Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-23 / 168. szám

4| KÜLFÖLD 2018. július 23. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Róma kiutasít 57 tunóziai migránst Róma. Olaszország azonnali hatállyal kitoloncol 57 tunéziai migránst, akiket a Földközi­tengeren mentettek ki - jelentette be Matteo Salvini olasz belügy­miniszter, mindössze órákkal azután, hogy az illegális beván­dorlók partra szálltak. „Segíteni, ellátni, s azonnal hazaszállítani. A szavakat tettek követik” - írta Twitter-bej egy zésében Salvini. A migránscsoportból egyes fel­nőtt férfiakat már ma visszakül­denek egy charter-járattal Tuné­­ziába, a társaik pedig a hét fo­lyamán követik őket. A tunézia­iak egyike sem terjesztett be menedékkérelmet. A migránso­­kat nem messze az Olaszország­hoz tartozó Pantelleria szigeténél mentették ki. (MTI) 220 menekültet mentettek ki Madrid. Legalább 220 migránst mentett ki tegnap a tengerből a spanyol mentőszolgálat a Gibraltári-szorosban, Spanyol­­ország partjainál. A hatóság ha­jói több mentőakciót hajtottak végre a nap folyamán a térség­ben. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) a napokban közölte, meghaladta az 50 ezret az idén a Földközi-tengeren ke­resztül Európába érkezett mig­­ránsok száma, s több mint 1440- en Mladtak meg az átkelés ide­jén. Tavaly ugyanebben az idő­szakban a Földközi-tengeren keresztül hozzávetőleg 110 ez­ren érkeztek Európába. (MTI) Iráni határőröket öltek meg Teherán. Ismeretlen fegyveresek az iraki határnál megölték az irá­ni Forradalmi Gárda tizenegy határőrét, és nyolcat megsebesí­tettek. Később egy Irán-ellenes kurd lázadószervezet jelentkezett a támadás elkövetőjeként. Az in­cidens az iráni Kurdisztán tarto­mányban, a Teherántól 620 kilo­méterre nyugatra fekvő Marivan városánál történt. A fegyveresek megtámadták a határőrök egyik őrhelyét, és tűzharcba bocsát­koztak velük. A támadók közül is többen életüket vesztették. Ez volt az elmúlt évek legsúlyosabb incidense a térségben. A kurdok szerint bosszúból tették ezt azért, mert az iráni Forradalmi Gárda megölte több emberüket az auto­nóm iraki kurd régió Szulejmá­­nija tartományában. (MTI) Erőteljes robbanás a kabuli reptérnél Kabul. Két tucatnál több halottja van a kabuli repülőtér közvetlen közelében tegnap történt robba­násnak, amely röviddel azután történt, hogy több mint egyéves száműzetés hazatért Abdul Rasid Dosztum alelnök. Egyes hírek szerint a halottak zöme rendőr. Amikor a detonáció történt, Dosztum már távozott a reptér­ről. Az üzbég nemzetiségű Dosztum egykori hadúr Asraf Gáni államfő bírálójaként tartós száműzetésbe kényszerült. (MTI) Támadások után tűzszünet Izrael nagyszabású támadást indított a szélsőséges Hamász gázai övezeti objektumai ellen A Gázai övezetben hónapok óta minden pénteken zavargások törnek ki. Izrael keményen megtorolja a területe ellen irányuló palesztin provokációkat. (SITA/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Jeruzsálem. Tűzszünet­ben állapodott meg a hétvégén Izrael és a Gázai övezetet irá­nyító Hamász radikális pa­lesztin szervezet a halálos ki­menetelű pénteki támadások után, melyek során egy izraeli katona is életét vesztette. Péntek délután a Hamász egyik mesterlövésze halálosan megsebe­sített egy járőröző izraeli katonát a Gázai övezet és Izrael határán. Ez­zel a 2014-es Erős Szikla hadművelet óta a legsúlyosabb veszteség érte az izraeli hadsereget. A katona társai szerint golyóálló mellényt viselt, ennek ellenére mellkasán olyan súlyosan megse­besült, hogy helikopterrel történő kórházba szállítása után belehalt sé­rülésébe. Ezt követően tűzpárbaj tört ki a felek között, amelyben négy