Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-01 / 176. szám

A rendőrséget nem érdekli az emberrablás anarej MSKa aiiamro tegnap Derenaeite maganoz ivman LucansKy országos renaorroKapitanyr, axi a taiaiKozo után el­ismerte, hogy az államfő nincs megelégedve azzal, ahogy a szlovák hatóságok kezelik a vietnámi férfi elrablásának Ügyét (SITA-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ifjabb Michal Kováé elrablásához hasonlította tegnap Andraj Kiska államfő annak a vietnámi férfinak az elrablását, akit tavaly nagy valószínűséggel a szlovák kormánygéppel szállítottak el Pozsonyból. Bár a nómet hatóságok már kósz kényként kezelik, hogy a szlovák kor­mány tudatosan vett részt a férfi elrablásában, a szlovák hatóságok továbbra sem hajlandóak kivizsgálni az ügyet. A Franfürter Allgemeine Zeitung (FÁZ) szerint a német hatóságok néhány hónapos nyomozás alatt ki­derítették, hogy az emberrablás gyanúsítottjai három nappal azután, hogy Berlin központjában egy au­tóba kényszerítették Thanht, Po­zsonyban bukkantak fel. Bérelt au­tójuk a navigációs rendszer adatai szerint a Borik kormányhotel par­kolójában állt - a hotelben épp egy szlovák-vietnámi találkozó zajlott, melyen ott volt Robert Kalinák ak­kori belügyminiszter is, a vietnámi oldalról To Lam belbiztonsági mi­niszter, valamint Duong Minh Hung, a vietnámi állambiztonsági szolgálat igazgatóhelyettese vett részt rajta. A találkozó a német rendőrség szerint csak egyfajta el­terelő hadművelet része volt. A ta­lálkozó után a vietnámi delegáció a szlovák kormánygéppel repült Moszkvába; az elrabolt Thanh is a gépen volt. Az elrablás során használt autókat az a vietnámi Long N.H. bérelte Prá­gában, akit szerdán, július 25-én ítélték el Berlinben három év és 10 hónap szabadságvesztésre azért, mert részt vett az emberrablásban. A vádlott tudott a vietnámi titkosszol­gálat emberrablási tervéről, de nem tartozott az akció irányítói közé. A bíróság személyi szabadság korlá­tozásának elősegítése és idegen tit­kosszolgálattal való együttműködés vádjával ítélte el. A németeket támadja Milan Lucansky országos rend­őrfőkapitány tegnap a Kiskával folytatott tárgyalást követően ki­fejtette, hogy nincsenek pontos in­formációi az állítólagos emberrab­lásról. Elismerte azt is, hogy a szlo­vák rendőrség nem foglalkozik az esettel. „Már kihallgattak néhány szlovák állampolgárt, elképzelhető, hogy mi is kihallgatjuk őket, és egyeztetni akarunk a további eljá­rásról a német féllel. Ha jutottak megfelelő bizonyítékokat szerez­tek, ők is eljárást indíthattak volna szlovák állampolgárok ellen” - ál­lítja Lucansky. Szerinte kulcsfon­tosságú, hogy a szóban forgó bűncselekmény nem Szlovákiában történt. Kalinák tegnap Facebook­­bejegyzésben a németeket bírálta, amiért az emberrablásról nem tájé­koztatták időben partnereiket. „Ér­dekelne, hogy ha a németek valóban keresték a vietnámi férfit, miért nem táplálták be a nevét a schengeni in­formációs rendszerbe, amely körö­zött vagy gyanúsított személyekre figyelmezteti a többi tagállamot?” - kérdezte a volt a belügyminiszter. Megismételte, hogy a szlovák kor­mánygéppel utazó személyek között nem szerepelt az elrabolt vietnámi férfi neve. „Semmilyen fekvőbete­get, megbilincselt vagy bármilyen más módon korlátozott személyt nem szállítottunk, s a fedélzeten mindenkinek volt diplomata útleve­le” - írta Kalinák. A belügy nem vizsgálódik Peter Pellegrini (Smer) kor­mányfő sajtóosztálya tegnap annyit közölt, hogy a szóban forgó esetet nem kommentálják, mert az a bel­ügyminisztérium