Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-09 / 183. szám

www.ujszo.com I 2018. augusztus 9. KULTÚRA 9 Dübörög a Sziget fesztivál Két nappal a hivatalos nyitás előtt már tízezren sátoroztak le a Hajógyári-szigeten RÖVIDEN Margot Robbie mint Sharon Tate A fesztiválozók szívesen locsolják egymást a hőségben. Vízipisztolyokat a helyszínen is kapni. (Fotó mti) JUHÁSZ KATALIN Közép-Európa legnagyobb és leglátványosabb multikul­turális (de leginkább mégiscsak könnyűzenei) fesztiválja tegnap kezdődött, de a sátorhelyek kedd estére már nagyjából beteltek. A szervezők látogatácsúcsra számítanak, ami 500 ezer embert jelent, ás rekkenő hőségre. A végre igazán trendi line-up, úgy tűnik, megtette hatását, a húzónevek valóban mágnesként húzták azokat, akik a programkínálat alapján dön­tenek. Egymilliárd forinttal többet költött a Sziget idén a fellépőkre, összesen 8,6 milliárd forintot. Az előzetes jegyeladások alapján várhatóan több mint 120 ezer kül­földi érkezik a fesztiválra. Először fordul elő, hogy a magyarok után nem a hollandok lesznek a legtöb­ben, 15 ezren, hanem az angolok, mintegy 20 ezren. Ez több tényező­nek is köszönhető: újfajta kam­pánnyal jelent meg a brit piacon a Sziget, de nyilván az is sokat nyo­mott a latba, hogy idén nem volt Glastonbury fesztivál (a britek leg­nagyobb könnyűzenei seregszemlé­jét csak kétévente rendezik meg, és az ottani három nap körülbelül annyiba kerül nekik, mint egy hét Budapesten). A húzónevek mellett a különleges látványvilág is hozzájárul az utazó­kedv növekedéséhez, hiszen a Szi­geten fellépő kurrens világsztárok zöme több európai fesztiválon is fel­lép a nyáron. Ezért több pénzt for­dítottak a szervezők a helyszín dí­szítésére, mint a tavalyi, 25. Sziget fesztiválon. Összesen 40 kilométer­nyi fényfüzér található a Szigeten, ehhez jön még 1000 lampion, illetve egyéb művészeti alkotások. Emel­lett igyekeztek növelni az árnyékos területek arányát, mivel az előrejel­zések szerint végig, azaz jövő szer­dáig kánikula várható. A hőség mi­att az egyik legkedveltebb helyszín biztosan a Sziget Beach lesz. A szer­vezőknek szerencséjük volt, mert a Duna alacsony vízállása miatt az ed­digieknél nagyobb területet tudtak kialakítani, ahol a fesztiválozók be­mehetnek a vízbe, így egy időben összesen ezren pancsolhatnak. A Sziget Beach idén is a sziget északi csücskében található a Cökxpon Chill Garden mögött, ahol árnyékos területen lehet pihenni, társasozni, illetve bizonyos időpontokban akár jógázni is. Újdonság, hogy idén a karszalag­gal is lehet fizetni a fesztivál terüle­tén, megszűnt a A Festipay kártya (és vele az 500 forintos letéti díj). A kar­szalagot egy mobil-applikáción ke­resztül lehet feltölteni. A környezet­védelem érdekében bevezették a re:poharat, amivel a számítások sze­rint másfél millió eldobható műanyag poharat spórolnak meg. Ezért 450 forintot kell fizetni, utána ingyenesen cserélik. Ha valaki nem akaija egész éjjel magával hordani, a pultokban kérhet egy tóként, hogy ne kelljen újra fizetnie a pohárért. A jövő hétfői napijegyek bárme­lyik percben elfogyhatnak, de a mai napot leszámítva mindegyik napra viszonylag kevés jegy áll rendelke­zésre. Fontos, hogy a jegyeket idén is csak személyi igazolvány ellenében lehet karszalagra cserélni, hogy mindenki azonosítható legyen. A ta­valyinál nagyobb tömeg miatt aján­latos minél korábban elindulni, szá­mítani a sorban állásra, különösen a hétvégén, illetve hétfőn. Egy jól felszerelt, 600 fos egész­ségügyi bázis működik a helyszínen, ahol orvosok és ápolók látják el azo­kat, akikkel valamilyen baleset tör­ténik. Emellett 300 tűzoltó és 1200 biztonsági őr ügyel a fesztiválozók testi épségére. 