Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-01 / 176. szám
12| KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2018. augusztus 1.1 www.ujszo.com Az EEI működése óta számos heves vita alakult ki a város vezetése és a lakosok között (Németi Róbert felvétele) Visszakövetelnék az emberek a befizetett parkolási díjat A városi önkormányzat két képviselője után most Roman Fréo ügyvéd is visszakérné az eddig befizetett parkolási díjat a városi parkolást üzemeltető EEI vállalattól. A közel négyszáz eurós összeget azért követeli vissza, mert szerinte jogtalanul szedték a díjat. cma Frco az egyik kassai napilapnak elpanaszolta, az EEI általános szerződési feltételeiben arra kötelezte magát, hogy parkolóhelyeket alakít ki a város kijelölt zónáiban. „Ahogy arra már a Pavol Jozef Safárik Egyetem jogi kara is rámutatott, a cég és a város közt megkötött szerződés nem érvényes. Ebből kifolyólag a cég nem nyújthatott parkolási szolgáltatásokat, mivel nem volt rá jogosult. Ha az EEI nem hajlandó visszatéríteni a befizetett összeget, bíróságra viszem az ügyet, ugyanis csak ők dönthetik el, hogy kassai lakosként van-e jogom a visszatérítés igénylésére” - magyarázta az ügyvéd. Hozzátette, a pénz visszafizetésének határidejét tíz napban határozta meg. Mivel hetekkel ezelőtt egy másik kassai ügyvédnek sikerült pert nyernie az EEI-vel szemben, Frco azt ajánlja a lakosoknak, a hasonló problémák elkerülése végett őrizzék meg a számlákat a befizetett parkolási díjról, és arra figyelmezteti őket, hogy a díj visszafizetését csak a parkolási díj befizetését követő két évig igényelhetik vissza. Valószínűleg senki sem lepődik meg azon, hogy az EEI megtagadja a visszafizetést. Azt állítják, a várossal kötött szerződés továbbra is érvényes, és mivel a szerződés érvényességéről még nem született bírósági határozat, a parkolási díj beszedése szerintük jogszerű. (KD, Németi) Szegény vidék szerény temploma (A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN A Pápcsa-patak dimbes-dom bős vidékén, a bronzkori jellegét őrző kistáj része Babarét, más nevén Babaluska település. BABARÉT (BABINEC: A patakvölgy nem éppen a termékeny mezőiről híres, az itt élők nyaranta főleg állattartással, fakitermeléssel és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, telente kézműves háziipart űztek, faeszközt, szószéket, parasztbútort gyártottak, pokrócot szőttek. Nehéz volt a megélhetés Ezek a foglalkozások nemigen tették gazdaggá az itt élőket. Babarét egykor a Derencsényi, később a Széchy, majd a Koháry birtoktesthez tartozott. De egy ideig a magyar barokk költészet legjelentősebb képviselőjének, Gyöngyösi Istvánnak is a birtoka volt. Váltságként került hozzá, Széchy Mária zálogosította el a falut udvari költőjének és jogi tanácsosának négyszáz arany ellenértékeként. A történet 1660 körül kezdődött, amikor Gyöngyösi Wesselényi Ferencz udvarában mint komornyik vállalt állást. Ura halála után az özvegy szolgálatába lépett. Ekkoriban írta meg Wesselényi Ferencnek Széchy Máriával való regényes házasságáról szóló elbeszélő költeményét. A jogász poéta a nádori szolgálatból az ottani intrika hatására egy látszólagos előléptetéssel távozott, 1668-ban Ba-Lejközeíebb a csákányházi geofógiai profit mulatjuk be. Helyén fából ácsolt templomocska állt Tájoló Babarét községbe a Rimaszombat és Kijéte közti 2779- es harmadrendű úton lehet eljutni, az evangélikus templom a 48,511/20,0006 GPS- koordinátáknál található. logvár kapitányává nevezték ki. Egy év múlva Széchy Mária visszahívta Murányba s ekkor a pénzzavarba került asszony 400 tallért kölcsönzött Gyöngyösitől, aki Babaluskát kapta zálogul ezért. Sokáig a Murányi Vénus írói honoráriumának tartották ezt a falut, de a valóságban prózaibb ez az eset. 1670-ben a Wesselényi-féle összeesküvés miatt Széchy Mária vizsgálat alá került. Amíg az ő pere folyt, Gyöngyösi is gyanúba keveredett, a költőt elfogták s Fülek várába zárták. Szelepcsényi püspök közbenjárására szabadult a vártömlöcből, majd ártatlansága is kiderült. A négyszáz aranyért zálogba kapott falucska még a birtokában maradt. Gyöngyösi 1674-ben Krasznahorkaváralján az Andrássy családnál lett jószágigazgató. Ekkoriban már részt vett a megyei életben is. 1681-ben a rendek követeként a soproni országgyűlésen járt, 1686-ban választották meg először alispánnak. Az 1695-ben tartott csetneki tisztújításon ifj. Koháry István, a költő 1200 forintért visszaváltotta tőle Babaluska falut. Koháry azt állította, a kis falu a Koháryak birtokát alkotó derencsényi uradalomhoz tartozik. Sok nyoma nem is maradt Gyöngyösinek Babaréten, Babaluskán. Saját erőből építették A vidék lakossága az ágostai evangélikus hitet vallja ma is. Templomukat saját erőből építették, állítólag a helyén korábban már állt egy fából ácsolt templomocska, de annak nyoma sem maradt. 1828-ban kérték a hívek kőtemplom építésének engedélyeztetését, amit először nem támogatott a püspök. Ennek ellenére a hithű helyiek gyűjteni kezdték az építkezési anyagot, s végül az engedélyt is megkapták. Egy klasszicista stílusú, egyhajós, félköríves szentélyzáródású kis templomot építettek a falu délkeleti részén, a falu közepén álló haranglábbal együtt. A haranglábban egy 1813-ban Losoncon Stephanides harangöntő mester által készített harang szól. A kis templom belső tere letisztult, nemesen egyszerű. Boltozata késő reneszánsz díszítőelemeket mutató, rusztikális barokk stílusú, levél- és stilizált virágornamentikával díszített. Egyszerű, háromszög csúcsú oltára van, amely a Krisztus a Gecsemánékertben jelenetet ábrázolja. A kis templomnak barokk orgonája van, amely akantuszleveles díszítésű és 1739-ben készült. A templom rendezett, jó állapotban van, rendszeresen használják liturgikus célokra. Melléklet az Új Sz< J A tartalomból: 10 kérdés Szarka Zsuzsanna divattervezőnek Elsősorban jó szem kell a baleset elkerüléséhez • Felfekvés: a fekvő beteget ellátó réme • Hogyan segítsünk a fuldoklónak • Változtasson étkezésén tofuval! • Hatásos szépészeti módszerek - nem csak nyárra wm. Augusztus 2-án keresse kedvenc i j j £ y/ napilapjával együtt az újságárusoknál! ^ J
