Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-10 / 184. szám

www.ujszo.com I 2018. augusztus 10. KÜLFÖLD I 3 Rakéták zuhataga Izraelre A gázai Hamász támadását követően az izraeli légierő tűz alá vette a szélsőségeseket RÖVIDEN Találat érte az ukrán katonákat Az izraeli gépek által kilőtt épület. Palesztin szélre izraeli vihar. (Sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Izrael csapat­összevonásba kezdett a Gázai övezet határa mentén az övezetet uraló, radikális iszlamista Hamász palesztin szervezettel szerda este kiújult rakótaháború miatt, amely már halálos áldozatokat is szedett Gázában, és számos sebesülést okozott Izraelben. Az izraeli légierő a Gázából kilőtt mintegy 150 rakétára válaszul a Ha­mász több mint száz célpontját tá­madta, és az övezet határának 4 ki­lométeres sávjában élő izraeli lako­sok evakuálását helyezték kilátásba a hatóságok arra az esetre, ha tovább folytatódna a rakétaháború. A pa­lesztin oldalon a Hamász jelentése szerint az egyik légitámadásban kis­babájával együtt meghalt egy 23 éves nő, férje pedig megsebesült, emel­lett meghalt a Hamász egy fegyve­rese is. Az izraeli oldalon 9 sebesült van, egyikük, egy thaiföldi vendég­­munkás súlyosan megsérült Eskol térségében. Elsősorban Szderot vá­rosát érték a csapások. Működött a Vaskupola Az izraeli hadsereg újabb egysé­geket vezényelt a Gázai övezet ha­tárvidékére, és megkezdte a Vasku­pola légvédelmi rendszerhez beosz­tott tartalékosok behívását. A rövid hatótávolságú rakéták elleni Vasku­pola légvédelmi rendszer megsem­misített 25, lakott területet veszé­lyeztető rakétát, de mivel csak nyolcvan-ki lencven százalékos ha­tékonysággal működik, nem volt képes elfogni ellenrakétáival min­den egyes támadó rakétát vagy lö­vedéket. A palesztin rakétakilövéseket megelőzően kedden életét vesztette a Gázai övezetet irányító Hamász radikális iszlamista szervezet fegy­veres szárnyának, az Izzaddín al- Kászem Brigádoknak két harcosa. Tüzet nyitott rájuk egy izraeli harc­kocsi, amely támadást indított egy palesztin megfigyelőállás ellen, ahonnan lövéseket észlelt. Riadóztattak Izraelben Az utóbbi hónapok kiújult gázai rakétaháborúja óta először ismét megszólalt a légvédelmi riasztás az övezettől északra lévő nagyobb vá­rosban, Askelónban is. A polgári védelem bejelentette, hogy nem nyitják meg kapuikat a Gáza szom­szédságában található nyári gye­rektáborok, és az állandósult légvé­delmi riasztások miatt leállították a határ mentén a vasúti közlekedést, valamint tilos a földek művelése a veszélyeztetett részeken. Lezárták az övezettől északra található Zikim kibuc népszerű tengerpartját is. Az összecsapások épp abban az idő­szakban újultak ki, amikor az ENSZ és Egyiptom közvetítésével tárgya­lások folytak Izrael és a Hamász kö­zött egy hosszú távú fegyverszünet feltételeiről. A világszervezet közel­­keleti megbízottja aggasztónak ne­vezte a történteket. Washington szankciókat vezet be Moszkva ellen Washington szankciókat vezet be a Szkripal-ügy miatt Oroszország ellen - jelentette be Heather Nauert amerikai külügyi szóvivő. Kétéves mélypontra süllyedt a rubel árfolyama az újabb amerikai szankciófenyegetés miatt. Washington/Moszkva. Az amerikai külügyi szóvivő közlemé­nyében hangsúlyozta: az USA meg­állapította, hogy Oroszország hasz­nált ideggázt az idén tavasszal a volt orosz kettős ügynök, Szergej Szkri­­pal és a lánya megmérgezésekor az angliai Salisburyben, ezért büntető­­intézkedéseket vezet be Oroszország ellen. A Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény megsértésére utalva a közlemény leszögezte: „az Orosz Föderáció vegyi vagy biológiai fegyvert alkalmazott, megsértve a nemzetközi jogot, és halálos vegyi vagy biológiai fegyvert használt sa­ját állampolgárai ellen”. A szankci­ók várhatóan augusztus 22-e körül lépnek életbe, majd három hónappal ezt követően újabb szankciók várha­tók, ha addig Moszkva nem ad biz­tosítékot arra, hogy a jövőben többé nem alkalmaz vegyi fegyvert és le­hetővé teszi az ENSZ-ellenőrzést is. Az augusztus végén életbe lépő bün­tetőintézkedések pénzügyi és ex­portkorlátozások lesznek, a második körben várható szankciók viszont szigorúbbak lehetnek. Az NBC te­levízió információi szerint az is el­képzelhető, hogy Washington fel­függesztheti az orosz Aeroflot légi­­társaság amerikai járatait, valamint korlátozhatja az orosz áruk amerikai importját. Republikánus és demokrata párti szenátorok a múlt héten nyújtották be a tervezetet, újabb kísérletként, hogy Moszkvát megbüntessék feltétele­zett beavatkozásáért az amerikai vá­lasztásokba, valamint Szíriában és Ukrajnában játszott szerepéért. Az orosz oligarchákat és Vlagyimir Pu­­tyin elnök családtagjait is célzó ja­vaslattal egyebek között korlátoznák a tranzakciókat az új orosz állampa­pírokkal, valamint az energetikai projekteket és az urán importját. Kétéves mélypontra süllyedt a ru­bel dollárhoz viszonyított árfolyama és az Aeroflot orosz légitársaság pa­pírjának tőzsdei jegyzése tegnap, miután az Egyesült Államok kilátás­ba helyezte, hogy büntetőintézkedé­sekkel sújtja Oroszországot a Szkripal-ügy miatt. A rubel 2016. augusztus 2. óta a leggyengébb szint­re gyengült, amikor egy dollárért 66,73 rubelt kellett adni a moszkvai tőzsde devizakereskedésében. A Kreml elfogadhatatlannak tart­ja, hogy az USA az Oroszország el­len bevezetendő újabb gazdasági szankciókat a Szkripal-ügyhöz kös­se, amelyhez Moszkvának nem volt köze - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. „Ismételten a leghatározottabb módon elvetünk minden vádat az orosz állam részes­ségére vonatkozóan azzal összefüg­gésben, ami Salisburyben történt” - hangsúlyozta a szóvivő. Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsó­ház külügyi bizottságának elnöke kilátásba helyezte, hogy az új ame­rikai gazdasági büntetőintézkedések esetén Oroszország ellenlépéseket tehet majd az ellenszankciókról meghozott új törvénye alapján. Hangsúlyozta: a „féktelen ruszofób hisztéria” jele, hogy Washington bi­zonyítékok híján kívánja szankciók­kal sújtani Moszkvát. (MTI) Hiába tiltakoztak a nők. Az argentin szenátus több mint 15 órai vita után el­utasította az abortusztörvény enyhítését, és ezzel egy időre bizonyosan gá­tat vetett a feminista és más abortuszellenes csoportok ás támogatóik több évtizedes törekvésének. Argentínában jelenleg csak akkor engedélyezett a terhességmegszakítás, ha a terhesség nemi erőszak következménye vagy veszélyezteti az anya életét. Az enyhítés révén lehetővé vált volna az abor­tusz a terhesség első 14 hetében, a 13 és 16 év közötti lányok esetében azon­ban szülői engedélyhez kötötték volna a beavatkozást. (tasr/ap) Légitámadás Jemenben Szanaa/Rijád. Légitámadás ért tegnap egy piacot és egy autóbuszt Jemen északi részén, a húszi láza­dók ellenőrizte területen, többtu­­catnyian meghaltak, köztük gyere­kek, és többtucatnyi a sebesültek száma is. Törzsi vezetők szerint a halálos áldozatok száma legalább 45, a sebesülteké mintegy 60 - a se­besültek többsége 10 éven aluli gyerek. A húszi lázadók ellen har­coló, szaúdi vezetésű külföldi ka­tonai koalíciót vádolják a támadás elkövetésével. Az eset Szaada tar­tomány Dahjan városában történt, a síita lázadók egyik erősségében. A jemeni síita húszi felkelők ra­kétával támadták