Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-06 / 154. szám

ISKOLA UTCA www.ujszo.com | 2018. július 6. A másodikosok ételeikkel és az attraktív tálalással minden meghívottat ámulatba ejtettek (Fotó: dvsz) Pazar évfolyammunkák ínycsiklandó és színpompás évfolyammunkáknak lehettek júniusban részesei a duna­­szerdahelyi Vidékfejlesztési Szakközépiskola vendég­­látéipari szakán tanuló diákok tanárai és szülei. Az öt évfolyamot magába ölelő irányzat növendékei minden év vé­gén, így idén is tanúbizonyságot tet­tek szakmai készségeik, gyakorlati tudásuk fejlődéséről. Az elsőévesek háromfogásos va­csora elkészítésével és látványos tá­lalásával kápráztatták el vendégeiket. Az előételt, két főételt és desszertet magába foglaló ételsor kifogástalan volt, a legifjabbak otthonosan mo­zogtak a konyhában, és láthatóan kitűnően elsajátították az udvarias és szakszerű felszolgálás alapjait. A másodikosok feladata egy fo­gadás megszervezése volt. Hideg- és melegkonyhai készítményeik, vala­mint azok tálalásának attraktív mód­ja minden meghívottat ámulatba ej­tett. Bár még csak két évfolyamot abszolváltak a hotelakadémisták, az általuk lebonyolított rendezvény akár egy valós étteremben is meg­állta volna a helyét. A harmadikosok a nyári kánikula kellős közepén kerti partira hívták meg családjukat és az intézmény pe­dagógusait. A vendégek az iskola ud­varán levő pergola alatt hűsölve fo­gyaszthattak a helyszínen készült bográcsgulyásból, grillezett zöldsé­gekből és húskészítményekből, vagy akár házi készítésű hamburgert, hot­­dogot, valamint croissant-t is választ­hattak, szomjukat pedig nemcsak za­matos, hanem szemet is gyönyörköd­tető nyári koktélokkal olthatták. A negyedik évfolyam diákjai ala­posan kitettek magukért. Egy divat­­bemutatóval egybekötött záróva­csorára voltak hivatalosak vendége­ik. Az iskola színházterme egy ex­kluzív, kifutóval ellátott rendez­vényteremmé alakult át egy estére. Az ellenállhatatlan, fenséges fala­tokból álló estebéd egyes fogásai kö­zött a nyári divat legújabb darabjait mutatták be az alkalmi modellek. A színvonalas eseményszervezéssel méltán volt elégedett az iskola igaz­gatósága, és nem véletlenül merült fel a költői kérdés, hogy hová lehet még innen fejlődni, hiszen ez a vendég­látóipari tanulmányi szak eddigi leg­színvonalasabb évfolyammunkája volt, amelynek szakmai nívója akár a gyakorlati érettségin elvárható szin­tet is megütötte. Az iskolában immár ötödik éve működő tanulmányi szak növendé­kei évfolyammunkáikkal egyértel­műen bizonyították, hogy a tanév fo­lyamán színvonalas gyakorlati kép­zést kapnak mind az iskola falain be­lül, mind a dunaszerdahelyi, pöstyé­­ni és külföldi éttermekben, szállo­dákban. (ki-) Túráztunk, hegyet másztunk Osztálykirándulás és túrázás is egyben? Igen! Idén a komáromi Selye János Gimnázium tercio és kvarto osztálya számára különleges­re sikeredett a jól megérde­melt év végi osztálykirándu­lás. De lássuk a részleteket! Márciusban felmerült a kérdés, mit szólnánk ahhoz, ha az idei osztály­­kirándulás a kvartós osztállyal közös ötnapos turisztikai kirándulás lenne az Alacsony-Tátrában fekvő Helpa községbe. Szerintem mind a két osz­tályban voltak félelmek a kirándu­lással kapcsolatban, hiszen milyen osztálykirándulás az, ahol más osz­tály diákjaihoz is alkalmazkodni kell. Mindenki izgatottan várta az indu­lás napját, június 18-át. Már korán reggel jó hangulat uralkodott a bu­szon, szólt a zene, aminek a sofőrünk annyira nem örült, de még ezt is el­nézte nekünk, és a hangos zene mel­lett mindenki csak tervezgetett és szőtte a fejében a nagy óbbnál na­gyobb csintalanságokat. Délután egy órára értünk a helyszínre. Az első napra nem terveztünk kü­lönösebb programot, a panzióval va­ló megismerkedés után elmentünk egy