Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-23 / 168. szám
www.ujszo.com I 2018. július 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Meghívás mgyenebédre A tanulók vércukorszintjének biztos napi kapaszkodót jelent az étel erekkoromban nem szerettem az iskolai menzán étkezni. Meghagytam a kaját, és amikor a pedagógusok felszólították a nem evő diákokat, hogy legalább a húst egyék meg, a köretet visszavihetik, úgy oldottam meg a feladatot, hogy a köret alá temettem a húst, és a friss sikerélmény lendületével vittem vissza az így keletkezett gyanús térszíni formát az ablakhoz. Nem értettem, miért épp a húst kötelező megenni, ha a köret igazából ehető volt. Persze, sokan megették, úgyhogy biztosan velem volt a baj. Némileg feledésbe merült az utóbbi hetekben Robert Fico június eleji ötlete, mely abban áll, hogy az állam ingyenebédet adna az iskolaköteles gyerekeknek. A nagycsoportos ovisoktól a kilencedikesekig minden gyerek ebédjét fizesse az államjavasolja Fico, aki szerint ez az intézkedés évi százmillió eurót szippantana el az állami költségvetésből. Ingyenebédet bevezetni nem kell félnetek jó lesz-ilyesmi stílusban jöttek az óvatos ellenvélemények, hogy milyen olcsó populista húzás a fél fenékkel már a politika szemétdombján ücsörgő exkormányfötől: ez sem tud már mit kitalálni, minden szalmaszálba belekapaszkodik, minden követ megmozgat, biztosan elfelejtette, hogy addig jár a borsó az útra, amíg el nem ütik. A lapok utánanéztek, melyik országokban fizeti az állam a gyerekek ebédjét (Finnország, Svédország, Észtország, meg a csehek), néhány vezéregyéniségű pedagógus pedig elmondta, hogy a szociális esetek ebédjét most is megfizetik Szlovákiában, így szerintük hasznosabban is el lehetne költeni ezt az évi százmilliót. Az oktatásügyi minisztérium éves költségvetése 2018-ban nagyjából másfél milliárd euró. Ebből szippantódna el ez a „százas”, ami nagyságrendileg, mint látjuk, úgy viszonyul az egészhez, mint borsószem a szarvasmarhához. Rendkívül nagy tisztelettel adózom az oktatásügyi szakmai szervezeteknek, de nem tudom elképzelni, hogy mi lehet az, amire hasznosabban el lehetne költeni az oktatásügyben százmillió eurót, mint a gyerekek ingyenebédje. Persze, kellenek a reformok, a jó sok reform, hogy meg legyen reformálva a reformálnivaló, minden miniszter reformáljon egy nagyot, amekkorát csak bír, mint az eddigiek, ők is reformáltak, királyság van. Beszélgessünk sokat heti óraszámokról, meg módszertanokról, meg tanárbérekről, meg fejpénzekről meg kis- meg nagy iskolákról meg osztály létszámokról, azzal is gyorsabban telnek az évek. De azért azt se felejtsük el, hogy sehol máshol nem fogunk az életben olyan rendszerrel találkozni, mint amilyen az iskolában működik (hacsak nem leszünk pedagógusok, ugye). Az, hogy biztosítva van az ebéd, hasznos dolog, mert a tanulók vércukorszintjének biztos napi kapaszkodót jelent, és ha kivétel nélkül mindenkinek jár, nem osztjuk meg a gyerekeket szociális szempontból: a menők, akiknek a szülei fizetik, meg a csórók, akiknek az állam. Ne ez legyen a vita tárgya, hanem a menzás étel minősége. Oda is jó lenne eljutni egyszer, hogy arról vitatkoznak hozzáértő emberek. Egyéb vetület: ha az ingyenebéd nem ízlik, könnyedén legyintünk: ingyen kaptuk. De ha fizetünk is a rosszért, akkor bizony kibújuk röhögés nélkül. Fico egyébként téved, ha azt gondolja, hogy ettől többen fognak rá szavazni, mert nem fognak. De ha el nem felejti őszig, beteljeszthetné nyugodtan, hisz ráér. Ázsiából indultak, Európába érkeztek. Szerencsére, nem egy újabb, menekültek drámáját rögzíti a kép, hanem a tegnapi