Szaúd-Arábia te­rületét, a fegyvert a szaúdi erők megsemmisítették, a lehulló fegy­ver roncsai egy embert megöltek, 11-et megsebesítettek - közölték a Rijád által vezetett koalíciós erők. Az észak-jemeni Amrán tarto­mányból indított rakétát a Szaúd- Arábia déli részén fekvő Dzsizán városára irányították. A tájékozta­tás szerint az elfogott rakéta szét­szóródó darabjai lakott területre zuhantak. Az Irán-barát jemeni húszi lázadók az elmúlt hónapok­ban fokozták rakétacsapásaikat Szaúd-Arábia ellen, amely általá­ban rendre elhárítja ezeket a táma­dásokat. A koalíció adatai szerint ez volt a 2015 óta a sivatagi ki­rályság területe ellen indított 165. rakéta. Jemenben 2014 augusztusa óta tart a polgárháború az Irán által támogatott húszik és a Szaúd- Arábia által támogatott, nemzet­közileg elismert jemeni elnökhöz - a Rijádban tartózkodó Abed Rab­­bó Manszúr Hádihoz - hü erők kö­zött. A felkelők ellen 2015 márci­usában lépett hadba a kormányerő­ket légierővel segítő arab koalíció Szaúd-Arábia vezetésével. (MTI) Kijev. Ellenséges rakétatalálat ért egy ukrán katonákat szállító autót a Donyec-medencében, aminek következtében egy kato­na életét vesztette, három pedig megsérült - közölte a Luhanszk megyei kormányzóság. A járművet a Kijev alá tartozó ve­zetésjelentése szerint a Moszk­va által támogatott szakadárok páncéltörő rakétával találták el. A térségben legutóbb július 1- jétől léptettek életbe újabb fegyvemyugvást az aratási idő­szakra való tekintettel. Ennek ellenére csak szerdán összesen 44-szer nyitottak tüzet az orosz megszálló csapatok az ukrán Egyesített Erők állásaira, ebből két alkalommal nehéztüzérség­gel. A Kreml tagadja, hogy len­nének orosz katonák a Donyec­­medencében, továbbá azt is, hogy Oroszország fegyvereket szállítana a szakadároknak, vagy bármely más módon beavatkoz­na a kelet-ukrajnai válságba. (MTI) Menekültek halála az Égei-tengeren Ankara/Madrid. Legkevesebb 9 migráns, köztük 7 gyerek és 2 nő meghalt tegnap az Égei­­tenger török partjainál, miután a görög szigetekre tartó csónakjuk elsüllyedt. A török parti őrség egy bejelentést követően két ha­jót, egy helikoptert, egy repülőt és egy búvárcsapatot küldött a helyszínre. A hatóságok 4 me­nekültet még ki tudtak menteni a vízből. A túlélők szerint a csó­nakban összesen 13-an tartóz­kodtak.A török patti őrség sze­rint az Égei-tengeren az év eleje óta összesen 14 301 Görögor­szágba tartó menekültet tartóz­tattak fel. Partot ért a dél-spanyol Algecirasi-öbölben a Proactiva Open Arms civil szervezet men­tőhajója, fedélzetén 87 emberrel, akiket Líbia közelében mentettek ki a Földközi-tengerből. (MTI) Ügyeskednek a német pótlékkal Berlin. Egyre nagyobb gondnak tartják Németországban a családi pótlék megszerzését célzó mig­rációt, kormányzati adatok sze­rint már több mint 260 ezer olyan gyermek után fizetnek családi pótlékot a német adófizetők pénzéből, aki nem Németor­szágban nevelkedik. Polgár­­mesterek tömeges visszaélésről beszélnek és reformot sürgetnek, a kormány közös európai meg­oldásra törekszik. Júniusban Németország 268 336 olyan gyermek után fizetett családi pótlékot, aki az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Tér­ség valamely másik tagállamá­ban él. Ez 10,4%-os emelkedés a tavaly év végihez képest. A csa­ládi pótlék Németországban mi­nimum 18 éves korig jár, a pótlék összege idén az első és a második gyerek után havi 194 euró. Sörén Link duisburgi polgármester el­mondta, az embercsempészek­nek köszönhetően a városban élő romániai és bulgáriai romák száma 2012 óta hatezerről 19 ezerre emelkedett. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom