Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-20 / 166. szám

www.ujszo.com | 2018. július 20.

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR

I 7

Pillantás az álarc mögé

Kelet-Európábán tán még normális a rasszizmus és a diszkrimináció

R

égi emlék: egy tanárom az egyetemen arról beszél, hogy az emberek általában szerepeket játszanak. Álcát viselnek, megjátsszák magukat, többnyire nem azt mondják, amit gondolnak, hanem amiről azt gondolják, hogy mondani illik. De vannak helyzetek, amikor előbukkan a valódi énjük. Jó tanár módjára rögtön példát is mond. A barátja magyar lányt vett feleségül. Egy ideig jól megvoltak, nem volt köztük semmiféle szlovák-magyar ellentét, aztán az első komolyabb veszekedésnél kitört az asszonykából, hogy „te buta tót!”. Ekkor mutatkozott meg, hogy igazán mit gondol a szlovákokról, fejezte be a tanár úr, ki tudja, miért, rám, az egyedüli magyarra szegezve a tekintetét.

Sok évvel később a San Diego-i egyetem parkjában ülünk egy ottani kolléganővel. Nem messze fiatal család hever a füvön. De aranyos kisbaba, kiáltok fel. Melyik, kérdezi az amerikai kolléganő. Ott, az a néger bébi, mutatom, mire ő a megbotránkozás és valamiféle megvetés keverékével tekint rám. Tudom, hogy nálatok, Kelet- Európában még normális a rasszizmus és a diszkrimináció, mondja, de most az Államokban vagy, és itt mi mások vagyunk, ezért kérlek sose mondd ki többet ezt a szót. Mi azt mondjuk, hogy afroamerikaiak! Bárén mindenféle rasszista mellékzönge nélkül használtam a „néger” szót, elhatározom, hogy mivel senkit sem akarok megsérteni, még a háta mögött sem, a továbbiakban már az „afroamerikai” kifejezést fogom használni. De azért megkérdezem tőle, minden irónia nélkül, hogy szerinte az Államokra a 0% rasszizmus és 100% toleranciajellemző-e. Értelmiségi körökben biztosan, válaszolja.

A napokban egy fagyizó teraszán ülök, kezemben újság. Egyszer csak letelepedik mellém egy ismerősöm. Mit olvasol, kérdezi. Ezt az

interjút Pellegrinivel, mutatom neki. Ja, az a buzi, kiált fel megvetően. És elmond egy viccet, amit már korábban is hallottam. A vicc a következő. Tudtad, hogy Trosková már nem megy vissza a kormányhivatalba? És tudod miért? Mert Pellegrininek nem tanácsadónőre, hanem tanácsadóra van szüksége. És nagyokat hahotázik. Meglepődve nézek rá. Csodálkozom rajtad, mondom neki. Máskor kikelnél magadból, hogy miféle homofób kifejezés az, hogy buzi, meg hogy mennyire diszkriminatív így beszélni valakiről. Most meg te beszélsz így? Ez más, mondja picikét elpirulva, mert ez a Fico bábja. Jó, de akkor miért nem ezt mondtad, hanem azt, hogy buzi?

Visszatérve az amerikai sztorihoz: az említett kolléganővel autóval tépetünk a sivatag felé (pontosabban ő tépet, én csak ülök és félek, mert nem vagyok hozzászokva ekkora sebességhez). Egyszer csak megelőz egy ház méretű autó. Azt a mindenségit, micsoda egy kib.... néger, kiált föl a kolléganő.

Afroamerikai, helyesbítek magamban.

Rosszabb, mint egy lakógyűlés

MARIÁN LEŐKO

A

Pellegrini-kormány miniszterei egyhangúlag szavaztak az F-l 6-os vadászgépek megvásárlásáról. Örvendezhetnénk most afelett, hogy a három kormánypárt között milyen csodás egyetértés uralkodik a szakmailag megalapozott döntések meghozatalakor, de sokkal inkább nemtörődömségről, hanyagságról és a miniszterek szemtelenségéről van szó.

Peter Gajdos SNS-es védelmi miniszter és Ján Hol’ko, a tárca szolgálati vezérigazgatója mindent megtett, hogy ne előzze meg társadalmi vita az 1,6 milliárd eurós bevásárlást. A kormány tagjai egy héttel a döntés előtt kapták meg áttanulmányozásra az anyagokat, a nyilvánosság pedig röpke tizenkét órával a kabinet ülése előtt ismerhetett meg belőle bizonyos részleteket.

Nem tiltakozott sem a kormányfő, sem egyetlen miniszter, hogy hohó, kérem, micsoda eljárás ez, hiszen mégiscsak csillagászati összegről van szó, amit az adófizetők állnak. Nem, néhány miniszter meg sem nyilvánult a vadászgépvásárlással kapcsolatban, aki pedig megszólalt, az csak nevetségessé tette magát.

Például Gabriela Matecná miniszterelnök-helyettes elújságolta, hogy az egyetlen dolog, amit áttanulmányozott, az az, hogy melyik országnak milyen vadászgépei vannak.

így aztán rájött, hogy „É-l 6-osai 25-nek, Gripenjei meg csak 4-nek”, amiből az alábbi következtetést vonta le: „laikusként csak annyit mondhatok, hogy ha valamiből sok van, az biztosan azért van, mert az a jó és hatékony”. Nos, Matecná valóban laikusként nyilatkozott, nem pedig miniszterelnök-helyettesként, hiszen tucatnyi tényezőt és adatot kell figyelembe venni és összevetni ahhoz, hogy eldönthessék, milyen vadászgépek felelnek meg a legjobban nekünk, de ezek között nem szerepel az, hogy más országok melyik gépből mennyit vásároltak.

A Híd miniszterei azt a három majmot idézték, melyek közül az egyik a fülét fogja be, a másik a szemét takarja el, a harmadik a száját. Sólymos László - szintén miniszterelnök-helyettes - azt mondta, nem akar azon lamentálni, szüksége van-e Szlovákiának vadászgépekre, mert ez nem az ő feladata. Lamentálást nem is várt tőle senki, de azt még Urundi-Burundiban is elvárják a miniszterelnök-helyettestől, hogy felelősen részt vesz a döntéshozatalban.

Kollégája, Érsek Árpád bevallotta, hogy nem olvasta a minisztériumi anyagot, azt mondta: „annyi időm nem volt”. Gál Gábor először őszintén visszakérdezett, amikor az újságírók faggatták: „Minek olvasnék olyan dolgokat, amelyekből semmit se értek?”. Aztán amikor felfogta, hogy mit is mondott, visszavett kicsit az őszinteségéből és kijelentette, hogy csak a gépek szoftverrendszerével kapcsolatos fejezeteket nem olvasta...

Érdekes módon folyt bele az „eszmecserébe” a külügyminiszter. Arra a kérdésre, rendjén való-e, hogy a nyilvánosság tizenkét órával a döntés előtt értesül egy ekkora tranzakcióról, Miroslav Lajéák, a Smer jelöltje, azt válaszolta: „Hiszen a kormány dönt, nem a nyilvánosság”. Épületes hozzászólás az átlátható és ellenőrizhető kormányzás lajcáki mibenlétéről: ha ülésezik és döntést hoz a kormány, arról a nyilvánosságot nem kell tájékoztatni.

Megkockáztathatjuk, hogy még egy lakógyűlésen is felelősebb döntés születik néhány száz euró elköltéséről annál, ahogy a Pellegrini-kormány rábólintott az 1,6 milliárd eurós repülőgépvásárlásra.

A szerző a Trend kommentátora

Vége az óriási tisztogatással járó török rendkívüli állapotnak

Törökországban szerdán ájjsl vágót árt a rendkívüli állapot, amelyet a 2016. július 15-i katonai puccskísérlet után vezettek be. Az intázkedást először 3 hónapra rendelták el, de eddig minden alkalommal - összesen 7-szer - újabb 3 hónapra meghosszabbították.

