Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-24 / 169. szám

hetsz, megmutathatod, mi rejlik benned. Mindemellett persze te, a nép táncos ugyanúgy kezeled az okostelefont, zenét hallgatsz az interneten, csak persze java­részt népzenét. Jutalomként meg ott vannak az izzasztó próbákért a fellépések a belföldi és külföldi fesztiválokon, azok a jókedvű, egy kicsit kirándulásszerű utazások is a világba. Mint például a mostani utunk, Barcelonába. De jártunk már Törökországban, Lettország­ban, Macedóniában és számos más helyen, az elmúlt évek alatt összesen 12 nemzetközi fesztiválon voltunk. Ezt csak szenvedéllyel, elszántság­gal lehet csinálni. S hogy meddig, az jó kérdés. Az biztos, hogy az utánpódást a saját posztunkra is ki kell nevelni. Rendkívül büszkék vagyunk azokra a növendékeinkre, akik ma már profi hazai vagy ma­gyarországi néptáncegyüttesekben táncolnak, táncegyüttest vezetnek vagy koreográfusként vannak jelen a mozgalomban. Ennyi év után már gondolkodni kell a stafétabot átadásán is. A művészeti tevékeny­ség koordinálása mellett a csapat működésének háttérmunkáját is én végzem: pályázatokat írok, elszámo­lok, napi szervezéssel foglalkozom, nevelem az utánpódást, időnként koreografílok. Az utóbbi időben több neves vendégkoreográfussal dolgoztunk, ami jót tett a csapat­nak. Az új szemléletek megismerése fontos. A tánc is mindenkié, mint a zene” - mondta el Varga Norbert, aki szerint a szlovák szakma is elis­meri a Rakonca munkáját. Táncosaik az elmúlt években sike­resen szerepeltek a Nemzeti Nép­művelési Intézet Saffova Ostroha minősítő versenyén, ahonnan arany sávos helyezésekkel és több fődíjjal tértek haza. A Varga há­zaspár szerint a mai szlovák folk­lórmozgalom igen lelkes tagokból áll, a szlovák táncházmozgalom most éli fénykorát, a néptánc iránt érdeklődők több szá­zan eljárnak a budapesti tánc­háztalálkozóra, és nem ritka az sem, hogy magyar táncmuzsika szól a szlovák táncházakban, ahol gömöri, magyarbődi vagy csallókö­zi táncokat tanulnak a résztvevők. Ma már a szlovák országos feszti­válokon, így Vychodnán, Gyetván vagy Miaván is rendszeresen vesz­nek részt hazai vagy magyarországi néptáncegyüttesek, szép sikereket elérve, befogadó közönség előtt mutatva be tudásukat. A Varga házaspár szerint némi aggodalom­ra ad okot a magyar kultúra iránti érdeklődés csökkenése, mintha manapság kevésbé érdekelnék az embereket a saját gyökereik és identitásuk. Sokat jártak a Balká­non, s bár szegény vidék, de az ott élők büszkék a kultúrájukra, amely mindennapjaik szerves része. Az a vidék afféle biztonságos lazasá­got ad, ami felüdít. Nálunk kicsit görcsösebben mennek a dolgok, így van ez az utánpódással is. Va­lamikor maguktól jelentkeztek a gyerekek, majd szóltak a testvére­iknek, ismerőseiknek. Aztán már a csoportvezetők szólították meg a pedagógusokat, szülőket, most nyilvános felvételt is hirdetnek, és az internet, a közösségi oldalak előnyeit is felhasználják erre a célra, mégis, mintha nehezebben menne a toborzás. „Sajnos a szellemi elit jelentős része elvándorol, magunk­ra maradunk lassan, talán kaland­vágyból. Én magamat, magunkat sikeresnek, boldognak tartom, mert sok mindent el tudtunk érni. Lehet, kicsit keserű ezt így megálla­pítani, de az elvándorlást, a fokoza­tos leépülést tudomásul kell venni. A szlovákiai magyar közösségnek egy kutatásra érdemes problémá­ja az önfeladás, az érdektelenség okainak és indítékainak keresése. A globalizációt nem okolhatjuk mindenért. A több összetevőből álló hiánypódás egyik lehetősége a regionális nevelés és identitás megerősítése. Fontos, hogy újra felfedezzük a népdalt, a néptáncot, a népi kultúrát és benne önmagun­kat. Mert táncolni, népviseletbe öltözni, népzenét játszani, népdalt énekelni, egyáltalán nem ciki. Ezt saját példájukkal mutatják, és ezeket a dolgokat mondják el az w Az elmúlt közel két és fél évtized alatt 180 táncosuk volt, jelenleg 54-en dolgoznak az együttesben. Eddig 584fellépésük volt. díjat, egy arany, és egy ezüst sávos besorolást értek el. A Kis Rakonca arany sávos lett a gyermek-nép­­táncegyüttesek országos versenyé­nek regionális, megyei és országos fordulóján is. A Rakonca Nép­táncegyüttes a felnőtt néptánc­együttesek koreográfiáinak orszá­gos versenyén megyei arany sávos és országos ezüst sávos minősítést nyert. Az együttes régóta baráti kapcsolatot ápol a hazai szlovák és magyar néptáncos szakmával. Tavaly több országos jelentőségű fesztiválon is színpadra léptek, egyebek mellett Zselízen, Miaván, Helpán, valamint a vychodnái fesztivál gálaműsorában. Az együt­tes vezetője Varga Lia és Varga Norbert, tánckarvezető Brusznyai Erik. S hogy idén sem fognak unatkozni, arról az év végégig ter­vezett programjuk is tanúskodik: hamarosan Barcelonába utaznak a 8. Nemzetközi Néptáncfesztiválra, házigazdaként ott lesznek a Gom­baszögi Nyári Tábor Folkszeglet táncházában, majd a fiileki 4. Nemzetközi Gyermek-folklórfesz­­tiválon lépnek színpadra. Július végén Lengyelországba utaznak, Ustrziky Dolnéba, Fülek leendő testvérvárosába. Augusztusban a rimakokovai Koliesko Feszti­válon mutatkoznak be, majd a hazai Palóc Napok várja őket. Szeptemberben a IX. Eszterlánc Gyermek-néptáncfesztiválon vesz­nek részt, a hónap végén Szarejevó­­ban vendégszerepeinek. Október­ben Erdélybe utaznak szakmai ta­nulmányútra, Szilágyság, Mezőség, Szék, Kalotaszeg vidékével ismer­kedve, a feketetói vásárt is meglá­togatva. Októberben a komáromi Néptánc-antológiánkeriilnekmeg­­mérettetésre, majd önálló mű­sorukkal zárják a 2018-as évet. Közben folyamatosan tervezik a jövőt, mind a színpadon, mind a próbateremben. Mert a szoknyák­nak pörögni kell! A tánc pedig mindenkié! Szászi Zoltán rosában tevékenykedik. Az elmúlt 23 év alatt több városi intézmény fennhatósága alá tartozott, jelenleg a városi művelődési központ égisze alatt dolgozik. A csapat szakmai munkáját és az anyagi hátteret 2002 óta a Rakonca Egyesület Polgári Társulás is segíti. Célki­tűzésük a hagyományos magyar tánckultúra autentikus színpadi bemutatása, a közösségi értékek és a lokálpatriotizmus ápolása és megtartása. Évi 20-25 alkalommal lépnek színpadra, számos országos versenyen és fesztiválon ott van­nak, kiemelkedő eredményeket érve el. Ha a statisztikát vesszük, az is gazdag eredményeket mutat. Az elmúlt közel két és fel" évtized alatt 180 egykori táncosuk volt, jelenleg 54-en dolgoznak az együt­tesben. Eddig 584 fellépésük volt, 12 külföldi fesztiválon szerepel­tek, 40 koreográfiát mutattak be. érdeklődőknek a fiatal néptánco­saink, amikor toborozni járnak. S hogy meddig lehet ezt csinálni együttesvezetőként? Amíg az em­ber szíwel-lélekkel végzi a dolgát és megtesz mindent a csapatért. De azt sajnos érezzük mi is, hogy múlik felettünk az idő, és gon­dolni kell a jövőre, ki fogja vezet­ni az együttest, mondjuk tíz vagy húsz év múlva. Vannak tehetséges, néptáncos karrierjük elején levő növendékeink, aki ma is rakoncás­­nak tartják magukat, ők lehetnek a jövő. Mi meg lassan a háttérbe vonulunk, átadjuk a helyünket, ta­pasztalatainkat” - mondja a Varga házaspár. Micsoda csapat A Rakonca Néptáncegyüttes be­mutatkozójában az áll, hogy meg­alakulásától, 1995-től Fülek vá­Díjakból öt országos arany sávos és egy ezüst sávos minősítést, egy nemzetközi nívódíjat, a Nógrád Közművelődéséért díjat, Fülek vá­ros díját, kétszer Fülek város pol­gármestere díját is elnyerték. 1998 óta a folyamatos utánpódás-neve­­lésről a Kis Rakonca gondosko­dik, amely országos viszonylatban szintén ismert. 2017-ben számos sikerük volt. A Saffova ostroha or­szágos szólótáncversenyen két fő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom