Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-21 / 167. szám

PRESSZÓ ■ 2018. JÚLIUS 21. ÉVFORDULÓ www.ujszo.com 100 éve végezték ki az utolsó cárt Száz éve, 1918. július 17-ére virradóra végezték ki Jekatyerinburgban II. Miklóst, az utolsó orosz cárt és családját, ezzel véget ért a Romanov-dinasztia 300 éves országlása. ► III. Sándor cár és Dagmar dán királyi hercegnő legidősebb fia, Nyikolaj Alekszandrovics Romanov 1868. május 6-án született. Hamar meglátszott a küfiún, hogy nem uralkodásra termett: kedves, de félszeg és határozadan volt. ► Apja halála után, 1894. október 20-án lépett trónra, és egy hónappal később elvette Alexandra hesseni hercegnőt, Viktória brit királynő unoká­ját, aki az ortodox hitre áttérve az Anna Fjodorovna nevet kapta. A koronázási ünnep­ségen több ezer, ajándékra váró embert tapostak agyon, Miklóst ekkor kezdték Véres néven emlegetni. ► Az új cár a reformokat elutasította, a változást követelő megmozdulásokat elfojtotta. 1905. január 9-én a fővárosban a katonák a szentképekkel és a ccár portréjával rendezett kör­menet résztvevői közé lőttek, a véres vasárnapnak 4600 halottja és sebesültje volt. ► Oroszország 1914-ben a bri­tekkel és franciákkal szövetség­ben, az antant tagjaként lépett be az első világháborúba. A -sorozatos vereségek, a vesztesé­gek, a nélkülözés és a nyomor az uralkodó ellen fordította népét, a német származású cárnét és a gyűlölt kegyenc Raszpu­tyint árulással vádolták, amin Raszputyin meggyilkolása sem változtatott. A legenda szerint az őrült szerzetes halála előtt levelet ín a cámőnek: „Kegyeden kínok közt halok meg. Halálom után testem nem talál nyugalomra. Aztán elveszted a koronádat. Te és a fiad, mint ahogy az egész családod le lesztek mészárolva. Ezután egy szörnyű özönvíz árasztja el Oroszországot. Az ördög keze közé kerül.” ► 1917 januárjától egymást érték a sztrájkok, tüntetések a fővárosban, s március 8-án kitört a forradalom. Március 12- én ideiglenes kormány alakult, ezzel egy időben létrejöttek a munkás- és katonaszovje­tek. Miklóst március 15-én lemondatták, véget ért az orosz monarchia története és a Roma­nov-dinasztia három évszázados uralma. ► Miklóst családjával együtt Carszkoje Szelóban helyezték házi őrizetbe, majd a családot 1917 nyarán a nyugat-szibériai Tobolszkba vitték. A polgár­­háború alatt, 1918 áprilisában a közeledő fehérek elől az Európa és Ázsia határán fekvő Jekatyerinburgba ivitték őket, ahol fogolyként éltek az Ipatyev­­házban, még az ablakon sem nézhettek ki. ► 1918 nyarán a bolsevikok ellen küzdő fehérek csapatai Jekatyerinburg közelébe értek, és félő volt, hogy kiszabadítják Miklóst. A július 16-ról 17-re virradó éjszaka egy különít­mény felébresztette és a pincébe parancsolta a cári párt és gyer­mekeiket - a 22 éves Olgát, a 21 éves Tatjánát, a 19 éves Mariját, a 17 éves Anasztáziát és a 13 éves Alekszej cárevi­­cset -, továbbá orvosukat és személyzetüket. Itt felolvasták halálos ítéletüket, majd sortüzet adtak le rájuk, a legenda szerint a három cárlányt, mivel a fűző­jükbe varrt ékszerekről a golyók visszapattantak, puskatussal verték agyon. ► A tetemeket ágyneműbe csomagolva a Jekatyerinburg melletti erdőbe vitték, ahol savval és mésszel öntötték le, majd egy elhagyott bányában elásták. (Számos legenda keringett arról, hogy a család egyes tagjai életben maradtak, csak Anasztáziából legalább tíz bukkant fel.) ► A vélt maradványokat 1979-ben találták meg, de csak a kommunizmus bukása után, 1991-ben hántolták ki és 1998-ban a szentpétervári Péter Pál-erődben, a cárok hagyo­mányos temetkezési helyén te­mették újra (Marija és Alekszej maradványaira csak 2007-ben bukkantak rá). (MTI) Megerősítették a legújabb genetikai vizsgálatok