A rendkívüli állapot bevezetésének fó indoka a terrorszervezetek elleni harc, köztük az összeesküvésért közvetlenül felelőssé tett gülenista hálózat, valamint a Délkelet- Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni hatékonyabb fellépés volt. A török alkotmány szerint kiteijedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén rendelhető el rendkívüli állapot, amelynek keretében kijárási,

járműforgalmi tilalom vezethető be, betilthatok gyűlések és demonstrációk, a biztonsági erők jármüveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak sajtóorgánumokat az intézkedés idején. A hatalomátvétel kitervelőjének tartott Fethullah Gülen török származású muzulmán hitszónok, 1999 óta önkéntes száműzetésben az Egyesült Államokban él. Törökország a 2016- os incidens óta különösen megtorlóan lép fel Gülen nemzetközi mozgalmának feltételezett tagjai ellen, akik a hivatalos álláspont szerint terroristák és hosszú évek alatt szivárogtak be a török állami, valamint magánszférába. Gülen tagadja a vádakat. A rendkívüli állapot felhatalmazta a kormányt, hogy a parlamenti munkán túl törvényerejű rendeleteket bocsásson ki - ezekből két év alatt 32 jelent meg a hivatalos közlönyben.

Az ankarai vezetés a rendeletekkel 125 800 állami alkalmazottat bocsátott el a munkahelyéről. A belügyminisztériumtól például 41 797, az oktatásügyi tárcától 34 393, a haderőtől 14 633 embert, az igazságszolgáltatásból 4836 bírát és ügyészt menesztettek. Az elbocsátottak közül később mintegy 6750-et vettek vissza állásába. A gülenista tagsággal kapcsolatos jogi eljárások eddig összesen 446 ezer embert érintettek, de a lezáratlan nyomozások száma még 100 661, a folyamatban lévő pereké pedig 48 390. A gyanúsítottak és vádlottak száma együttesen 284 488- at tesz ki. A szökésben lévők 20 770- en vannak. A lezárt perek száma 53 430, ezekben 34 792 embert ítéltekéi. Kifejezetten a puccsistákhoz kapcsolódóan 289 per indult, és 187-ben már döntés is született. Ezekben az

ügyekben eddig 2263 embert ítéltek el, köztük 67 volt tábornokot. Az elítéltekből 1550 életfogytiglani börtönbüntetést kapott. 2005 vádlottat ugyanakkor felmentettek, köztük 900 közlegényt. Az ítéletek mindazonáltal csak hét perben véglegesek. A fennmaradó 102 pernek 4715 vádlottja van, közülük 2174-en vannak előzetes letartóztatásban. Gülenizmus miatt jelenleg 33 308-an vannak börtönben. Köztük 6954 egykori katona, 6587 tanár, 5130 rendőr, 705 bíró és ügyész, 398 orvos, 317 ügyvéd, a legfelsőbb fellebbviteli bíróság 78, a legfelsőbb közigazgatási bíróság 26, valamint az alkotmánybíróság két tagja. Az isztambuli központú Török Újságírók Egyesületének friss adatai szerint jelenleg 142 újságírót is fogva tartanak az ország börtöneiben.

Az ankarai illetőségű Emberi Jogok Közös Platformja (IHOP) legutóbb március végén összegezte a rendkívüli állapot következményeit. Szerintük 2018. március 20-ig bezárólag legkevesebb 160 ezer embert vettek őrizetbe a hatóságok, az előzetes letartóztatásba helyezettek száma pedig összesen több mint 228 ezer volt. A kormány bezáratott egyebek mellett 1419 olyan egyesületet, 1064 magániskolát, 847 magánkollégiumot, 174 sajtóorgánumot és 147 alapítványt, amely a Gülen-hálózathoz kötődött, 985 további cég pedig az állami vagyonkezelőhöz került. Ezen felül csaknem 100 önkormányzat választott vezetőjét cserélték le kormánymegbízottra a főként kurdok lakta délkeleti országrészben, amiért azok állítólag a PKK-t támogatták. A parlament később a törvényerejű rendeletek mindegyikét törvénybe foglalta, így a rendkívüli állapot feloldása ellenére a már meghozott intézkedések érvényben maradnak. (MTI)

(Lubomír Kotrha karikatúrája^