Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-21 / 167. szám
14 ÉRDEKESSÉG PRESSZÓ ■ 2018. JULIUS 21. www.ujszo.com A Magyarok Nagyasszonya-kegytemplom és a fegyház. Nagy Lajos magyar király 1352-ben a Börzsönyben létesített „in nostre" (a sajátjából) kolostort. A kolostor épülete ma Magyarország egyik legrégebbi és jelenleg is működő börtöne. (Fotó: Mapio.net/gausss) Irodalmi barangolás a börzsönyi börtönben és a 20. század tízes és húszas évei-Már a kora kőkorszakban is végeztek ki hadifoglyokat Százhatvan évvel ezelőtt, 1858. október 17-én került átadásra a korabeli Magyarország első női börtöne Márianosztrán, a Nagy Lajos király által alapított egykori pálos kolostorban. Az elítéltek felügyeletét nők, a Páli Szent Vincéről elnevezett apácák látták el egészen 1950-ig. A valóságos, hús-vér rabokon kívül három regényhősnőt is ide „zárt be” írójuk. Jókai mindjárt kettőt is. Az arany ember örökké ármánykodó szereplője, Athalie végezte a nosztrai börtönben, miután megpróbálta megölni Tímeát. „Athalie-t a törvényszék halálra ítélte hétszeres mérgezési kísérlet s kiszámított orgyilkos merénylet miatt. A király kegyelme élethosszú fogságra változtatta e büntetést” - derül ki A márianostrai nő című fejezetből. A másik Jókai-regény, A tengerszemű hölgy utolsó fejezetének címét szintén „a hely” adja, ahol a mesés szempár birtokosa, a férjgyilkos asszony sínylődik: „Néhány évvel ezelőtt sorra látogattam a hazai nagy államfogházakat. Voltam Szamosújvárott és Illaván, ahol a bűn arisztokráciája van összegyűjtve. Mindazok az alakok, akik tíz éven felül terjedő fogságra vannak elítélve, a halálbüntetésből kegyelem útján élő halottakká téve... Meglátogattam a Mária-Nostrát is. Ott a női elítéltek vannak. A felügyelést apácák végzik Látogatást csak miniszteri rendelet mellett szabad tenni e fegyházban. Ott példás rend uralkodik; a fegyencnőkkel igen jól bánnak. Végigvezettek a nappali termeken, ahol a fegyencek munkával vannak elfoglalva.” Az író valóban járt a fegyintézetben, szigorúan anyaggyűjtés céljából. „Édes Annát egy szigorú januári napon két fegyőr a vonatra tette, elw Athalie is a nosztrai börtönben végezte... kísérte Mária-Nosztrára. A fegyház kapuja becsapódott mögötte. Itt törzskönyvezték, megnyírták, megfürdették, számot kapott, darócruhát: megkezdte fegyencéletét” - ismerted a gyilkossá lett mintacseléd sorsát Kosztolányi Dezső. A fegyintézet első politikai foglyai a Horthy Miklós elleni merénylet főszereplői, Csillag Rózsi és Weisz Gizi voltak. A két nő a frissen kinevezett kormányzót készült eltenni láb alól, sikertelenül. A Gellért Szálló pincéjébe hurcolták le őket, ahol Horthy is meglátogatta az „ő rabjait”. Halálos ítéletük végrehajtására villamossal szállították volna őket a Gellértből a Markó utcai bíróságra, de a kormányzó megkegyelmezett nekik. Mindketten Márianosztrára kerültek. Itt fejezték be életüket a „tiszazugi méregkeverők” néven elhíresült nők is. A Móricz Zsigmondtól (aki az ügy bírósági tárgyalásáról írt a Nyugat 3. számába 1930-ban) származó gyűjtőnév olyan nőkre utal, akik tiszántúli falvakban éltek, ben megmérgezték a családjukban, környezetükben élőket. Az 1880-as évektől terjedt el az arzént tartalmazó légypapír használata, amelyből - egy alapos, vízben történő áztatás után - halálosan mérgező „légyvizet” készítettek. Alkoholba, ételve adagolva a tiszazugi asszonyok nem kívánt csecsemőket, nyomorék gyerekeket, magateheteden, ápolásra szoruló felnőtteket, háborús rokkantakat, erőszakos férjeket küldtek a halálba. 1952-től Márianosztrán férfifegyház működik. A rendszerváltás után a pálosok visszakapták a kolostor nem börtönként szolgáló részeit és az egyik legismertebb Mária-kegyhelynek számító Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomot. B.Mánya Agnes M ár a kora kőkorszakban is végeztek ki hadifoglyokat - derítették ki régészek, akik hétezer éves „háborús” tömegsírokat tártak fel a mai Ausztria és Németország területén, és 9 csontvázról megállapították, hogy fogságba ejtett támadókhoz tartoztak. A vonaldíszes kerámia kultúrájának idejében (7500-7000 évvel ezelőtt) alakultak ki Európában az első földműves kultúrák, amelyek eredményeképpen állandó települések jöttek lére. Az ezt megelőző gyűjtögető és vadászó időszakból egyáltalán nem maradtak fenn a kollektív erőszakra, háborúra utaló nyomok, ekkor azonban valószínűleg megszaporodtak az ilyen esetek. Az ausztriai Aspern/Schletznél és különböző németországi lelőhelyeken lemészárolt férfiak, nők és gyerekek maradványait tartalmazó tömegsírokat találtak. Miközben a maradványok nagy része a megtámadott és elesett falusiakhoz tartozott, a németországi Szász-Anhalt tartományban lévő Halberstadtnál egy ásatáson a régészek foglyul ejtett támadók csontjaira is bukkantak 2013-ban 9 csontvázat tárt fel Halberstadtnál a Kurt Alt, a kremsi Duna Egyetem munkatársa vezette kutatócsoport. A csontvázakat egy csupán mintegy 2 méter átmérőjű halomban egymásra fektetve temették el. Az eltört végtagok nem voltak kngazítva lefektetve, minden koponyán - ráadásul a tarkón - sérülések mutatkoztak A sérülések tompa fegyverektől származtak, például kőbaltától, buzogánytól - mondta Alt. Mielőtt elföldelték volna őket, a testeket valószínűleg a földön fekve hagyták egy ideig, mivel néhány csonton állatoktól származó harapásnyomok láthatóak, egyes testrészek teljesen hiányoztak A szakértők szerint ezeket valószínűleg dögevők vihették el. A 9 áldozat közül 7 biztosan férfi, két másik esetében nem lehet bizonyossággal megállapítani a nemet. A legfiatalabb 16-20 év közötti, a legidősebb 30-40 év közötti, tehát mindannyian viszonylag fiatalok voltak A friss sérüléseken k'vül semmilyen testi problémájuk nem volt. Fogzománcuk és csontjaik izotópos vizsgálata alapján megállapították, hogy nem a helyi falu lakosságához tartoztak. Genetikailag azonban nem különböztek az akkoriban itt letelepedett csoporttól, tehát valószínűleg nem túl távolról érkeztek „Hétezer évvel ezelőtt tehát nyilvánvalóan célzottan megöltek egy csoport fiatal és nem helyi felnőttet” - közölték a kutatók. A kvégzést harc előzhette meg. Az áldozatoknak a koponyasérüléseik mellett kéz-, láb- és bordatöréseik is voltak, amelyek éles fegyverektől származtak (MTI) A tömegsír ábrája. Az egyes csontvázakat a könnyebb megkülönböztetés miatt megszámozták és színnel jelölték meg (Fotó: nature) Hosszú haji M inél hosszabb egy nő haja, annál jobb. A hosszú haj ugyanis a kínai Yao nemzetséghez tartozó lányoknál a gazdagság és a hosszú élet szimbóluma. Ha a lányok Huangluo faluban elérik a 16. életévüket, nyilvános ceremónia keretében utoljára levágják a hajukat, ami azt jelenti, hogy nosza, kereshetik is a férjüket. Az asszonyok régebben csak a férjüknek mutathatták meg hosszú hajukat teljes szépségében, ma már azonban turistacsalogató attrakció a patak parti hajmosás és hajfésülés. Egyre több kiránduló keresi fel a kis hegyi települést, hogy láthassa a szép asszonyokat, lányokat, akik nagy gonddal ápolják több mint egyméteres hajukat, hogy fényes, sima legyen, és egy laza dobással különböző formájú copfba, kontyba fonhassák, majd hozzáilleszthessék a lánykorukban le-
