, „annál nagyobb lesz a Földközitengeren zajló dráma”. Ezért az unió egyik fő feladata kell hogy legyen ennek a szakadéknak a csökkentése - tette hozzá. A politikusok elsősorban a határnak számító Marokkóval és Tunéziával való párbeszédet és összefogást hangsúlyozták. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) legutóbbi adatai szerint Spanyolországban július végéig 23 500 menedékkérőt regisztráltak, így most a délnyugateurópai ország az Észak-Afrika felől az Európai Unióba irányuló migráció legfőbb célországa. 19 ezret Olaszország, mintegy 16 500-at Görögország, közel 250-et Málta, és több mint 100-at Ciprus fogadott be. Az ENSZ-szel kapcsolatban álló kormányközi szervezet, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) augusztus 8-ával zárult adatai szerint idén 60 309 migráns és menekült érkezett Európába. 1524-en haltak meg az út során, közülük 10-en a múlt héten. A tavalyi év folyamán ugyanez idő alatt több mint 117 ezer migráns és menekült érkezett Európába a Földközi-tengeren keresztül, míg 2016-ban több mint 263 ezer. Elefántcsontpartra és Algériába is küldtek vissza illegális bevándorlókat Líbiából; előbbiek önként tértek haza, utóbbiakat kitoloncolták az or-Isztambul. Recep Tayyip Erdogan török elnök úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok fontosabbnak tartja a Törökországban fogva tartott amerikai lelkipásztor ügyét, mint kapcsolatát NATO- szövetségesével. „Rossz ötlet fenyegetésekkel megpróbálni térdre kényszeríteni Törökországot” -mondta a Fekete-tenger partján fekvő (ínyében tartott összejövetelen Erdogan. „Szégyelljétek magatokat, szégyelljétek magatokat! Képesek vagytok feláldozni a NATO-n belüli stratégiai partnereteket egy lelkészért” - háborgott a török elnök, az Egyesült Államokra utalva. Az USÄ fontos katonai támaszponttal rendelkezik a dél-törökországi Incirlikben, amelyet jelenleg az Iszlám Állam dzsihádista szervezet elleni műveleteinek központjául használ. A több mint 20 éve Törökországban élő Andrew Brunson északlltIREKfflOl j EXffilMO$ SU Ll Több ezer ember gyűlt össze Managuában és Nicaragua más városaiban, hogy az április óta tartó, 300 halálos áldozattal járó tiltakozásokon letartóztatottak szabadon bocsátását követeljék. A fogva tartottak, akiknek az elengedését követelik, többnyire diákszervezetek vezetői, földművesek vagy civil szervezetek aktivistái, akiket a hatóságok terrorizmussal vagy szervezett bűnözéssel vádolnak. Atiltakozók a már 11 éve hatalmon lévő Daniel Ortega elnök távozását is követelik, akit korrupcióval és a diktatúra kiépítésével vádolnak. (sita/ap) szágból. Az IOM szerint Elefántcsontpartra 154 ember, köztük hat gyerek tért haza, és a szervezet gondoskodott szükségleteikről az indulás előtt. Algériába 10 embert toloncoltak vissza a líbiai hatóságok. Idén már több mint 10 ezer ember tért önként vissza hazájába Líbiából az IOM hazatérést segítő programjának segítségével. A líbiai befogadóközpontok ennek ellenére túlzsúfoltak olyan emberekkel, akiket vagy a Földközitengeren mentettek meg, vagy a líbiai hatóságok fogtak el. Líbia az Európába igyekvő migránsok kedvelt kiinduló pontja Észak-Afrikában, mert Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatása és meggyilkolása óta káosz uralkodik az országban. (MTI) Dühöng a török államfő karolinai lelkipásztort a két évvel ezelőtti puccskísérlet után tartóztatták le, azzal vádolva, hogy támogatja az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónok mozgalmát és kémkedik az USA javára. Donald Trump amerikai elnök pénteken az acél- és alumíniumcikkek védővámjának emelésével fenyegette meg Törökországot. Az elnök leszögezte: már utasítást adott az alumínium 20%-os, az acéláruk 50%-os vámjának kivetésére, ami ma lép életbe. Több mint egy héttel korábban Washington szankciókkal sújtotta a török kormány két miniszterét, Abdülhamit Gül belügyminisztert és Süleyman Soylu igazságügyi tárcavezetőt, hogy nyomást gyakoroljon Ankarára Brunson tiszteletes szabadon bocsátása érdekében. A török líra árfolyama a konfliktus hatására újabb történelmi mélypontra zuhant. (MTI)