kompetenciájába tartozik. Denisa Saková belügymi­niszter sajtóközleményében leszö­gezte, hogy a bűncselekmény Né­metországban történt, ezért logi­kus, hogy a német és nem a szlovák hatóságok vizsgálódnak. „A bel­ügyminisztériumnak nincs infor­mációja arról, hogy bárki Szlová­kiából elrabolt volna egy vietnámi állampolgárt. Az ügyben a német hatóságok vizsgálódnak, s mi ké­szen állunk együttműködni velük” - tájékoztatott a belügyminisztéri­um. Üzentek Andrej Kiska állam­főnek is. „Sem az államfő, sem az ellenzék és a belügyminisztérium sem számít az ügyben illetékes ha­tóságnak. A rendőrségnek és az ügyészségnek kell eldöntenie, hogy ezt az esetet a szlovák hatóságok is vizsgálni fogják-e vagy sem” - kö­zölték a sajtónyilatkozatban. A FÁZ információi szerint a né­met rendőrség már nem kételkedik abban, hogy a szlovák kormány tu­dott a vietnámi férfi elrablásáról. Tényként kezelik, hogy a férfit a szlovák kormánygép fedélzetén szállították el az Európai Unióból. A lapnak név nélkül nyilatkozó rendőrségi forrás azt állítja: elkép­zelhetetlen, hogy a szlovák kor­mány képviselői ne tudtak volna arról, kit engednek fel a kormány­gép fedélzetére. A vietnámi kormány egyébként azt állítja, Trinh Xuan Thanht nem rabolták el, a férfi önként tért vissza hazájába, és jelentkezett a hatósá­goknál. A tisztségviselő hűtlen ke­zelésért és korrupcióért azóta két­szer is életfogytiglani börtönbünte­tést kapott Vietnámban. (TASR, dem) Mindent vissza: ismét fideszes lesz a Hír TV Szerbeket, lengyeleket és ukránokat alkalmaznak a leggyakrabban feketén KÓSAANDRÁS Budapest. Miután Nyerges Zsolt megvásárolta a korábban Si­­micska Lajos érdekeltségébe tar­tozó vállalkozásokat, ősztől újra fideszessé válhat a Hír TV. Háttér­információk szerint visszatér a té­vé korábbi vezetője, Liszkay Gá­bor is. Liszkay a három évvel ezelőtti G-napon szakított Simicskával és maradt a kormány oldalán, ké­sőbb megvette a Napi Gazdaság című napilapot, ebből született meg a kormányszócső Magyar Idők. Lojalitása megkérdőjelez­hetetlen Orbán Viktor iránt, mint ahogy az is köztudott, hogy a té­vénél maradt munkatársakat „árulónak” tartja, így ott most a legtöbben attól tartanak, Liszkay érkezését (ami napokon belül be­következhet) tömeges kirúgások követik majd. Nagy kérdés pél­dául, hogy mi lesz Kálmán Olga műsorával, a népszerű tévés sze­mélyiség a hvg.hu megkeresésére csak annyit mondott, dolgozik, műsort készít, sajtópletykákkal pedig nem foglalkozik. Maga Liszkay a Népszava megkeresé­sére csak annyit mondott, nem kí­ván nyilatkozni. A tévénél ural­kodó hangulatot ugyanakkor jól jelzi, hogy az egyik munkatárs azzal poénkodott a Népszava munkatársának, hogy bár hama­rosan a kormánypárti Riposzt stí­lusában kell majd beszámolni Si­­micska Lajos szardíniái „luxus­nyaralásáról”, a „luxus” egyik is­mérvének tulajdonítva, hogy az exoligarcha „nagyobb lábhelyet vett magának” - a fapados légi­járaton. Az is eldőlt ugyanakkor, hogy a csatorna nem kerül Mészáros Lő­rinc tulajdonába - korábban ezzel kapcsolatban is lehetett szóbe­szédet hallani. Nyerges Zsolt egy ismerőse ugyanakkor megerősí­tette, hogy az üzletember „tartó­san a tulajdonában tartja és működteti a cégbirodalmat”, így a tévét is. Emiatt a legvalószínűbb forgatókönyvnek az látszik, hogy a Hír Tévének és az Echo Tévé­nek kvázi versenyeznie kell majd abban hogy melyikük a kor­mánypártibb. „Ez teljesen beleillene Orbán Viktor stratégiájába: mindig is szeretett olyan helyzeteket elő­idézni, amikor a rendszeren be­lüli szereplőknek egymásra kell figyelniük, így soha senki nem érezheti biztosnak a helyzetét”. Őszre tehát tovább nőhet a Fi­desz köré épített médiabirodalom, ettől függetlenül forrásaink to­vábbi átszervezéseket sem zárnak ki, Orbán Viktor ugyanis „még mindig nem elégedett teljesen” a kormánymédia működésével. BUGÁRANNA A Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség (NIP) ellenőrei 1166 illegális dolgozót lepleztek le az óv első felében. A tavalyi adatokhoz képest azonban javulás figyelhető meg, a szlovák feketemun­kások száma (619) ugyanis csökkenő tendenciát mutat. Kassa. A munkaügyi felügyelő­ség 12 ezer társaságot és több mint 28 ezer természetes személyt ellenőr­zött, és az illegális munkát tiltó tör­vény megsértése miatt összesen 2 millió eurós büntetést szabott ki. Ki­derült, hogy az illegális munka főleg a férfiakat érinti, az ellenőrzés során ugyanis 933 illegálisan dolgozó fér­fit és mindössze 233 nőt lepleztek le. Problémás építőipar Ivan Hambalek, a Határ- és Ide­genrendészeti Hivatal munkatársa szerint a trend megváltozott, míg az elmúlt években főleg kínai és viet­námi származású munkásokat al­kalmaztak illegálisan, napjainkban az 538 külföldi feketemunkás kö­zött főleg szerbek, ukránok és len­gyelek szerepelnek. Ez azt jelenti, hogy körülbelül minden második feketemunkás külföldi. Őket álta­lában a Szlovákiába érkező, olcsó munkaerőt kereső nagy gyárak al­kalmazzák. Leggyakrabban azon­ban a maximum 9 dolgozóval ren­delkező kis vállalkozások szegik meg a törvényt. A legproblémásabb ágazatok közé tartozik például az építőipar (35%) és az adminisztra­tív szolgáltatások (28%). Főleg nyáron, az alkalmi munkaszezon során fordul elő, hogy külföldi munkásokat foglalkoztatnak beje­lentés nélkül, megkerülve ezzel az adó és járulékok befizetését. Karol Habina, a Nemzeti Mun­kaügyi Felügyelőség (NIP) vezér­­igazgatója szerint kétfajta munka­adó létezik, az első csoportba tar­toznak azok, akik illegálisan dol­goztatnak munkaerőt, de nem is tudnak róla, mivel nem rendelkez­nek a szükséges ismeretekkel a jog­szabályokat illetően. „A másik csoportba sorolhatjuk azokat, akik ismerik a törvényeket, de mégis úgy Illegális munkások száma 2014 és 2018 között 2014 890 1248 2015 1029 1472 2016 1174 1582 2017 1495 1780 2018 1166 • Forrás: Nemzeti Munkaügyi Felügyelet döntenek, törvénytelenül alkal­maznak munkásokat, és piszkos módszerekkel próbálnak előnyt szerezni a piacon a konkurenciával szemben. Ezzel azonban nemcsak a vállalkozók szempontjából defor­málódik a piac, de megszűnik a bér­emelésekre kifejtett nyomás is” - magyarázta Habina. Tavaly összesen 3275 feketemun­kást fogtak el a hatóságok, ebből 1237 külföldi természetes személy volt. A munkaügyi felügyelőség adatai alapján Szlovákiában a legkevesebb törvényszegést Trencsén megyében regisztrálták, míg a legtöbb illegális munkást a Pozsonyi, Nyitrai és Kas­sai kerületben alkalmazták. Magas bírságok „Törvényszegés esetében a mun­kafelügyelet a munkáltatót és mun­kavállalót egyaránt büntetheti, ha a munkavállaló tisztában van vele, hogy érvényes munkaszerződés nél­kül vagy harmadik országbeli mun­kások esetében engedély nélkül dol­gozik. A törvényszegés körülmé­nyeitől és következményeitől füg­gően 2000, de akár 200 000 eurós büntetést is kaphatnak a munka­adók. Az illegális munkát tiltó tör­vény megsértése esetében a munkás 331 eurós büntetésre számíthat” - nyilatkozta Jana Mochnacká, a munkaügyi felügyelőség jogi osztá­lyának vezetője. Első fél év Második fél év

Next

/
Oldalképek
Tartalom