Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-27 / 172. szám

6 I liVnL'Jir.i Z.W1U. I Csak úgy kapkodjuk majd a fejünket Az eddigi 26 év legütősebb koncertkínálatával csábít az augusztus 8-án kezdődő Sziget Fesztivál JUHÁSZ KATALIN Szűk két hét múlva kezdődik a Sziget Fesztivál, Európa leghosszabb, egy héten át tartó bulija, az eddigi 26 év legerősebb kínálatával. Idén szinte kizárólag olyan előadók váltják egymást a nagyszínpadon, akik most vannak a csúcson. A kurrens sztárdömping az anya­gi lehetőségek növekedésének kö­szönhető. Idén ugyanis, egy új pénzügyi befektető jóvoltából 12 százalékkal növelni tudták a buda­pesti fesztivál költségvetését, amely így összesen 8,6 milliárd fo­rintra rúg. És a tavalyinál egy mil­liárd forinttal többet költöttek a nagyszínpad fellépőire. Kendrick Lamar, a világminden­ség legtrendibb rappere például na­gyon kevés európai koncertet vál­lalt a nyáron, és a Sziget köztük van. Talán ő a fesztivál legnagyobb hú­zóneve, akit ráadásul mindjárt az első napra, augusztus 8-ra időzítet­tek. Vélhetően az egész régiót meg­mozgatja majd az amerikai rapsztár koncertje, ami azt jelenti, hogy könnyen kikerülhet a Megtelt-tábla a bejáratnál aznap este. A britek büszkesége, az Arctic Monkeys hosszú évek óta vezeti a szigetes kívánságlistát, de eddig „csak” a soproni VOLT Fesztiválra tudták őket levadászni a szervezők. Alex Turner ugyan fellépett már a Szigeten (tavalyelőtt a Last Sha­dow Puppets nevű hobbizenekará­val), de őt nem ezért szeretjük, ha-Roma fesztivál Somorja. Roma kulturális fesztivált szerveznek szombaton, július 28-án a somorjai főtéren, Gyere táncolj, cigánylány! cím­mel. Délelőtt 11-től roma ételek fozőversenye zajlik, délután kon­certek lesznek, este pedig tánc­­mulatság záija a fesztivált. A színpadon Hollósy Adrián kezdi a „hangulatkeltést” 16 óra­kor, őt követi Mohamed Fatima, a Fekete Vonat egykori tagja, aki egy angliai kitérő után ma már is­mét Magyarországon építi elő­adói karrierjét. A helyi Deja Vu együttes, a Pári Aranyeső hagyo­mányőrző tánccsoport és az Alojz Rigóval kiegészülő Cseh Tamás Band után, 19.20-kor a Rigó Fa­mily lép színpadra. A koncertek sorát az est első számú sztárja, Rigó Mónika énekesnő zárja 20 órától, a táncmulatságon pedig az Alex Duó, illetve DJ Tota ritmu­saira rophatják a résztvevők. (juk) nem ellenállhatatlan, zúzós indie­­zenekara miatt, amely ugyan sokat komolyodott az idei albumon, de ha jó kedvük van, hatalmas bulit tud­nak csinálni. A VOLT-on nem volt jó kedvük, de érdemes megnézni például a 2013-as Glastonbury headliner-koncertjüket, amikor la­zán zsebre vágták az egész feszti­vált. Az Arctic Monkeys-t szintén jól időzítették a szervezők: a záró­napra, augusztus 14-re. Az ugyancsak brit Gorillaz alig (Képarchívum) egy év leforgása alatt harmadszor készül Budapestre, ezért akár rizi­kós választásnak is tarthatnánk őket, ha nem tudnánk, hogy a Szi­geten ma már kisebbségben van a magyar közönség. Persze, azért nem kizárt, hogy akik tavaly no­vemberben az Arénában látták a megzabolázhatatlan, intelligens és vicces „rajzolt figurákat”, ismét kí­váncsiak lesznek rájuk. Már csak azért is, mert azóta kiadták a The Now Now című új albumot, amely a tavalyi Humanz-nél melankoli­­kusabb, befelé fordulóbb. A zene­kar agytrösztje, Damon Albam egyébként már harmadszor lép fel a Szigeten, 2013-ban a Blurrel nosz­talgiázott egy hatalmasat, azelőtt pedig a The Good, The Bad and The Queen nevű projekt élén játszotta el a formáció egyetlen, különleges