boszporuszi (Isztambul) 6,5 kilométeres úszóverseny több mint 2000 résztvevőjét. (tasr/ap felvétel) Brexit: nem pótolható az EU előnye John Major volt kormányfő szerint a brit kormány nem tud olyan megállapodást kötni az Európai Unióval a kilépés megszűnésének feltételrendszeréről, amely pótolhatná a brit EU-tagság előnyeit. Az egykori konzervatív párti brit miniszterelnök (1990 és 1997 között) a BBC televízió tegnapi politikai magazinműsorában kijelentette: bármilyen megállapodásra jut London az Európai Bizottsággal, „az kevésbé lesz jó”, mint az a kapcsolatrendszer, amelyet Nagy-Britannia az unió tagjaként jelenleg fenntart az EU-val. Major - egyenes utalással arra a többször hangoztatott kormányzati álláspontra, amely szerint egy rossz megállapodásnál az is jobb, ha nincs megállapodás az EU-val - kijelentette: a megállapodás nélküli kilépés a lehetséges legrosszabb forgatókönyv. A volt kormányfő szerint ebben az esetben például az északkeleti országrészt, amely „most sem virágzó jólétéről közismert”, a helyben megtermelt hazai össztermék (GDP) 16 százalékának megfelelő gazdasági veszteség érné. Arra a felvetésre, hogy a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas brexitpárti tábora szerint Nagy-Britanniára megállapodás nélkül megszűnő EU-tagság esetén is várhat, jó jövő”, és a brit kormány más országokkal is tud majd kereskedelmi megállapodásokat kötni, JohnMajorúgy fogalmazott: „még az is lehetséges, hogy a Föld lapos, de nem nagyon valószínű”. A brexitet pártoló tábor önálló kereskedelmi megállapodásokat akar az USA-val, Indiával és Kínával is. Az USA-val nem kizárt egy ilyen egyezség, de ennek „kisebb előnyök mellett” komoly hátulütői is lennének, például a mezőgazdasági termékek és a szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének feltételeiben - hangsúlyozta a volt brit kormányfő. Major szerint az Indiával a szolgáltatások területén tervezett kétoldalú kereskedelmi megállapodás kilátása jelenleg nagyon távolinak tűnik, Kínának pedig „még a látóterében sincs” Nagy-Britannia önálló kereskedelmi partnerként. Major hangsúlyozta, amikor Nagy-Britannia kilép az unióból, ötvennél is több olyan külső szabadkereskedelmi megállapodást veszít el, amelynek az EU tagjaként jelenleg részese. (MTI) Nincs új Grendel New Pozsonyban MÓZES SZABOLCS M intha kevésbé számítanánk. Nem jutunk eszükbe. Nem tartják fontosnak, hogy ott legyünk. Nagyjából ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor a Tisztességes Szlovákiáért szervezőivel beszélgettünk a Gombaszögi Nyári Táborban. A beszélgetés témája a szervezet tevékenysége és az elmúlt pár hektikus hónap értékelése volt. S adódott a kérdés: ha a tavaszi pozsonyi, központi kormányellenes tüntetéseken annyira ügyeltek rá, hogy lehetőleg a társadalom minden rétege, szociális csoportja megjelenjen a pódiumon mikrofont szorongató szónok képében, miért hagyták ki a magyarokat? Merthogy magyar felszólaló nem volt, vagy legalábbis olyan ember nem, aki a honi magyar társadalom képviseletében jelent volna meg, a tömeg pedig mint magyar szónokot hallgatta volna. Jó kérdés, ez eszünkbe sem jutott - felelte a tüntetések egyik arca, szervezője. Válasza őszintének tűnt. Nem jutott eszükbe... Mit üzen ez nekünk? Aki minden rosszban a jót keresi, vagy csak egyszerűen politikai PR-szövegeket gyárt, azt mondhatná: annyira tökéletes lett a szlovák-magyar viszony, hogy erre már nem is volt szükség. Nem a szónok nemzetisége számít, az üzenet a lényeges, mert megértjük egymást. Ha viszont csak egy kicsit is kritikusabban szemléljük a helyzetet, akkor nem csaphatjuk be magunkat. Nem ezért nem voltak magyar felszólalók a központi rendezvényeken. Hanem mert közösségünk és vele együtt a megmaradásunkat, társadalmunk fejlődését érintő témák marginális helyet foglalnak el a közbeszédben. Ha pedig valaki és valami nem látható, nem is veszik észre. Persze, erre az is mondható, hogy végre nem a „magyarkérdéssel” kel és fekszik a szlovák, kellett már a nyugalom - a gond az, hogy ezt csak munkavégeztével szabadna kijelenteni. Akkor, amikor már nincs dolgunk, elértük, amit akartunk. Tematizálás nélkül ugyanis nincs megoldás és előrehaladás. 1989-ben az akkori rendszerváltók fontosnak tartották, hogy a magyarokat is bevonják. A bársonyos forradalom egyik tüntetésén felszólalt Grendel Lajos is, a tömeg pedig hatalmas tapssal fogadta beszédét. Ez is egy fontos momentum volt, nem csak a magyarságnak. Megjelenése az egész társadalomnak üzent. Most nem akadt követője, nem szólítottak magyar szónokot a tribünre. Pedig talán fontosabb lett volna, mint akkor, hiszen azok között, akik ellen a százezrek tüntettek, magyarok is ülnek. Magyar szavazatoknak köszönhetően tud működni ez a kormányzat. Ha valami megoldódott, nem kell róla beszélni. Ám fordítva ez nem igaz: a gondok nem attól oldódnak meg, hogy nem beszélünk róluk. FIGYELŐ Külföldieket várnak a Bundeswehrbe Külföldi, európai uniós állampolgárok felvételét mérlegeli a német hadseregbe a berlini védelmi minisztérium a haderőnél évek óta fennálló létszámhiány megoldásaként -jelentette a hétvégén a német sajtó. „A német honvédség felnőtté válik. Ehhez képzett emberekre van szükség. Ehhez minden lehetséges opciót mérlegre fogunk tenni” - erősítette meg a védelmi minisztérium az Augsburger Allgemeine bajor lap értesülését a ZDF német köztelevíziónak. A ZDF honlapján megjelent beszámoló szerint az elképzelés már a védelmi tárca 2016-os ún. fehér könyvében is szerepelt, és most a hadkiegészítési stratégia újragondolásakor vetődött fel ismét. A ZDF-nek nyilatkozó Erich Vad biztonságpolitikai szakértő szerint jó és helyes, hogy a védelmi tárca új, gyakorlatias megoldásokon gondolkozik, mert a Bundeswehr évek óta súlyos problémákkal küzd a toborzás terén. Két héttel ezelőtt a Bild lapnak sikerült megszereznie a védelmi tárca egyik bizalmas jelentését, melyből az derült ki, a német hadsereg a teljesítőképessége határára ért, jelenleg nem tud a mostaniak mellett további feladatokat vállalni, : és minden haderőnemnél problémát okoz a létszámhiány. (MTI) : Irán felkészült a kibertámadásokra Irán felkészült kiterjedt kibertámadások végrehajtására amerikai és európai infrastruktúra és magáncégek ellen, ezért az USA arra figyelmeztette szövetségeseit, hogy erősítsék meg számítógépes védelmüket, és szükség esetén ellentámadást mérlegeljenek - közölte az NBC amerikai hirtelevízió honlapján több névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselőre hivatkozva. A híradás szerint iráni hekkerek „megvetették a kiteijedt kibertámadások alapjait.” Bár Irán „hadállásba helyezte kiberfegyvereit”, nincs arra utaló jel, hogy küszöbön állnak a támadások. Miközben az NBC szerint Oroszország a legagresszívebb a kibertérben, amerikai tisztségviselők azt mondják, Irán előkészületeket tesz, hogy hekkertámadásokkal megbénítson több ezer elektromos hálózatot, vízmüvet, egészségügyi intézményt és technológiai céget az Egyesült Államokban, Németországban, Nagy-Britanniában és más európai országokban, valamint a Közel-Keleten. Az amerikai hírtelevízió idézi ugyanakkor Alireza Mirjuszefit, az iráni ENSZ-nagykövet szóvivőjét, aki szerint Iránnak nem áll szándékában semmilyen kiberháborúba bocsátkozni az USA-val. (MTI) VERES ISTVÁN