kisebb sétára. A második napon ellátogattunk Feketebalogba, ahol vonatozhattunk is, majd egy 6 km-es túra következett, és akadt olyan is, aki önszántából délután abszolvált egy 7 km-es túrát is. A harmadik napon egy nagyobb túrára indultunk, amiből a Aterciósokésa kvartósokcsapata végére hegymászás lett: megmász­tak egy idegenvezető segítségével az 1946 méter magas Király-hegyet. Úgy gondolom, mindannyian büsz­kék lehetünk magunkra, hiszen min­denki saját határait feszegetve meg­oldotta ezt a kihívást. A negyedik na­pon a helyi biofarmra látogattunk el, rengeteg baromfit, szarvasmarhát és sertést láthattunk. Számomra na­gyon érdekes volt ez a farm, és jó hangulatot teremtett a tábortüzes sü­­tögetés is. Az utolsó napon szomorúan vet­tük tudomásul, hogy az autóbuszunk visszarepít minket a megszokott, mindennapi életbe. Igaz, hogy felso­roltam a napi programokat, de ez csak ízelítő volt, hiszen a legérdekesebb pillanatok és emlékek a szállodában eltöltött időhöz köthetők. Minden este reggelekig nyúló beszélgetések, nevetések folytak. Felejthetetlen marad számomra ez a kirándulás, hiszen amellett, hogy a természettel ismerkedtünk, rengeteg új embert is megismerhettünk. Na­gyon remélem, hogy még lesz alkal­munk közös kirándulásra a kvartó osztállyal. Köszönöm az osztálytár­saim és a IV. N osztály nevében, hogy Lami Zsuzsanna, Horváth Fél Szil­via tanárnő és Paraska István tanár úr elvitt minket egy ilyen jól megszer­vezett kirándulásra. Mézes Cynthia, III. N I 9 Vidám, élménydús vakációt! Kedves diákok, kedves tanárok! Köszönöm a sok-sok beszámolót, amelyet a 2017/2018-as tanévben küldtek az Iskola Utca rovatá­ba. Gratulálok a kiváló eredményekhez, a sikerekhez, az érdekes rendezvényekhez. Szeptemberig a rovat is szünetel, az új tanév­ben azonban ismét várom írásaikat! Gondtalan, élménydús, vidám vakációt kívánok! Mislay Edit, az Iskola Utca szerkesztője Emlékfaültetés Félben A Féli Alapiskola végzős diák­jai 2005-től a ballagás hetében egy emlékfát ültetnek az iskola udva­rában: ez az ő ajándékuk az isko­latársaknak. Az első emlékfát Nagy Ilona ta­nító néni ültette végzős osztályá­val 2005-ben: egy mára már nagy lombú fává cseperedett korai ju­hart. A mostani végzős 9. A osztály június utolsó hetében Pomichal István polgármester úrral az iskola felújítás előtt álló parkjába ültette el emlékfáját, egy japán füzt. A faültetés legfőbb mondaniva­lója: ne feledkezz meg gyökere­idről, hisz azok által lettél azzá, aki vagy! Kedves kilencedikesek! Indul­jatok tovább az új utakon nyugod­tan: emlékfátokra gondot vise­lünk! A 8. A osztály tanulói A féli kilencedikesek az iskola felújítás előtt álló parkjába ültették el em­lékfájukat, egy japán fűzt (Fotó: fai) Szólj, síp, szólj! MÁCSADI ERIKA Június 15-én negyedik alka­lommal találkoztak az óvodások a Szólj, síp, szólj! hagyományőrző összejövetelen Zselízen. Sajnos, az időjárás nem tette lehetővé a szabadtéri rendezést, így a helyi kultúrház adott otthont a 114 óvo­dásnak és óvónénijeiknek. A ren­dezvényen nyolc magyar tan­nyelvű óvoda képviseltette magát: Zselíz, Nyírágó, Fámád, Nagyöl­­ved, Ersekkéty, Kissalló, Kisöl­­ved és Sáró. A rövid megnyitó után az óvo­dás csoportok egyesével bemutat­ták előadásukat. Öröm volt látni az ügyes és bátor fellépőket, hiszen ügyesség kell a tánchoz és a dalok megtanulásához, és bátorság, hogy azokat előadhassák sok-sok néző előtt. A programot közös táncház zárta Szőcs Fruzsina vezetésével. Az elfáradt, sok élménnyel gazda­godott ovisokra a táncház végén a szervezők jóvoltából apró ajándék is várt. Köszönjük a rendezők és a tá­mogatók állhatatos munkáját. Jö­vőre veletek, ugyanitt! Öröm volt látni az ügyes és bátor fellépőket (Levicky László felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom