Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-30 / 174. szám
www.ujszo.com | 2018. július 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Ki gépen száll fölébe... A folyamatosan javuló gazdasági mutatók és a valóság A három nagy hitelminősítő közül kettő - a Standard & Poor’s és a Fitch - a legújabb, péntek éjszaka közzétett jelentésében is agyondicsérte Szlovákiát, a kérdés csak az, hogy a jó gazdasági mutatókból mennyit érez meg a lakosság. A Standard és a Fitch is az uniós átlaghoz képest magas, nagyjából 4 százalékos növekedést jósol Szlovákiának az idei és a jövő évre, ami elsősorban a növekvő beruházásoknak, ajavuló munkaerőpiaci mutatóknak és a bővülő lakossági fogyasztásnak köszönhető. A gazdaság felpörgésének köszönhetően nőnek az adóbevételek is, a kormány ezáltal több pénzt fordíthat az adósság visszafizetésére, az államadósság így már két év múlva a bruttó hazai termék 45 százaléka alá eshet vissza a tavalyi 51 százalékról. Mindezt figyelembe véve úgy tűnhet, hogy még soha nem éltünk olyan jól, mint manapság. Hogy ezt a lakosság egy jelentős része mégsem így gondolja, az nem csupán az örökös elégedetlenkedők szubjektív érzéseivel magyarázható. A hitelminősítők legújabb jelentésére is érvényes ugyanis Radnóti Miklós egyik leggyakrabban idézett verssora: „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj”. A hitelminősítőnek már a nevében benne van, hogy számára az adott ország hitelképessége a legfontosabb. Ennek egyik legfontosabb kritériuma az alacsony eladósodottság, aminek a legjobb előfeltétele a növekvő gazdaság. Hogy ezt hogyan éri el az ország, az már részletkérdés a hitelminősítő számára, csupán az a fontos, hogy ez hosszabb távon fenntartható legyen. Az itt élők egy jelentős része számára azonban a folyamatosan javuló gazdasági mutatókról szóló híreknek semmi köze az általuk megélt valósághoz. Tény, hogy több embernek van munkája, mint korábban, és aki dolgozik, annak nagyobbak a bevételei, mint amikor állástalanként tengette az életét. A folyamatosan növekvő bérekről szóló híreket azonban a lakosság nagy része a sci-fi kategóriába sorolja, sokuknak ugyanis évek óta nem változott a fizetése. Hogy mégis több pénzt hagyunk az üzletekben, az elsősorban annak köszönhető, hogy az idei első félévben 5,4 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, amivel a legnagyobb árugrást produkáló országnak számítunk az EU-n belül. A visegrádi országok közül továbbra is Szlovákia a legdrágább a vásárlók számára. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy a szlovákiai családok havi kiadásainak nagyjából a 20 százaléka megy el élelmiszerekre, míg az uniós átlag 12 százalék körül mozog. A magát baloldaliként népszerűsítő Ficokormányok az elmúlt években ugyan rendre megvívták a maguk kis rezsiharcát, azt állítva, hogy megvédik a lakosságot az energiaszolgáltatókkal szemben, de a rezsiköltségek a családok bevételeinek mégis több mint a negyedét viszik el. Ezzel szintén az uniós csúcstartók közt vagyunk. Magyarán: az ország folyamatosan javuló gazdasági mutatóiból a lakosság egy jelentős része semmit sem érez. Ha a sajtó által agyonszajkózott statisztikai adatok és a hivatalos kormánypropaganda köszönőviszonyban sincs a lakosság egy részének mindennapi tapasztalataival, az a körükben hosszabb távon frusztráltsághoz vezet, növelve az esélyét annak, hogy a radikálisabb megoldásokat kínáló pártokra szavaznak. A legalábbis a szavak szintjén az extrémizmus ellen küzdő kormánypártoknak erre is gondolniuk kellene, mielőtt újabb öntömjénezésbe kezdenek a hitelminősítők legújabb jelentéseivel kapcsolatban. (Lubomír Kotrha karikatúrája) Új orbáni korszak - közelítés Putyinhoz LAJOS P. JÁNOS em mondott semmi újat Orbán Viktor tusványosi ciklusindító, szokás szerint nehezen értelmezhető, hangzatos kifejezésekkel tűzdelt beszédében. „Új korszak” építését jelentette be, amire állítólag a választók hatalmazták fel az újabb kétharmaddal. Az „új korszakról” azonban nemcsak a választások előtt hallgatott, most is keveset árult el róla. Beszédéből az látszik, hogy folytatni fogja a sorosozást, a migránsozást és az unió bomlasztását, amihez valószínűleg megpróbál majd felhasználni egyes kelet-európai országokat is. Az újra elővett „kereszténydemokrácia” nem új kifejezés Orbán szótárában, erre „finomította” az illiberális demokráciát, de a meghatározásával adós maradt. A kifejezéssel ugyanis az a gond, hogy Orbán nem mint egy eszmerendszer, kereszténydemokrata eszmék, értékek értelemben használja, hanem társadalmi berendezkedésként, a liberális, az egyéni szabadságjogokon alapuló demokrácia ellenpontjaként. Ennek csak Putyin és Erdogan örülhet, akikkel a beszéde szerint is jóban akar lenni. Az „új korszak” építéséből egyelőre az látszik, hogy folytatni fogja az uniót bomlasztó, a közös uniós szervek szerepét megkérdőjelező, a szabadságjogokat megkurtító és a sajtót propagandacélokra használó eddigi politikáját, és közelít a putyini rendszerhez, amennyire ezt az unió engedi. Ezt mutatja, hogy kétségbe vonja az Európai Bizottságnak mint az unió egyik legfontosabb irányító szervének a hatásköreit. A szabadság ellenségének nevezte, s annak örül, hogy a jelenlegi összetételében már csak 300 napja van. Abban bízik, hogy a jövőre esedékes európai parlamenti választásokon a választók leváltják az európai „68-as elitet”, és helyette jön majd az „ 1990-es antikommunista, keresztény, nemzeti elkötelezettségű generáció”. Már a 68-as generáció is furcsa megnevezés, hiszen Németország vezetője Angela Merkel, aki abban a kommunista Német Demokratikus Köztársaságban nőtt fel, ahová a 68-as eszmék csak erősen szűrve jutottak át a berlini falon, Franciaország elnöke, Emmanuel Macron pedig 1977-ben született... De ugyanilyen furcsa az „1990-es antikommunista, keresztény, nemzeti elkötelezettségű generáció” kifejezés is, amit feltehetően térségünk politikusaira értett. Ebből az antikommunista feltételezhetően igaz, de én például 1990-ben nem éreztem a Fideszben sem a „keresztény és nemzeti elkötelezettséget”. Beszédének központi eleme, ahogy ő fogalmazott, „a legfontosabb terv, hogy újjáépítsük az egész Kárpát-medencét”. Az, hogy Magyarországot össze akaija kötni a szomszédos országokkal, egyáltalán nem új terv, hiszen ezt több uniós dokumentum is tartalmazza, sőt, az unió külön támogatást ad a határ menti együttműködésre, gondoljunk csak az Ipoly-hidakra vagy az új komáromi Duna-hídra, amely szintén uniós forrásból épül. A Kárpát-medence és Közép-Európa hangoztatása azonban Orbánnál Brüsszel, továbbá Németország és Franciaország ellenpólusát jelenti, még ha az unión belül is. Az már csak hab a tortán, hogy a Nyugatot vádolja a sajtó cenzúrázásával egy olyan kormány vezetőjeként, amely már nyolc éve mindent megtesz a szabad sajtó elhallgattatása érdekében, pénzt, paripát nem sajnálva. Végül még egy hangzatos elem: Magyarországot 2030- ra az öt legélhetőbb ország közt akaija látni. Ehhez csak sok sikert lehet nekikívánni, azonban az „elmúlt nyolc év” nem ebbe az irányba mutat. FIGYELŐ Orbán fia találkozott Jézussal A tusványosi táborban Orbán Viktor mellett a fia, Orbán Gáspár is fellépett. Felház nevű keresztény mozgalmával érkezett, hogy evangelizáljon, és előadást tartson Jézusról. Az előadásának címe Barátom, Jézus volt. Elmondta, hogy 22 éves koráig csak a szabályokat követve élte meg hitét, nem volt valódi kapcsolata Jézussal, letudta az imát. Az index.hu kérdésére, mennyire befolyásolja tevékenységét, hogy a magyar miniszterelnök az édesapja, azt válaszolta: Mióta megismerkedtem Jézussal, jobban szeretem az apám. Qndex.hu) Öngyilkos hőség - a felmelegedés miatt több az öngyilkosság összefügghet s globális felmelegedés és az öngyilkosságok számának növekedése. A melegebb éghajlat tízezrekkel több öngyilkosságot eredményezhet 2050-re a két országban, ha a globális felmelegedést nem sikerül megfékezni - következtettek a kutatók, akik több évtized hőmérsékleti adatait vetették össze amerikai és mexikói megyék öngyilkossági rátáival. Azt állapították meg, hogy a melegebb idő és az öngyilkossági ráták emelkedése összefügg. „A melegebb idő nyilvánvalóan nem az egyetlen, nem is a legfontosabb kockázati tényezője az öngyilkosságnak. Kutatásunk azonban arra utal, hogy a felmelegedésnek meglepően nagy a hatása az öngyilkosság kockázatára, ez pedig fontos a mentális betegségek jobb megértése szempontjából és azért is, hogy megtudjuk, mi várható, ha a hőmérséklet tovább nő” - írta Marshall Burke, a Stanford Egyetem közgazdásza. Az adatok elemzése alapján a havi átlaghőmérséklet egy Celsiusfokos emelkedése 0,7 százalékos növekedést mutatott az öngyilkosságok arányában az Egyesült Államokban és 2,1 százalékos növekedést Mexikóban. A Nature Climate Change című szaklapban megjelent tanulmány szerzői megvizsgálták továbbá több mint félmilliárd Twitter-bejegyzés nyelvezetét, és azt állapították meg, hogy a depressziós hangvétel is gyakoribbá vált a forró napokon. A kutatók azt jelezték, hogy ha nem sikerül megfékezni a globális felmelegedést 2050-re, évente további 21 ezer öngyilkosság következhet be a két országban együttvéve. Az Egyesült Államok szinte minden államában nőtt az öngyilkosságok aránya 1999 óta, a tagállamok felében több mint 30 százalékkal - j elentette az országos járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) júniusban. Majdnem 45 ezer ember követett el öngyilkosságot 2016-ban az Egyesült Államokban, ezzel az öngyilkosság bekerült az első három (a másik kettő az Alzheimer-kór és a kábítószer-túladagolás) halálok közé. „Amikor klímaváltozásról beszélünk, sokszor elvont dolgok jutnak az emberek eszébe. A megállíthatatlan melegedéssel összefüggésben valószínűleg bekövetkező öngyilkosságok ezrei azonban nem puszta számok, hanem tragédiák a családok számára” - mondta Burke. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének márciusi jelentése alapján az utóbbi három év volt a legmelegebb a rendszeres mérések kezdete óta. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint a klímaváltozáshoz köthető hőstressz valószínűleg évente mintegy 38 000 halálozást okoz 2030 és 2050 között. (MTI/Reuters)
