Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-06 / 180. szám
www.ujszo.com I 2018. augusztus 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Seagal lett Putyin ökle Legalábbis kulturális tárén, azt mondják. Trump ás Putyin között kellene közvetítenie. Az orosz külügyminisztérium bejelentése szerint humanitárius ügyekben lesz különmegbízott közvetítő Oroszország és az Egyesült Államok között Steven Seagal volt hollywoodi akciófilm-hős és harcművész. A 66 éves Seagal, aki 20lóban orosz állampolgárságot kapott, tevékenységét a kulturális és a művészetek terén való együttműködés, valamint a nyilvánossággal és az-'íSúsággal való kapcsolattartás tért gja kifejteni munkáját. A poszt nem jár fizetséggel. Putyin rajongó Arról, hogy Seagalt Vlagyimir Putyin Oroszország és az Egyesült Államok közötti közvetítőnek szemelte ki, már 2015 áprilisában cikkezett az amerikai BuzzFeed News hírportál. Az amerikai kormányzati forrásokra hivatkozó portál szerint Putyin a G8 csoport 2013 júniusában, az északírországi Lough Eme partján megtartott csúcstalálkozóján javasolta őt Barack Obama amerikai elnöknek erre a feladatkörre. Az orosz elnök azzal az ötlettel állt elő, hogy legyen Seagal Oroszország kaliforniai és arizonai tiszteletbeli konzulja, aki ekképpen közvetítő lehetne a Kreml és a Fehér Ház között is. Seagal Putyin szemében remek jelöltnek tűnt a jelképes titulusra és a feladatra, ugyanis szerinte a színész ízig-vérig amerikai hazafi, aki egyszersmind kapcsolatban áll orosz rokonaival - a nagyanyja Vlagyivosztokból származott el -, valamint az orosz politikai és biztonsági apparátussal is. Obama azonban meghökkent az elképzelésen a szíriai konfliktus eltérő megítélése miatt rendkívül rossz hangulatú megbeszélésen, és nem vette azt komolyan. Putyin és Seagal egyaránt 1952-es születésű, mindketten japán harcművészetek feketeövesei, és nagy becsben tartják egymást. A 90-es években sikeres amerikai színész 2013-ban nyíltan ki is jelentette, hogy „a világ egyik legnagyszerűbb, ha nem a legnagyszerűbb vezetőjének” tartja az orosz elnököt, akivel többször is mutatkozott a kamerák előtt. Steven és a Farkasok Steven Seagal a 2014-es ukrajnai orosz beavatkozást követően is védelmébe vette Putyint, sőt, elutazott az elcsatolt Krím félszigetre, Szevasztopolba is, az orosz elnök által pártfogolt Éjszakai Farkasok elnevezésű motoroscsoport találkozójára. A farkasok egy motoros bandát alkotnak, félkatonai szervezetként működnek, Putyin kitüntette őket a Krím félsziget megszállásában betöltött szerepükért, és alakulatuk van Kelet-Ukrajnában, az oroszbarát szakadárokkal harcolnak az ukrán állam ellen. Európai főhadiszállásukat Szlovákia területén alakították ki, itteni szimpatizánsaik segítségével — ebből jelenleg is belpolitikai botrány van az országban. Seagalt, akinek Putyin 2016 novemberében személyesen adta át az orosz útlevelét, tavaly kitiltották Ukrajnából. A Buzzfeed News szerint a Moszkvában a 90-es évek eleje óta gyakran felbukkanó Seagal - aki a Kalasnyikov gépkarabélyok' reklámarcaként is szóba került - kiváló személyes kapcsolatokat ápolt Dmitrij Rogozin volt miniszterelnök-helyettessel, de jó nexusban áll a Putyin személyes ukrajnai közvetítőjének tekintett Viktor Medvedcsuk üzletemberrel - aki állítólag az orosz elnök egyik lányának keresztapja -, továbbá Ramzan Kadirov csecsen és Kirszan Iljumzsinov volt kalmük vezetővel, valamint más, az orosz elnökhöz közel álló kulcsszereplőkkel is. (MTI, úsz) A sikeres. civilek KOLLAI ISTVÁN egy civil szervezet sikere az önkéntesek toborzása és a pénzadományok gyűjtésében mérendő, akkor Magyarországon a pártok a legsikeresebb civil szervezetek. Egy magyar újságíró nemrég független lapot akart gründolni közadakozásból. Dudás Gergelyről van szó, aki a legbefolyásosabb magyar hírportálnak, az Index.hu-nak volt a vezetője. Nem egy országos híresség ő, de az újságolvasók számára ismerősen csenghet a neve, tévéstúdiókban is felbukkant. Közéleti személyiségként indított kampányt, hogy új, független médiáját Politis néven elindíthassa. A függetlenség ez esetben azt jelentette (volna), hogy a tulajdonos ne egy vállalkozó legyen, hanem az előfizetők tízezrei. Ne egyszemélyes felső akarattól függjön a lap, hanem az olvasói tömegigénytől. Ehhez indulásnak összesen majd' 300 millió forintot akart összekalapozni; a rendkívül ambiciózus költségvetésnek alig a tizede jött össze, pedig jópár közéleti figura, művész és publicista adta nevét a tervhez. A tömegtámogatás így is csúfosan elmaradt a várttól. Alig néhány hónap különbséggel egy párt is a néphez fordult. Magyarország legnagyobb ellenzéki szerveződése, a Jobbik kérte támogatóit adakozásra, hogy ki tudják fizetni az Állami Számvevőszék rájuk szabott gigabüntetését. Á pénztárcák megnyíltak, a Jobbik kasszájába végül 100 millió forint érkezett. Ennél is látványosabb - mondjuk, hogy érthetetlenebb? - volt az Együtt nevű törpepárt pénzgyűjtési kampánya. Az Együtt, mivel a 2018-as választáson az 1 százalékot sem érte el, köteles volt visszafizetni a pár hónappal korábban törvény szerint kiutalt állami kampánytámogatást. A párt ekkor a támogatóihoz fordult (sőt, azokhoz is, akik nem rá szavaztak, mondván, hogy ha már a szavazófülkében ekkora hibát vétettek, most legalább valamit jóvátehetnek...). A rámenős stílus meghozta az eredményét, sok-sok tízmillió forintot szedett össze az Együtt, tartozását meg tudta fizetni. Ami után a párt fel is oszlatta magát. Az önkéntességre és az alulról jövő támogatásra általában úgy szokás utalni, mint igazi civil erényre. Ha ez így van, és általában így van, akkor Magyarországon a legsikeresebb civil szervezetek a pártok: azok nyitják meg a pénztárcákat, és nekik vannak önkénteseik. Nem sok NGO mondhatja el magáról, hogy a Fidesz 2000-es években indult polgári köreinél több embert tudott megmozgatni. Éppen Szlovákia a példa, hogy ennek nem feltétlenül kellene így lennie: a pártok itt nem vetemedtek adománygyűjtésre, az újságírók saját napilap-indítása viszont sikerrel járt, a Denník N talált mind mecénást, mind vevőket. Újságolvasó ember számára irigylésre méltó helyzetnek tűnik ez Budapestről nézve, ahol a média működtetését a tulajdonospénzemberek mára már csak úri szeszélyként vagy politikai számításból gyakorolják. A fenti példák pedig talán tükröznek valamit a magyar nép múltjából és habitusából is: végletes politikai polarizációban edződött a 20. században, ahol tiszta törésvonalak vannak elnyomott és elnyomó, kitelepített és betelepülő, népi és urbánus, nyugatos és patrióta között. Nem bonyolult dolgok ezek, sőt kifejezetten egyszerű kódok, amiket az is értelmezni tud, aki nem hallott korábban törésvonalakról. Egy ilyen világban a mindenféle saját ügyeket tematizáló civilek és polgárok olvashatatlanok, se íze, se bűze alakok, egyrészt-másrésztező tetszelgők. És egyébként is, rettentő unalmasak a kardcsörtető, végvári hangulatú politikához képest. A végén pedig talán nincs mit csodálkozni azon, hogy ahol újságok fenntartására nem gyűlik össze pénz, de pártokra igen, ott független lapok sincsenek, csak pártok vannak. FIGYELŐ feltételrendszerérői. Liam Fox az Európai Bizottságot hibáztatva úgy vélekedett, már 60 százalék a valószínűsége ennek. A The Sunday Timesban megjelent inteijúban a kormány keményvonalas brexitpárti táborának szószólója kompromisszumképtelennek nevezte az Európai Bizottságot. (MTI) Brexit: nem lesz megállapodás? A brit külkereskedelmi miniszter szerint egyre nő az esélye, hogy nem születik megállapodás az Egyesült Királyság európai uniós tagsága megszűnésének (brexit) Dániában kiszabták az első bírságot a burkatörvény miatt Le akarták tépni egy muszlim nőről a burkát, a tülekedéshez kihívták a rendőröket. A dán rendőrség pénteken kiszabta az első bírságot egy olyan nőre, aki megsértette az augusztus 1-jén életbe lépett, burkatörvényt, az arcot eltakaró ruhadarabok viseletét tiltó jogszabály rendelkezéseit. A. nikábot viselő 28 éves nőt ezer korona (134 euró) bírsággal sújtották -jelentette a Ritzau helyi hírügynökség. Értesülései szerint a teljes arcot eltakaró kendőt viselő nő egy másik nővel veszekedett egy horsholmi bevásárlóközpontban. „Az összetűzés során a nikáb lehullott, de amikor kiérkeztünk, a nő már visszahelyezte arcára” - fogalmazott az egyik rendőr. A rendvédelmi szervek fényképet készitettek a nikábot viselő nőről, s lefoglalták a megfigyelőkamerák felvételeit az incidensről, hogy megállapíthassák, szándékosan rántottáke le kendőjét. A két nő ellen rendzavarás miatt is vizsgálatot indítottak a kiszabott bírság mellett. A jobbközép kormánykoalíció, amely az elmúlt években megszigorította a menedékjoggal és bevándorlással kapcsolatos jogszabályokat, tavaly nyújtotta be a törvényjavaslatot, melyet a dán törvényhozók idén májusban fogadtak el. Áusztriában, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Bulgáriában már van hasonló törvény érvényben. Dániában 2010 januárjában a liberális-konzervatív dán kormány már döntött a burka és a nikáb viselésének korlátozásáról a közterületeken, de az iskolákra, a közigazgatásra és a vállalatokra bízta e muzulmán női viseletre vonatkozó szabályozást. A most életbe lépett törvény kivételt tesz bizonyos esetekre azzal, aki az arcát elfedő ruhadarabot visel, ilyen például a hideg időben hordott símaszk, vagy a dán közlekedési szabályok által a motorbiciklizéshez előírt bukósisak, akárcsak a karneváli maszk. Az első alkalommal kiszabható bírság ezer korona, de a többszöri szabálysértők ennek tízszeresével vagy hat hónap szabadságvesztéssel is büntethetők. Továbbá, aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerít az arca elfedésére, arra pénzbírságot, de akár két év börtönbüntetést is kiszabhatnak. A burka tetőtől talpig fedi a testet, és még a szem előtti rést is háló takarja, a nikáb pedig a teljes arcot eltakaró kendő, amelyet a muzulmán nők a földig érő köpenyük fölé húznak a fejükre. (MTI) Robert Kaiihák