pa­lesztin életét vesztette. Majd az iz­raeli hadsereg támadást indított a Hamász több gázai övezeti létesít­ménye ellen. A hadsereg közlése szerint harckocsijai eltaláltak 68 Hamász-célpontot, és romba dön­töttek mintegy 60 épületet, amivel Jelentősen rontották a Hamász ka­tonai képességeit”. A Hamász pedig rakétákkal támadta Izrael területét, de a Vaskupola izraeli légvédelmi rendszer kivédte ezeket. Fauzi Barhúm, a Hamász egyik szóvivője közölte: a felek Egyiptom és az ENSZ erőfeszítéseinek kö­szönhetően megállapodtak abban, hogy helyreállítják a nyugalmat. Iz­rael nem fűzött megjegyzést a köz­leményhez, de egy katonai szóvivő azt mondta: szombattól nem volt ka­tonai tevékenység a Gázai övezet­ben. Ez már a második tűzszüneti megállapodás a felek között a héten. Az izraeli 10-es tévécsatorna szak­értői szerint az izraeli katonákat ért pénteki támadás előtt előrehaladott tárgyalások folytak egyiptomi köz­vetítéssel a Gázai övezet gazdasági helyzetének rendezéséről, egy hosszabb távú békés megoldásról. Az izraeli hadsereg tegnap nyolc­száz szíriai aktivistát menekített ti­tokban határa mellől Jordániába - jelentette a Jediót Ahronót című új­ság honlapja. A 800 szíriai polgári aktivista és családtagjaik Szíriából történt éjszakai kimenekítését a honlap értesülése szerint az Egye­sült Államok és európai országok kérték Jeruzsálemtől. Ä Fehér Sisa­kosok nevű, civilek mentésével fog­lalkozó aktivistákat és családtagjai­kat később befogadja az Egyesült Királyság, Németország vagy Ka­nada. A Fehér Sisakosok egy civil védelmi szervezet, amelyet 2013- ban alapított mintegy háromezer ön­kéntes azért, hogy a civileket ment­sék a polgárháború harcai sújtotta részeken. Ä szervezet mintegy száz­ezer ember életét mentette meg. Az izraeli katonák Dél-Szíria harcok alatt álló részeiről mentették ki a szí­­riaiakat, akik életveszélybe kerültek volna, ha a szíriai kormányerők győzelme után a Damaszkusz által visszafoglalt területeken maradnak. Az aktivistákat izraeli autóbuszokon szállították át Jordániába, ahol az őket befogadó országokba történő további utazásukig tartózkodnak. A mentőakció dacára Izrael to­vábbra sem kíván beavatkozni a Szí­riában zajló belső harcokba, és a da­maszkuszi kormányt tekinti felelős­nek minden ottani történésért. Mindent bevetett az orosz kémnő Amerikai kampány Teherán ellen Öt éve Prágában is megfor­dult, és egy cseh belügyi tiszt­ségviselővel találkozott Mari­ja Butyina orosz állampolgár, akit Washingtonban nemrég azzal a gyanúval tartóztattak le, hogy együttműködött az orosz hírszerzéssel. Washington/Prága. Az aktual­­ne.cz cseh hírportál értesülései sze­rint Butyina a cseh fegyvertartók jo­gait védő civil szervezet, a Lex gyűlésén vett részt Prágában. A The Wall Street Journal című lap úgy tudja, tavaly több hírszerzési jelentés is készült arról, hogy Butyina szoros kapcsolatokat ápolt az amerikai Or­szágos Fegyverszövetség (NRA) tisztségviselőivel és konzervatív ak­tivistákkal. A cseh Biztonsági Infor­mációs Szolgálat (BIS) szóvivője el­mondta: a cseh civil titkosszolgálat tudott Butyina prágai útjáról, a nő nem jelentett biztonsági kockázatot. A 29 éves orosz nő letartóztatását a múlt hét elején jelentették be Wa­shingtonban. Marija Butyinát egy washingtoni szövetségi bíróság elé állították. Deborah Robinson bírónő közölte: vádat nem kémkedés miatt emelnek ellene, hanem az Egyesült Államok kormánya elleni összees­küvésért és amiatt, hogy nem je­gyeztette be magát idegen ország ügynökeként. A Reuters hírügynök­ség által megszerzett dokumentu­mok szerint Butyina kapcsolatrend­szere az eddig ismertnél is kiterjed­tebb volt. A hírügynökség egy orosz érdekeket vehemensen képviselő washingtoni társaság, a Center for the National Interest belső feljegy­zéseire hivatkozva arról ír, hogy a nemrég kémkedéssel megvádolt orosz nő 2015-ben részt vett az ame­rikai központi bank, a Fed alelnö­­kének, illetve az amerikai pénzügy­minisztérium helyettes államtitká­rának találkozóin. Kevin Helson, az FBI különleges ügynöke szerint a nő küldetése az volt, hogy „személyes kapcsolatokkal él­jen vissza olyan amerikai állampol­gárok esetében, akiknek van befolyá­suk az amerikai politikára, és így elő­segítse az Oroszországi Föderáció érdekeit”. Bírósági iratok szerint Bu­tyina legalább egy alkalommal sze­xet ajánlott valakinek, hogy pozíciót kaphasson egy különleges érdekeket képviselő szervezetnél, valószínűleg a fegyverlobbi nagyhatalmú szószó­lóinál, az NRA-nál. A vád szerint egy magas rangú moszkvai figura volt a kapcsolattartója. (MTI, 444.hu) Baloldali mozgalmak vezetésével tüntetések kezdődtek Argentína fővárosá­ban, Buenos Airesben, miután az országba látogatott Chrisine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, aki az argentin elnökkel tár­gyalásokat folytatott egy 50 milliárd dolláros készenléti hitel lehívásáról. Ar­gentína májusban jelentette be, hogy az IMF-hez fordul segítségért. A dél­amerikai államban jelentős az IMF elutasítottsága, sokan az országban a Va­lutaalapot okolják a 2001/2002-es argentin gazdasági válságért. (tasr/ap) Madrid. Pablo Casadót válasz- : tóttá elnökévé a spanyol konzerva- ; tív Néppárt (PP) tisztújító kong­resszusán Madridban. A 37 éves politikus, aki a PP kommunikáció­ért felelős főtitkár-helyettesi tiszt­ségét töltötte be eddig, 1701 sza- j vazattal nyerte el a párt vezetését szemben Soraya Sáenz de Santa­­mariaval, akire a mintegy három­ezerküldöttből 1250-en szavaztak- : ismertette a hivatalos végered­­ményt Ana Pastor a kongresszus le­vezető elnöke. Az elnökválasztásra azért került sor, mert Mariano Ra­­joy 14 év után lemondott a PP el­nökségéről, miután egy, a pártot érintő korrupciós bírósági ügy mi­att a parlament megvonta a bizal­mat tőle és kormányától június 1 -én. Pablo Casado első elnöki beszé­dében a főbb jövőbeli elképzelései Washington. Donald Trump amerikai elnök kormánya, mi­után felmondta a nukleáris meg­állapodást Iránnal, kampányt in­dított a teheráni vezetés támoga­tottságának meggyengítésére, hogy végül a társadalmi nyomás alatt hagyjon fel nukleáris prog­ramjával és a terrorszervezetek támogatásával - közölték ameri­kai tisztségviselők. A beszédek­ből és az Iránba irányuló online kommunikációból álló kampány erősíteni akaija az amerikai kor­mány azon törekvését, hogy szi­gorú büntetőintézkedések újbóli kivetésével gazdaságilag meg­fojtsa Iránt. Haszan Róháni iráni elnök tegnap óva intette Donald Trump amerikai elnököt attól, hogy ellenséges politikát folytas­son Teheránnal szemben. (MTI) között említette - a katalán elsza­kadási törekvésekre utalva - a spa­nyol büntetőtörvénykönyv meg­erősítését a függetlenségi kihívá­sokkal szemben, a választási tör­vény módosítását a legtöbb szava­zatot nyert párt előnyére, a telepü­lések elnéptelenedése elleni küz­delmet, a népesedés ösztönzését és a nyugdíjak stabilitásának biztosí­tását. Casado felhívta a figyelmet arra, hogy a pártnak készülnie kell a közelgő helyhatósági, európai parlamenti, és spanyolországi or­szágos parlamenti választásokra. Előbbiek jövőre lesznek, utóbbi pedig 2020-ban esedékes. A szo­cialista kormányra utalva hangsú­lyozta: a PP-nek erősebbnek kell lennie, mint bármikor, mert nem tűrheti, hogy visszabontsák eddigi munkája eredményeit. (MTI) Vérfrissítés a Néppártban

Next

/
Oldalképek
Tartalom