hangulatú lemezét Paul Simonon (The Clash), Simon Tong (The Verve) és Tony Allen (Fela Kuti dobosa) társaságában, a délutáni sávban, alig ötezer ember előtt. Friss hír, hogy ez a szupergrupp még idén új albumot ad ki, vagyis Al­bam gyors tempóban ontja a dalo­kat. A Gorillaz egyik új számában egyébként az a Noel Gallagher is közreműködik (a múlt heti párizsi koncerten élőben is feltűnt), aki az Oasis élén a kilencvenes években még legfőbb vetélytársa volt Al­­bamnak. A két nagy rivális banda utóéletéről sokat elárul, hogy míg az Albam-féle Gorillaz headliner pozí­ciót kapott a Szigeten, addig Liam Gallagher, az Oasis egykori énekese kénytelen lesz Dua Lipa „előzene­­karaként” fellépni. Lana Del Rey amerikai dalszerző­énekesnő generációjának egyik legtehetségesebb képviselője, aki ráadásul friss lemezével érkezik a Szigetre augusztus 10-én. A 3 3 éves előadó csak 18 évesen kezdett gi­tározni tanúlni. Gazdagéknál szü­letett, de nem kért a szülői segít­ségből, nevét is megváltoztatta. Hosszú kóborlásai, pincémőskö­­dése és a Nirvana befolyása együt­tesen vezette őt az énekesi karrie­rig. A legendáriumhoz tartozik la­kókocsiparkba költözésének törté­nete is: állítólag azért vonult el hó­napokra egy lepattant kocsidzsun­­gelbe, hogy megtapasztalja, milyen az élet a kacsalábon forgó palotá­kon kívül. Szintén a nagyszínpados fő idő­sávba kerül Kygo. A norvég DJ ta­valy novemberben jelentette meg új lemezét (Kids in Love). Ugyancsak nagy név a Mumford & Sons: a fol­­kos, country-beütésekkel gazdagí­tott alternatív rockzenét játszó brit csapat már első, 2009-es albumáért Grammy-díjat kapott, a következő évben pedig világszerte arénákat töltött meg. Stúdióalbumokból tíz év alatt hármat vettek fel, koncert­lemezből viszont hat is megjelent, a dalok különleges, hosszabb verzi­óival - egyszerűen azért, mert ők is tudják, hogy élőben ellenállhatat­lanok. Visszatérő szigetes fellépő a dal­lamos pop-rockot játszó brit Bas­tille, az osztrák Parov Stelar, az éte­ri dán énekesnő, MO, az orosz­amerikai gypsy-punk Gogol Borel­­lo, valamint az olyan öreg rókák, mint a Transglobal Underground, a francia Les Negresses Vertes vagy a finn népi alternatív lánycsapat, a Värttinä. Végül jöjjön néhány név a kur­rens, trendi kedvenceink közül, a teljesség igénye nélkül: Stormzy, The War On Drugs, Zara Larsson, Wolf Alice, Fever Ray, Fink, Little Dragon, Shawn Mendes, Tiga, Se­asick Steve. Szóval idén tényleg érdemes spórolni a Szigetre, és kitelepülni sátorral, mert telibe kapjuk napja­ink legizgalmasabb előadóit. Csak győzzük megemészteni...! PENGE Áldozatok és traumák: lektűrbe csomagolva A csallóközi gengszterek 90-es évekbeli ámokfutása, az általuk okozott traumák ránehezednek a térségre - mondja Durica Katarina egy HVG-interjúban -, amiket „máig nem dolgoztak fel és nem beszéltek ki. Senki sem ment pszi­chológushoz, mert, mint mondták, VI DA GERGELY KRITIKAI ROVATA nincs akkora baj, hogy szakemberre lenne szükség. Hárítanak és véde­keznek, de leginkább szégyenkez­nek”. Ha A rendes lányok csendben sírnak hozzá tud járulni kis mérték­ben is a történtek kibeszéléséhez, vagy egyáltalán ahhoz, hogy el ne felejtsük őket, már megérte megírni a regényt. Mondom ezt így előzete­sen, mert a könyvet olvasván már inkább fanyalog az ember. A történet a három női főszereplő elbeszéléséből bontakozik ki: ugyanabban a társasházban laknak, s mindhárman valamiképpen áldo­zatok. Az egyiknek a fia válik maf­fiózóvá (Erzsi), a másiknak a sze­relmét likvidálják (Júlia). A harma­dik egy gimnazista lány (Hilda), aki csoportos nemi erőszak áldozata lesz. Az olvasó az elbeszélőkkel együtt jut az események sűrűjébe. Eleinte naiv szemlélők ők is, élik nem túl boldog életüket, hiszik is meg nem is a gengszterek rémtette­iről szóló mendemondákat, a való­ság azonban könyörtelenül köszönt be hozzájuk. Ennek az elbeszélés­módnak azonban a szöveg átélhe­­tősége esik áldozatul. Nyilvánvaló szerzői szándék volt, hogy az egyszerű ember nézőpont­­ja, s ezzel együtt a női perspektíva érvényesüljön a regényben -, ez a könyv megjelenését kísérő nyilat­kozatokból is kiderül. De az a baj, hogy nem érezni az emlékek felfa­­kadásának megszenvedett mivoltát, a traumákkal való újbóli, jelenbéli szembesülés (esetleg) katartikus pillanatait. A három elbeszélő szin­te csacsog, úgy tesznek, mintha - a visszatekintő perspektíva ellenére— ők sem tudnák, mire is fut ki (majd) történetük. A regény nyelvhasználata sem iga­zán átgondolt. A három elbeszélő „sajátos” nyelven beszél: a köz­nyelvet használják, amelybe beke- • rülnek a szlovákiai magyar nyelv­­változatra jellemző szlovakizmusok (botaszki, sustyáki), lapaljijegyze­­tekkel ellátva, és egy-egy tájjelegű töltelékszó is (pl. az „ökörikra” mint trágárság, amit tényleg használtunk itt egy időben). Ez a hangzás lehet tudatos szerzői döntés eredménye, de teljesen érthetetlen számomra például a tájnyelv szerepeltetésének mikéntje. Az egyébként feltehetően tájnyelvi (el)beszélők valamiért a gengsztereknek hagyják a tájszólást (igaz, ezt sem következetesen te­szik, szerencsére): „Na, mi van, itt alszú?”, ;,Hát, azt jól teszi, mer’ ha nem jön...” A lekerekített, kimért mondatok leírják, de nem ábrázol­ják az eseményeket: a szereplő mondja, hogy fél, de nem érezzük félelmét. Nem jön létre az érzések atmoszférája, miközben a szerző mindent megtesz a hiteles miliő megteremtéséért. Idéz a korszak popkultúrájából, geopolitikai ese­ményeket von be (egy helyen pl. összekeveri Remiást a gyilkosával, Roháccsal), nemzeti kérdéseket ecsetel. (így aztán többször volt az az érzésem, mintha e „csallóközi­­ség”, a maga sustyákis maffiájával valamiféle egzotikumként jelent volna meg.) Tény, hogy a sorolt problémák fog­lalkoztatták a közvéleményt. Csak­hogy a szerző nem teszi reflexió tárgyává szereplői nézeteit, meg­nyilvánulásait. Például azt az akko­riban elterjedt marhaságot sem, amely a „belső ellenség” ősi magyar kliséjét aktualizálta: „Tombolt a Meciar-kormány nacionalizmusa. Ráadásul nem eíég, hogy a szlová­kok gyűlöltek minket, magyarokat, még sajátjaink is, a dunaszerdahelyi alvilág is terrorizál bennünket. A mi fiaink. Magyar a magyarnak, szer­dahelyi a szerdahelyinek farkasa. Egyszerűbb lett volna gyűlölni úgy, ha mások erőszakoltak és gyilkoltak volna”-mondja Júlia, mindenféle eltávolító poétikai-narratív gesztus nélkül. Főleg, hogy az ő szólama alkotja a regény gerincét, az ő elbe­szélése adja a keretet, varrja el a szálakat [kiemelés: V. G.]. Mondanom sem kell, hogy az efféle bárgyú filozofálgatás (több van a könyvben ilyenből), sztereotip helyzetelemzés - az áldozat szájába adva - mennyire visszatetsző, és veszélyes. Nemhogy a szembené­zésre nem teszi alkalmassá a re­gényt, de annak mindenféle jószán­dékát kiforgatva, még el is mélyíti az előítéleteket. Durica Katarina: A rendes lányok csendben sírnak. Libri Kiadó, Bu­dapest, 2018.316 oldal. Értékelés: 4 és fél/10 A világ egyik legjobb koncertzenekara, a Mumford & Sons Rigó Mónika

Next

/
Oldalképek
Tartalom