Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-27 / 172. szám
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA www.ujszo.com I 2018. július 27. Ili Az emberek többsége kihagyja az adatbiztonsági és adatvédelmi intézkedéseket - léka elismerte, nem figyel oda a már letöltött alkalmazások engedélykéréseire például a felhasználók 47 száza(Fotó: Shutterstock) Figyelnek minket a mobilkészülékeink ÖSSZEFOGLALÓ A különböző mobilalkalmazások megfigyelő képességei egyre jobban aggasztják a felhasználókat - sokakat zavar, hogy az internetet használó kószülékek nemcsak megfigyelik, de meg is osztják a felhasználók tevékenysógeit, adatait. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy ezeket a veszélyeket könnyedén kezelhetjük, ha betartunk néhány egyszerű biztonsági intézkedést — figyelmeztet a Kaspersky Lab egyik szakértője. Az emberek egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a telefonjaikon, okoskészülékeiken található alkalmazások pontosan mit is csinálnak a készülékeken: mennyire figyelik a felhasználók tevékenységét, mennyire követik az online jelenlétüket stb. A Kaspersky Lab úgy találta, hogy az emberek 61 százalékát kellemetlenül érinti, ha egy weboldal vagy applikáció használni akarja a helymeghatározási adatokat. 2016-ban a felhasználók csupán 39 százalékát zavarta ez, tehát jelentősen megugrott a tudatosabb felhasználók aránya. További 56 százalékot az is kifejezetten nyugtalanítja, hogy bárki láthatja, mit csinál vagy néz a készülékén, és az emberek felét pedig az nyomasztja, hogy készüléke alapján lokálisan beazonosíthatóvá válik. Sajnos nem megnyugtató tény, de ezek a félelmek abszolút megalapozottak. A Kaspersky Lab szakértői megállapították, hogy az alkalmazásoknak nemcsak hatalmas mennyiségű adathoz van hozzáférésük (például olyan fontos adatokhoz, mint a kontaktlista, a tevékenység, vagy tartózkodásuk), hanem sokszor dolgoznak a háttérben anélkül, hogy erről a felhasználónak tudomása lenne. A kutatás eredményei szerint az Android alkalmazások 83 százalékának van hozzáférése a felhasználók szenzitív adataihoz, és 96 százaléka képes a háttérben működni. Van jó hír is, néhány egyszerű megelőző lépéssel ezek a problémák könnyen kezelhetők. A rossz hír, hogy az emberek többsége kihagyja az adatbiztonsági és adatvédelmi intézkedéseket - például a felhasználók 47 százaléka elismerte, nem figyel oda a már letöltött alkalmazások engedélykéréseire. Majdnem minden ötödik ember (21%) szintén nem figyel arra, hogy milyen jogosultságokat ad egy frissen telepített alkalmazásnak. Emiatt egyre több ember érintett lehet egy esetleges adatszivárgásban, de még mindig védtelen az ilyen problémákkal szemben. „Az alkalmazások egyre fontosabb szerepet töltenek be mindennapjaink során. Ma már mondhatni mindenre applikációt használunk - fotókat szerkesztünk, fizetünk, játszunk, vásárlunk, asztalt foglalunk stb. Ez a kutatás felhívja a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy használjuk, ámde nem feltétlenül bízunk ezekben a programokban” - magyarázta Dmitry Aleshin, a Kaspersky Lab termékmarketing részlegének igazgatóhelyettese. Ma már számos olyan biztonsági megoldás, alkalmazás létezik, amely megvédi a felhasználókat az alkalmazások kéretlen tevékenységeitől, elemzi a készülékeken található alkalmazásokat, és azonosítják azokat, amelyek a háttérben is működnek és fogyasztják az akkumulátorokat, lehetővé téve a felhasználóknak, hogy megállítsák ezeket az akkumulátorgyilkos programokat. (ú) A Google új a helyesírás ÖSSZEFOGLALÓ Az idei megtartott Cloud Next konferencián a Google bejelentette, hogy új szövegminőség-javító funkciókkal bővítik ki a cég szolgáltatásait: a Docs-t, a Gmailt és a Hangouts-t. A Smart Compose nevű funkció a szövegszerkesztők helyesírás-ellenőrzőjéhez hasonlóan kijavítja a leírt szöveget. A gyakorlatban ez úgy fog kinézni, hogy ha leírunk egy szöveget, a Google mesterséges intelligenciára épülő algoritmusa automatikusan korrekciós javaslatokat tesz majd. Csakhogy a Smart Compose nem a helyesírásunkat, hanem a szöveg minőségét fogja ellenőrizni. David Thacker, a G Suite szolszintre emeli ■ellenőrzést gáltatásokért felelős alelnöke szerint ők máshogy közelítik meg a problémát, mint a rosszul írt szavakat hullámos piros vonallal aláhúzó Microsoft Word. A Google algoritmusa nyelvtani javaslatokat fog tenni. Vagyis például nem franciáról fog angolra fordítani, hanem pongyola angolról irodalmi angolra. Mivel a rendszer egy gépi tanulással dolgozó mesterséges intelligenciára épül, az eszköz megbízhatósága folyamatosanjavulni fog, : akárcsak a Google Translate ese; tében, ahol a felhasználói visszaj jelzések teszik egyre precízebbé a : fordítóprogramot. A Smart Compose a következő : hetekben lesz elérhető, először a : Gmail felhasználóinak. (Index) A rendszer egy gépi tanulással dolgozó mesterséges intelligenciára épül, az eszköz megbízhatósága folyamatosan javulni fog (Fotó: Shutterstock) Online kommunikálnak az egyterű irodák dolgozói HWSW-HÍR Egyes cégek azért választják az egyterű irodákat, hogy a munkavállalóik gyakrabban beszélgessenek egymással. Egy nem önbevallásos, hanem tapasztalati úton készített kutatás viszont bemutatja, hogy a nyitott irodákban a chatelés és az e-mailezés aránya nő meg. Ethan S. Bernstein és Stephen Turban egy tudományos publikációban mutatta be az első olyan felmérést, amelyet két céggel készített felmérést, mindkettő a Fortune 500 listán szereplő, de konkrétan meg nem nevezett vállalat. Az első esetben a harvardi professzorok olyan céget vizsgáltak, amely teljesen falmentes és nyitott emelettel rendelkező térre alakította át az irodáját. Annak ellenére, hogy a cég pont a személyes kommunikáció ösztön-Hetven százalékkal csökkenti a személyes kommunikáció arányát az egyterű iroda más munkahelyei terekhez képest (Fotó: Shutterstock) zése miatt költöztette át a munkavállalóit, az eredmény szerint az 52 résztvevő 72 százalékkal kevesebbet beszélgetett egymással, mint korábban. Méghozzá az előző irodában a 15 nap alatt 5266 percet beszélgettek összesen, addig az új irodában 1492 percet. Másképp fogalmazva a napi, személyenkénti kommunikáció 5,8 óráról 1,7 órára csökkent. Ezzel párhuzamosan viszont a digitális interakció megnőtt, az átalakítások után a dolgozók 56 százalékkal több e-mailt küldtek el és 20 százalékkal többet kaptak, valamint 41 százalékkal több levélmásolatot kaptak, mint korábban. Az azonnali üzenetek száma pedig 67 százalékkal emelkedett, ezen belül pedig a szavak száma 75 százalékkal lett több. Azaz az eredeti törekvések ellenére az egyterű irodában a digitális kommunikáció kezdte helyettesíteni a szemtől szembeni beszélgetéseket. A második eset az első felmérést követően készült, hogy megerősítse az eredményeket. Ebben az esetben is igazolódott, hogy a vizsgált résztvevők nagyjából 70 százalékkal kevesebbet beszélgettek egymással személyesen, miközben átlag 36 százalékkal többet e-maileztek - ebben a kutatásban a chatet nem mérték. A kutatók itt azt is megnézték, hogy az egymáshoz közelebb ülők többet beszélgetnek-e egymással, ami részben igazolódott, de közel sem olyan mértékben, mint amire számítottak. Tehát Bernstein és Turban végkövetkeztetése szerint a nyitott terek inkább arra ösztönzik az embereket, hogy személyes teret alakítsanak ki maguk körül, és annyira izolálják magukat, amennyire csak lehet, például nagy fülhallgatókkal, vagy hogy minél elfogultabbnak tűnjenek, amikor látják őket. Azaz az egyterű irodák nem feltétlen az interakciót támogatják, hanem inkább a dolgozók magánszféra iránti vágyát növelik, így inkább a beszélgetés helyett is alternatív csatornát választanak.