II. Miklós és családtagjai csontjainak azonosságát A legújabb genetikai vizsgálatok megerősí­tették, hogy valóban a 100 éve meggyil­kolt II. Miklós orosz cár és családtagjai maradványait találták meg egykoron Jekatyerin­burgban - jelentették be hétfőn a vizsgálatokat végző szakemberek. A feltárt csontok újabb vizsgála­tai elvezethetnek ahhoz, hogy az orosz ortodox egyház elismerje: a cári család maradványait tárták fel 1979-ben, és teljes pompával végső nyugalomra helyezzék azokat. A genetikai vizsgálatokat az or­todox egyház rendelte el, amely megkérdőjelezte a korábbi ered­ményeket. A teszt része volt az, hogy II. Miklós apjának, III. Sán­dor cárnak a maradványait kihan­­tolták, és a vizsgálatok igazolták, hogy „apáról és fiáról van szó” — je­lentették be az illetékesek. Az ortodox egyház közölte, hogy mérlegeli az eredményt, és méltatta a vizsgálatok lefolytatását. II. Miklós (Fotók: TASR/AP) II. Miklós cárt és német származású feleségét, valamint öt gyermeküket, szolgáikat és orvosukat 1918. július 16-ról 17-re virradóra a bolsevikok lőtték agyon az Ural-hegységben lévő Szverdlovszkban (ma Jekatye­rinburg), ahol házi őrizetben éltek. Gyilkosaik villámgyorsan elföl­delték a maradványokat, amelyek nagy részét 1979-ben találták meg. A cár, a felesége és három gyermeke csontjait 1998-ban Szentpétervár­ra szállították, de az orosz ortodox egyház megtagadta a méltó teme­tést tőlük, megkérdőjelezve valódi­ságukat. Az azonosítás érzékeny vallási prob­lémát vet fel, mivel az ortodox egy­ház mártírként szentté avatta a cárt és családját, ezért csontjaik szent relikviáknak számítanak. Sokan azt várták, hogy az egyház a keddi százéves évfordulóhoz időzít­ve elismeri a maradványok azonos­ságát. Vladimir Legoida, az egyház szóvivője közölte, hogy figyelmesen tanulmányozzák a legújabb eredmé­nyeket. A vizsgálatok tovább folyta­tódnak, történelmi dokumentumok bevonásával. (MTI) Százezren emlékeztek a cári családra A 100. évforduló mozgósította a cáristákat és szimpatizánsait. Az em­­lékezők körmenetét Kirill pátriárka vezette. Helyi idő szerint éjjel két órakor indult útnak a körmenet a kivégzés helyszínétől, és a 21 kilométerre fekvő Ganina Iama kolostorba tartott. (Fotók: sita/ap) K irill pátriárka, ve­zetésével mintegy százezer ember em­lékezett kedden II. Miklós utolsó orosz cár és családja kivégzésének 100. évfordulójára az uráli Jekatyerin­burgban, ahol 1918. július 17-re virradóra a bolsevikok agyonlőtték az akkor már trónjáról lemondott és házi őrizetben tartott cárt, csa­ládját, szolgálóit és orvosukat. Helyi idő szerint éjjel két órakor indult útnak a körmenet a kivég­zés helyszínétől, és a 21 kilométer­re fekvő Ganina Iama kolostorba tartott. Az orosz ortodox hívők az ország különböző részeiből érkeztek, de külföldről is jöttek emlékezni a cári családra. Mintegy húszezer ember a kolostornál csat­lakozott a menethez - közölték a helyi hatóságok. 2002-ben egy hasonló megemlé­kezésen csupán kétezer ember vett részt. A kolostor azon helyek egyi­kén épült, ahol az utolsó orosz cár és családja maradványait elhantol­­ták a kivégzés után. A zarándokokhoz szólva Kirill pát­riárka hangoztatta, hogy Orosz­országnak „tanulnia kell ebből a nehéz és keserű tapasztalatból”. „Kitartóan ellen kell állnunk min­den olyan gondolatnak és olyan ve­zetőknek, akik azt ajánlják nekünk, hogy életünk, hagyományaink és hitünk megsemmisítésével fogad­junk el egy új, ismereden, boldog jövőt” - szólított fel az egyházi ve­zető. Az orosz állam a kivégzés 100. év­fordulójára nem tervezett semmi­lyen hivatalos megemlékezést, de a minisztériumok illetékesei részt vesznek egyes egyházi megemléke­zéseken. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom