Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-04 / 153. szám
141 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2018. július 4. | www.ujszo.com Filmes és színházi tábort szervez a Thália NÉMETI RÓBERT Napközis Színházi és Filmes Tábort szervez gyerekeknek a kassai Thália Színház Varga Anikó színésznő vezetésével. nma „Szárnyaló képzeletednek ne szabj határt, gyere velünk a mesék végtelen birodalmába. íij jelenetet, fess díszletet, bújj jelmezbe és lépj fel a világotjelentő deszkákra, vagy forgass filmet egy héten át, a kamera forog, csapó, tessék!” - ezekkel a szavakkal invitálják a gyerekeket a szervezők és Varga Anikó, aki elmondta, a táborban lehetőség nyílik bekukkantani a színházi munka és filmkészítés kulisszái mögé. A résztvevők lehetnek színészek, rendezők, díszlettervezők, jelmezkészítők, operatőrök, sminkesek, és részt vehetnek a filmkészítés utómunkáiban. „Az öt nap során filmes technikákat sajátítanak el. Megtanulják kezelni a fényeket, belekukkantanak a szerepek előkészítésébe, a színpadi munkába, abba, hogyan dolgozik egy színész. Átfogó betekintést nyernek egy színész vagy egy filmes hétköznapjába” - nyilatkozta lapunknak Varga Anikó, a tábor főszervezője, mentora. Hozzátette, a foglalkozásokat tapasztalt szakemberek segítik - színészek, operatőrök, rendezők, akik segítenek abban, hogy a tábor végére a színház és a film összekapcsolásával a gyerekek saját, egyedülálló produkcióval rukkoljanak elő. „Gyerekkori álmomat valósítom meg ezzel a táborral. Egy aprócska faluból származom, Tornaija mellől, és abban az időben nem igazán volt ilyen lehetőség. Egy ilyen tábor kreatív gondolkodásra ösztönzi a fiatalokat, és ez azért is fontos, hogy évekkel később, felnőttkorukban is hasznát vegyék. Nekem a színház olyan gondolkodásmódot ajándékozott az évek során, ami sok mindenben segít, és boldoggá tesz. Hiszek benne, hogy tovább kell adni, mert működik” - zárta a színésznő. Augusztus 6. és 10. között várják a gyerekeket a Thália Színházba (A szerző felvétele) Pataky: a polgármesteri munka az első A királyhelmeci, a bodrogközi és az Ung-vidéki ügyekre, problémákra és fejlesztésekre szeretnék elsősorban koncentrálni - mondta Pataky Károly, Kassa megye új alelnöke (A szerző felvétele) LECZO ZOLTÁN Hét hónappal a megyei választások után megválasztotta alelnökeit a Kassa megyei közgyűlés. A tisztséget Dániel Rusnák (KDH) és Pataky Károly (Híd) tölti be. Királyhelmec polgármesterét kérdeztük. Miért tartott ilyen hosszú ideig, míg a testület, Rastislav Trnka megyeelnök javaslatára, meghozta ezt a döntést? A késői döntés a vezetői posztokat jelenleg betöltők tapasztalatlanságával magyarázható. Az alelnökök személyéről nem sokkal a választások után tárgyalni kezdtünk, és már 2017 decemberében a javaslatok között szerepelt a most megszavazott verzió, azaz hogy Dániel Rusnák úr és én legyek a megye alelnöke. Azt hiszem, csak most jutott el a megyeelnök és csapata ahhoz a felismeréshez, hogy kommunikáció nélkül nem lehet előrejutni a közügyekben. O egyébként a most megválasztottakon kívül még egy személyt, Ján Volnyt (Smer) tartotta volna elfogadhatónak, ám az ő személyében nem tudtak egyezségre jutni. Trnka egyébként azzal a feltétellel terjesztette a közgyűlés elé a nevünket, hogy vagy mindkettőnknek bizalmat szavaz a testület, vagy nem írja alá a határozatot. Milyen változásokkal jár az ön számára, hogy megválasztották Kassa megye alelnökévé? Megtisztelő a bizalom, de komoly pluszmunkával is jár ez a poszt. Hogy konkrétan hogyan osztjuk el egymás között a feladatokat, arról a közeljövőben egyeztetünk a másik alelnökkel. Legfeljebb heti egy napot szeretnék Kassán tölteni, ugyanis azt már többször egyértelművé tettem, és most is hangsúlyozom, hogy számomra a polgármesteri munkám, Királyhelmec ügyei a legfontosabbak. Komoly sikereket értünk el az elmúlt három és fél évben a szülővárosomban, ám feladat akad még bőven, úgyhogy szeretném folytatni a munkát. Meggyőződésem szerint a megyei alelnöki poszt csak egy további lehetőség arra, hogy a királyhelmeciekért, illetve a tágabb régióért, a Bodrogközért és az Ung-vidékért dolgozhassak. Konkrétan milyen ügyekben számít előrelépésre? A középiskolák és egyes egészségügyi intézmények a megye fenntartásával működnek, de az úthálózat karbantartása is a megye feladata. Ezen kívül több más olyan dologgal is foglalkoznunk kell, mely közvetlen hatással van az emberek mindennapi életére. Kiemelt fontosságúnak tartom a KirályhelmecetNagykapossal összekötő főút felújítását, vagy a zétényi híd rekonstrukcióját. Ugyanígy a királyhelmeci, a nagykaposi és a tőketerebesi központi buszállomás ügyére is szeretnék odafigyelni. A Bodrogközi és Ung-vidéki Kulturális Központnak nemrég plusz 30 ezer eurót bocsátottunk rendelkezésére, és a megye átvállalta a Királyhelmeci Szakközépiskola komplex rekonstrukciójára elnyert pályázat önrészét is. Ám ezek csak részsikerek, hisz az itteni emberek ügyei, ugyanúgy, mint az egész keleti régió, sajnos eddig számos téren nem kaptak elég figyelmet. Pusztulófélben a Dancs-kastély SZÁSZI ZOLTÁN A Sajó folyó bal partján, a mára gátak közé szelídített folyó keleti teraszán terül el Kövecses. A nevét talán a határában lévő szántóföldeken igen gyakran előforduló kisebb-nagyobb folyami kavicsok után kaphatta a falu. Régóta lakott hely ez a vidék, alig pár kilométer ide a Méhihez tartozó Feketesár-dűlő, ahol rézkori temetőt tártak fel közel négy évtizeddel ezelőtt. Kövecses mára elég rossz állapotba került kastélya alig 150 éve épült, sorsa végleg megpecsételődni látszik. Az ősi Danes birtok Tököly Gábor történész gömöri kastélyokat és kúriákat bemutató kétkötetes munkájában azt írja, hogy a Dancsok ősei már a tatárjárás előtt is több Sajó menti település, köztük Kövecses, Sajórecske és Sajókeszi birtokosai voltak, eredetileg gömöri várkatonák. Ezek a falvak a tatárjáráskor jórészt elpusztultak, elnéptelenedtek, és csak akkor éledtek újjá, amikor a második honalapítónak is nevezett IV. Béla király újra megerősítette birtokaikban a korábbi tulajdonosokat. Feltételezhető, hogy a Danes család a vészes idők után éppen itt, Kövecsesen alakított ki egy minden bizonnyal megerődített, fából és kőből épített uradalmi udvarházat, uradalmi központot. Ez a korai családi birtokközpont minden valószínűség szerint a ma álló késő klasszicista stílusú kastély helyén állhatott, és az sem kizárt, hogy a 19. század második felében a mostani kastély építésekor a régi udvarház bizonyos régi elemeit felhasználhatták, talán kövei ma is a falakat erősítik. Mostanra ugyancsak rossz állapotú lett a kastély. A Danes család, amely már 1427-től birtokos itt, fénykorában igen magas pozíciókat is betöltött, tagjai országos méltóságú urak voltak, például a királyi főasztalnok-helyettesi posztot is betöltötte az egyik ős. A fentebb említett középkori kúria, erődített udvarház meglétét egy 1548-as esetről készült irat is bizonyítja. Ez az irat arról szól, hogy a közeli Szarvaskő várának várnagya, bizonyos Horváth Ferenc megtámadta, és kirabolta az udvarházat, amelynek akkor Danes Miklós volt a lakója. A féllábú honvéd A 19. század végén elkészített Borovszky-féle megyei monográfia említi azt, hogy a kövecsesi Danes család utolsó férfitagja, Danes László alig néhány évvel a monográfia megjelenése előtt elhunyt. Azt kell tudni róla, hogy alig 17 évesen csatlakozott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc honvédségéhez. A bátor fiatal férfi az 1848. október 30-án lezajlott schwechati csatában harcolva súlyos sebet kapott, fél lábát ellőtte egy ágyúgolyó. Danes László a sérülésből felépülve kövecsesi birtokain élt, 67 éves korában hunyt el, sírja a falu temetőjének felső részében található, az elkopott hant felett egy terméskőre helyezett fehér kő őrzi a közhonvéd emlékét. A romló kastély Elhanyagolt állapota ellenére is szembetűnő és domináns épülete Kövecsesnek az egykori Dancskastély, amely L alakú, délkeleti Pusztul az épület. Nagy kár lenne érte. (A szerző felvétele) Tájoló Kövecses kastélyához a Tornaija és Szentkirály közti 67- es úton leheteljutni, a kastély a falu déli végén, a 48,33/20,32 GPS- koordinátáknál található. sarkán díszes kis toronnyal ékesített, harmonikus épület volt, míg az 1948- as államosításkor el nem kobozták egykori tulajdonosától. A bejárat fölé ekkor került a népi demokratikus Csehszlovákia oroszlánja, a régi ablakokat formátlan egyenablakokra cserélték, a kastélyba pedig néhány év múlva mezőgazdasági gépjavítókat képző szaktanintézet költözött, ennek az iskolának a hozzáépítései teljesen elrontották az egykor kiegyensúlyozott külsőt, és megbontották a kastély belső elrendezését is. Azt, hogy egykor a kastély körül rendezett angolpark volt, már csak néhány ősfa jelöli, a parkba garázsokat, műhelyeket építettek. A romló állagú kastélyépület mellett ma is folyik gazdasági tevékenység, de hogy mi lesz a Dancs-kastély további sorsa, azt nehéz lenne megjósolni. Egyelőre csak pusztul.