Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-06 / 154. szám
2 I KOZELET 2018. július 6.1 www.ujszo.com Nem mi vagyunk a rosszfiúk állítják a nagygazdák (SITA-felvétel) Lubyová: a sajtó fújta fel a 600 milliós ügyet Pozsony. Egy év elteltével sem derült ki, ki a felelős a két, összesen 600 millió eurós uniós támogatás vitatható elosztásáért. A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) még vizsgálódik, bővebb tájékoztatást pedig egyelőre nem adnak az ügyről. Eddig az esetet felügyelő nyomozó nem tett vádemelési javaslatot, holott a projektekkel kapcsolatban egy éve több pályázó is nyíltan, kamerák előtt korrupcióról beszélt. Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszter szerint a sajtó fújta fel az ügyet. Ezt arra alapozza, hogy semmilyen komoly hibára nem derült fény a pályázatokkal kapcsolatban. A miniszter szerint kérdés, hogy megérte-e kockára tenni a pénzcsomagot. A botrány miatt a pályázatok újraindítása az eddiginél még nagyobb adminisztrációs terhet ró a minisztériumra. Ráadásul még csak meg sem tudják jósolni, hogy mikor zárulnak le az ellenőrzések, és mikor kezdik el a támogatások kifizetését. A tárca állítja, hogy folyamatosan kommunikál azokkal a pályázókkal, akikkel még a botrány kirobbanása előtt aláírták a támogatásról szóló szerződéseket. (ie) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az elmúlt hetek gazdatüntetósei miatt az a kép alakult ki a lakosság köriben, hogy a kisgazdák a nagy agrárcégek áldozatai, a mérvadó ágazati érdekvédelmi szervezetek és a független elemző intézetek szerint azonban ez a nézet teljesen hamis, és károkat okozhat a mezőgazdaságnak, amit a fogyasztók is megéreznének. A júniusi gazdatüntetések követelései között, az agrártámogatásokkal és a földhasználattal kapcsolatos csalások kivizsgálása mellett, szerepelt az is, hogy törvényben kellene korlátozni a birtokolható földterület nagyságát, az államnak pedig elsősorban a kisebb gazdákat kellene támogatnia. A nagy agrárcégek képviselői szerint az elmúlt hetekben ezért az a hamis képzet terjedt el, amely szerint a mezőgazdaságban tapasztalható törésvonal a kisgazdák és a nagy agrárcégek között húzódik, miközben ez utóbbiaknak jutott a „rosszfiú” szerepe. „Ezt határozottan visszautasítjuk. A mezőgazda-Nyitra határában folyik a betakarítás ságban tapasztalható problémák épp a nagyobb agrárcégeket sújtják a leginkább, miközben a gazdatüntetések során felmerült visszaélések, az illegális földhasználat mögött az esetek többségében egyénileg gazdálkodó vállalkozók állnak” - nyilatkozta Vladimír Soták, a legnagyobb hazai cégeket tömörítő Klub 500 elnöke. A Klub 500 adatai szerint Szlovákiában ma nagyjából 25 ezer agrárvállalkozás működik, közülük azonban csak ezer gazdálkodik 500 hektárnál nagyobb területen. Ez utóbbiak művelik meg a hazai termőföldek 80 százalékát, a mezőgazdasági termelés döntő hányadát biztosítva. „A nagyobb agrárvállalkozások a fogyasztók számára is kifizetődőbb megoldásnak számítanak. Egy kisebb farm például képtelen literenkénti 30 centért előállítani atejet, míg a nagyobb gazdaságok képesek olyan árakat biztosítani, amelyekkel a fogyasztók is elégedettek lehetnek” - mondta Daniel J. Kratky, a Klub 500 tagja, a Szlovák Gazdaszövetség agrárholding alapítója. A nagyobb agrárcégek megbélyegzése ellen határozottan fellép a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) is. „Az elmúlt hetek eseményei miatt a lakosság körében az a hamis nézet teijedt el, hogy a mezőgazdaságban tapasztalható visszaélésekért a nagy agrárcégek a felelősek, míg a kisebb földterületen gazdálkodók ezeknek az áldozatai. Ez a nézet teljesen hamis, és súlyos károkat okoz a becsületes nagyvállalkozóknak” - nyilatkozta Jana Holéciová, az SPPK szóvivője. Az SPPK és a Klub 500 nézeteit osztja a Közlekedési és Gazdasági Intézet (IDH) is. „Nem szabadna fehéren-feketén látni a mezőgazdaságban fennálló problémákat, kizárólag a nagyobb agrárvállalkozásokat okolva mindenért. Ha az indokolatlan vádaskodásokkal szétverjük a nagy agrárcégeket, a helyüket a külföldi konkurencia venné át, az ország hatékony élelmiszer-ellátását a nagy cégek nélkül ugyanis nem lehet biztosítani” - áll az IDH nyilatkozatában. (mi, SITA) Orbán teljes győzelmet aratott Simicska fölött KÓSAANDRÁS Az immár axoligarcha 2010 után kvázi kormányfőként viselkedett néha, majd 2014 után jött a leszámolás Orbán részéről, ám Simicska nem adta fel a harcot - egészen mostanáig. A teljes kapituláció átrendeződést hozhat a médiapiacon is. Budapest. Nyerges Zsolt kormányközeli üzletember veszi meg Simicska Lajos minden üzleti, mezőgazdasági és médiaérdekeltségét -jelent meg egy közlemény szerda délelőtt, ami a magyar közélet egyik meghatározó politikai küzdelmének lezárását jelentette. Vége a 2015 február 6.-i „G-nappal” kezdődött korszaknak, a nevezetes betű és dátum azt jelzi, amikor Simicska Lajos nyilvánosan is „gecinek” titulálta Orbán Viktort, és megfogadta, hogy addig dolgozik a megbuktatásán, amíg csak erejéből telik. Simicska is a Fidesz Pedig a két egykori kollégiumi társ szövetsége nélkül sokáig el sem lehetett képzelni a Fideszt. Simicska a Fidesz parlamentbe kerülését követően rövid időn belül meghatározó szerepre tett szert a párt gazdasági hátországának és finanszírozásának kiépítésében, és ez a modell olyan sikeres volt, hogy az 1994-es választásokat követően még adósságoktól nyögő párt a 2002-es választási vereséget követően nyolc év ellenzéki létben is folyamatosan bővítette a hátországát, nemcsak pártközeli elemzőintézetek alakultak, de elindult a Hír TV és stabil finanszírozási háttérrel rendelkezett a Magyar Nemzet és a Heti Válasz is. Simicska Lajos be-Orbán Viktor miniszterelnök folyása a kormányzásra ezzel párhuzamosan viszont annyira megerősödött, hogy saját embereit ültethette több kormányzati csúcspozícióba (elsősorban a fejlesztések, beruházások területén, ahol az uniós pénzek becsatomázása folyt a Közgépbe, az oligarcha legfontosabb cégébe), és anekdotaként említik, hogy egy kormányülés után, amikor egy gazdasági döntést kellett meghozni, az illetékes államtitkár gyanútlanul azt mondta a teljesen ledöbbent Orbán Viktornak, (Somogyi Tibor felvétele) hogy „rendben lesz főnök, Lajossal már leegyeztettük”. Hangos szakítás Hogy mi vezetett a szakításhoz, arra több verzió is van. Simicska Lajos maga azt nyilatkozta többször a G-napot követően, hogy elborzasztotta, Orbán Viktor mennyire kiszolgáltatja az országot az orosz érdekeknek, és a demokráciát korlátozó intézkedésekkel sem értett egyet. A kormányfőhöz közel állók azt állítják, Orbán megunta, hogy Simicska Lajosnak ekkora informális befolyása lett, ráadásul az oligarcha érdekeltségébe tartozó kormánypárti médiának sem szeretett volna már annyi állami hirdetést adni, mint korábban. A teljes igazság valószínűleg sosem derül majd ki, a lényeg, hogy amilyen szoros volt korábban a barátság, annyira zajos lett az elválás. A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó médiumok ezután rövid idő alatt- a szerkesztőségek személyi állományának jelentős lecserélődésével- kifejezetten kormánykritikussá váltak (disclaimer: ennek a cikknek a szerzője is a Magyar Nemzet és a Hír Televízió munkatársa volt 2016 nyara és 2018 áprilisa között), a Fidesz és a kormány részéről pedig „bojkottot” hirdettek ellenük. A szakítás természetesen Simicska Lajos gazdasági érdekeltségeit is érintette, elsősorban a Közgépet, melynek állami megrendelései hirtelen eltűntek, sőt, az állam részéről a futó projektekből is egyoldalúan kiszálltak, vagy éppen perelni kezdték különféle szabálytalanságokra hivatkozva a Közgépet. A helyzetre jellemző, hogy a Szolnokot elkerülő, a Közgép kivitelezésében zajló M4-es építését úgy állították le egyik pillanatról a másikra, hogy a kormány részéről még az addig elkészült rész-elemek állagmegóvásáról sem gondoskodtak sokáig. A Jobbik támogatója Simicska kitartani látszott, és a 2018-as választások közeledtével a tét is egyre nagyobb lett. A Fidesz részéről azzal vádolták, hogy „felvásárolta a Jobbikof’, tény, hogy a párt politikusinak jelenléte a kampányidőszakban hangsúlyosabbá vált a „Simicska-médiumokban”. A Fidesz újabb kétharmados győzelmét követően az egyik fontos nyitott kérdés éppen az volt, hogy mi lesz a cégbirodalommal és a médiával. Befelé korábban folyamatosan azt kommunikálta a tévé és a Magyar Nemzet vezetése is, hogy „Lajos kitart, pénz van, nem kell aggódni, bármi is lesz az eredmény” - ehhez képest a Magyar Nemzet megszüntetését már április 10-én bejelentették, ezzel párhuzamosan a Hír TV-ben csoportos létszámleépítésbe kezdtek. Innen már lehetett tudni, hogy Simicska elköteleződése mégsem olyan szilárd, mint korábban hangoztatta. Lajos kapitulált Ezek után érkeztünk el a július 4-i közleményhez Nyerges Zsokéktól. A Népszavának az oligarcha egyik ismerőse arról beszélt, „Lajos most már elhiszi, hogy Orbán 2030-ig hatalmon maradhat, ahogy korábban mondta”, így pedig nincs értelme finanszírozni az egyébként éves szinten nagyságrendileg egy-egy milliárd forint veszteséget termelő tévét és a napilapot. (Ezzel együtt a szintén Simicska-érdekeltségű közéleti hetilap, a Heti Válasz kiadása is megszűnt.) Azt persze csak találgatni lehet, milyen alku állhatott a háttérben, de sejthető, hogy milliárdos nagyságrendről van szó. A 444.hu azt írta, Nyerges Zsolt csak átmenetileg tulajdonolja majd a Simicskacégeket, melyek rövid időn beül Mészáros Lőrinc érdekeltségében köthetnekki. Hogy aHírTelevízióvalmi lesz ezek után, még erősen kérdéses, a munkatársak közül a legtöbben attól tartanak, a már nyíltan kormánypárti Echo Tévé mellett (ami egyébként szintén Mészáros Lőrincé, a tévé egyik karácsonyi buliját a felcsúti Puskás Arénában tartották például) nincs szükség egy másikra, így hamarosan bezárják a csatornát. Egy korszak mindenképpen lezárult.