1200 mobil wc-t és 600 angol wc-t állítottak fel, újdonság­ként pedig több helyen tettek ki kéz­fertőtlenítőket. Budapest tömegközlekedése is át­alakul a fesztivál miatt: több éjsza­kai járat sűrűbben jár, és rendkívüli hajó-, illetve buszjáratok is közle­kednek. A H5-ÖS HÉV szintén sűrűbben jár, éjjel is közlekedik. A nagykörúti villamosok éjszaka gyak­rabban indulnak. Parkolni viszont egyáltalán nem lehet a Sziget bejárata körüli utcákban, az autós forgalmat elterelik a rendőrök, akik egyébként a gyalogos forgalmat is irányítják. Bűnügyi regény 19. századi nyelvezettel URBAN LADISLAV Milbacher Róbert nevét 2016-ban ismerte meg a szélesebb közönség, amikor Szűz Mária jegyese című regényéért megkapta a leg­jobb első prózakötetnek odaítélt Margó-díjat. Második regénye kísérlet az első magyar bűnügyi regény rekonstruálására. A végeredmény sokrétű, nem tel­jesen fikció, nem teljesen valóság és nem teljesen krimi. A történet 1851-ben játszódik, fő­hőse Hummel József nyugalmazott városi alkapitány, aki szokásosan in­duló reggelén felfigyel egy számára ismerős névre a házasodási rovat­ban. Ez pedig felidézi benne a szí­nész és drámaíró Czakó Zsigmond 1847-es öngyilkosságát Csengery Antal lakásán. Az alkapitány harag­gal gondol vissza a forradalomra, Petőfire, aki annyi bonyodalmat okozott számára, nyugdíjas napjai azonban eseménytelenül telnek, ezért lelkesedik a régi ügy újravizsgálásá­­ért. Ismét elkezd foglalkozni Cz. Zs. esetével, megszokott mindennapjait felváltja a nyomozás, tudni akaija, megfelelően járt-e el annak idején, nem követett-e el bármiféle hibát. Innentől válik a történet bűnügyi re­génnyé, azonban a nyomozás kime­rül az általa írt jelentés, a boncolási jegyzőkönyv, a drámakötetek tanul­mányozásában. A racionálisan gondolkodó Hum­mel szakirodalom segítségével próbálja megérteni, hogyan képes egy ember eljutni az öngyilkosság gondolatáig és végrehajtásáig. Fő­leg filozofálást olvashatunk, a né­hány nap alatt lejátszódó regény ke­vés cselekvést és egyben kevés nyomozást tartalmaz, ezért nem ne­vezném bűnügyi regénynek. „De bocsánat, kedves olvasó, kissé el­ragadott bennünket a philosophálá­­si hajlam - miről jól tudjuk, hogy korántsem segíté kibomlani egy ef­fajta kisded bűnregény történetének szálait.” Az utószóban tisztázódik, hogy Milbacher egy ismeretlen szerző kéziratát dolgozta fel, amelyet 1867- ben írtak a Kisfaludy Társaság pá­lyázatára. A pályázat kiírása az eu­rópai irodalomban nem szándéko­san, de szinte először definiálta a de­­tektívregény fogalmát. „Bűnből vagy vétségből fakadó titoknak az ész és az értelem segélyével való nyílt és tiszta világosságra hozatalát” kellett kéz­irat formájában elküldeniük a pályá­zóknak. Egyetlen pályamunka érke­zett, nem hirdettek eredményt, a mű nem került kiadásra, nem előzte meg a Sherlock Holmes-történeteket. A jeligés kézirat valódi szerzőjének nevét csak sejteni lehet. Milbacher Róbert számos inter­­textust alkalmaz, tanulmányok, le­velek, kéziratok felhasználásával al­kotta meg a Léleknyavalyák című regényét. Valós(nak tekinthető) adatokkal dolgozott, a levelek ere­detisége azonban nem bizonyított. Milbacher egy keretet adott a forrá­soknak, ezáltal a Cz. Zs. esetével kapcsolatos információk áttekinthe­tők, de az olvasónak el kell döntenie, hogy mennyit hisz el az írónak, mit tekint fikciónak és mit valóságnak. A regény megőrizte a 19. századi nyelvezetet, amit az író jól repro­dukált. Az elsőre furcsának tűnő szavak nem okoznak különösebb nehézséget az olvasás során, nem gátolnak a történet megértésében. Összességében nyomozást nyo­mokban tartalmazó, archaikus nyelvezettel íródott, jól megírt, las­sú történésü, mégis elgondolkodta­tó regényt olvashatunk. Milbacher Róbert: Léleknya­valyák - Avagy az öngyilkolás s egyéb elveszejtő szerek természe­téről. Magvető Könyvkiadó, 2018. 237 oldal. Los Angolé*. Jövő augusztus­ban, Sharon Tate színésznő meggyilkolásának 50. évfordu­lóján kerül a mozikba Quentin Tarantino új filmje, a Once Upon a Time in Hollywood (Volt egyszer egy Hollywood), amelyben Margot Robbie ala­kítja Roman Polanski brutálisan meggyilkolt feleségét. Az ausztrál származású színésznőt legutóbb az Én, Tonya című amerikai film főszerepében lát­hattuk. Tarantino alkotása a hírhedt Manson család gyil­kosságait, illetve a hippikor­szakot idézi fel. Leonardo Di- Caprio egy tévés westemsoro­­zat egykori sztárját játssza ben­ne, Brad Pitt pedig egy veterán kaszkadőrt. (variety) Hót magyar film Szarajevóban Budapest. Hét magyar film ver­senyez a balkáni térség legfonto­sabb seregszemléjén, a holnap kezdődő szarajevói filmfeszti­válon. A játékfilmek versenyé­ben indul Szilágyi Zsófia Cannes-ban díjazott Egy nap című alkotása. A locamói világ­­premiert követően Szarajevóban is bemutatják Milorad Krstié akció-thrillerét, a Ruben Brandt, a gyűjtő című animációs mozi­filmet. A dokumentumfilmes mezőnyben három magyar alko­tó indul. Bogdán Árpád Gettó Balboa-jának középpontjában egy józsefvárosi gyerekeket fel-­­karoló edző, és egy nagy sze­génységből érkező fiatal bok­szoló kapcsolata áll. Csuja Lász­ló Kilenc hónap háború című filmje egy 23 kárpátaljai magyar srácról szól, aki harcol az orosz­ukrán háborúban. Zurbó Do­rottya Könnyű leckék című első rendezése egy Szomáliái lány sorsát tálja a néző elé, aki új éle­tet szeretne kezdeni Magyaror­szágon. A rövidfilmek verse­nyében lesz Láng Orsolya Sze­zon után című alkotása, a diák­filmek között versenyez Kiss Hajni Last Call és Kovács István Ostrom című alkotása. (MTI) Rógi-új elnök az ASAP ólón Lob Angeles. Újraválasztotta elnökének John Bailey operatőr­filmrendezőt az Oscar-díjakról döntő Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (ASAP). Bailey 15 éve tagja az akadémiának, tavaly kapott először megbízást az intézmény vezetésére, egy évre. Mostani megbízatása három évre szól. A régi-új elnök olyan filmeket je­gyez, mint az Amerikai dzsigo­­ló, a Lesz ez még így se! vagy az Idétlen időkig. 2014-ben meg­kapta az amerikai operatőrök életműdíját. Márciusban többen szexuális zaklatással vádolták meg a 75 éves operatőr­rendezőt, ám az akadémia vizs­gálata tisztázta őt. A több mint nyolcezer tagot számláló ame­rikai filmakadémia kormányzó­­tanácsa 54 tagú, az új tagok kö­zött van Steven Spielberg és Whoopi Goldberg is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom