Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-17 / 163. szám
6 I KÜLFÖLD 2018. július 17. I www.ujszo.com Izrael Vaskupolával védi Tel-Avivot Hergel a Hamász. A Gázai övezet méretes izraeli csapásmérés után. (Tasr/ap) RÖVIDEN Evakuálták a lázadókat Deraából Damaszkusz. Mintegy 750 ember hagyta el a szíriai fegyveres lázadás bölcsőjének tekintett várost, Deraát az úgynevezett megbékélési megállapodások keretében, amelyek a felkelők szempontjából lényegében fegyverletételtjelentenek. Tizenöt buszon szállították el azokat Idlíb tartományba, akik úgy döntöttek: nem kívánnak a damaszkuszi rezsim ellenőrzése alatt élni. Damaszkusz Idlíbbe szorította vissza a felkelőket, a tartomány nagy része lázadó szervezetek ellenőrzése alatt áll. (MTI) Nicaragua: ismét összecsapások Managua. Nicaraguában ismét súlyos összecsapások voltak a belbiztonsági erők és tüntetők között, és legalább tíz ember életét vesztette. A legsúlyosabb helyzet a fővárostól, Managuától 30 kilométerre fekvő Masaya városban és környékén alakult ki. A katolikus egyház közlése szerint lövések találták el egy püspök gépkocsiját is. O közvetítési szándékkal tartózkodik a helyszínen. Nicaraguában április közepén kezdődtek a zavargások, miután a biztonsági erők leverték a nyugdíjcsökkentések miatt kirobbant tüntetéseket. (MTI) Nem kémkedett a török újságíró Ankara. Felmentette a kémkedés vádja alól egy isztambuli bíróság Érdem Gült, a Cumhuriyet című, kormánykritikus török napilap ankarai tudósítóját abban a perben, amely a lap 2015 májusában megjelent cikke miatt indult. Az újság annak idején fényképeket közölt, amelyek szerinte arról tanúskodtak, hogy a török titkosszolgálat kamionjai fegyvereket és lőszereket szállítottak Szíriába 2014 januárjában. Törökországban a 2016. július 15-ei puccskísérlet után bevezetett rendkívüli néhány napon belül véget ér - közölte Abdulhamit Gül török igazságügyi miniszter. A hatalomátvé- • teli kísérlet óta 289 per indult a puccsisták ellen, és eddig 194- ben született ítélet. 2381 vádlottból 1624-en életfogytiglani szabadságvesztést kaptak. (MTI) Teherán panasza Washington ellen Teherán. Irán panaszt tett a hágai Nemzetközi Bíróságon az Egyesült Államok ellen amiatt, hogy az iszlám köztársasággal szemben ismét egyoldalú szankciókat vezet be - jelentette be Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter. Donald Trump amerikai elnök május 8- án bejelentette, országa kilép az iráni nukleáris programról 2015-ben kötött többhatalmi megállapodásból, és újra életbe lépteti az atomalku ratifikálásakor felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben, sőt, új szankciók elrendelését is ki látásba helyezte. (MTI) Az izraeli hadsereg a Vaskupola rakótavódelmi rendszer egységeit telepítette Tel-Aviv környékére, és légvédelmi tartalékosokat mozgósított. Jeruzsálem. A Vaskupola aktiválását megelőzően háborúshoz közeli helyzet alakult ki a hétvégén Izrael és a Gázai övezet határvidékén, az övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet több mint száz rakétát lőtt ki Izraelre, amire az izraeli hadsereg a 2014-es Erős szikla fedőnevű hadművelet óta a legerősebb légicsapásokkal felelt. A palesztin egészségügyi minisztérium jelentése szerint az izraeli légicsapásokban Gáza városában meghalt két palesztin tizenéves, és tízen megsebesültek. Izraelben, Szderót városban egy lakóházba becsapódó rakéta három izraelit sebesített meg. Izrael is számos légicsapást hajtott végre a Hamász katonai infrastruktúrája ellen. E fejleményeket követően az izraeli légvédelmi egységeket az ország középső, sűrűn lakott részeire, Tel- Aviv környékére telepítették, hogy készen álljanak a központi részek elleni esetleges rakétatámadások kivédésére. Bár Jeruzsálem egyiptomi közvetítéssel tűzszüneti megállapodást kötött a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász és az Iszlám Dzsihád szervezettel, a Netanjahu-kormány a tűzszünet ellenére vasárnapi ülésén a légvédelem megerősítéséről határozott, melynek keretében tartalékosokat is mozgósítanak, valamint az övezet felől érkező támadásokra adott kemény válaszokról döntöttek, így a tüzeket okozó luftballonok és papírsárkányok eregetői elleni lépésekről. Avigdor Liberman védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Izrael nem tűri a továbbiakban sem a gázai rakétákat, sem a gyújtogatást, sem a drónokat, sem más eszközöket. „Remélem, hogy a Hamász levonta a következtetéseket, és ha nem tették meg, akkor kemény árat fognak fizetni” — nyilatkozta a védelmi miniszter. Kilenc, Damaszkuszhoz hű fegyveres meghalt feltételezhetően izraeli légicsapásban egy Aleppo közeli iráni katonai létesítmény ellen. A halottak között hat szíriai állampolgár volt, akiket általában az iráni Forradalmi Gárda fizet, hogy az oldalán harcoljanak. (MTI) Az unió elosztja a menekülteket Róma. A szicíliai Pozzallo kikötőjében ért partot tegnap az a mintegy 450 fos migránscsoport, amelynek tagjait Olaszország mellett további öt EU-tagállam között osztják szét. A migránsok két olasz hatósági hajó fedélzetén érkeztek meg. A csoport nagy része a pozzallói regisztrációs központba (hot spot) került, ahol megkezdődött az egyenkénti fényképes azonosításuk. A csoportot ídsérő két embercsempészt is azonosították, és őrizetbe vették az olasz hatóságok. A migránsok egy halászhajóval keltek útra a líbiai Zuarából, és mivel kormányos is volt a hajón, egyenesen az olaszországi partokra tartottak. Giuseoppe Conte olasz miniszterelnök vasárnap levélben fordult az EU-államokhoz, segítségüket kérve. Ezt követően Németország, Franciaország, Spanyolország, Portugália és Málta jelezte, hogy befogad 50- 50 embert. Matteo Salvini belügyminiszter Olaszország politikai sikerének nevezte az érkező migránsok európai áthelyezését. Az olasz belügyminiszter nem titkolt terve, hogy a migránscsoportokat szállító hajókat visszafordíttassa Líbiába. (MTI) Tapogatózó csúcstalálkozó Az orosz elnök ugyan akarta, hogy Trump nyerje a választást, de nem avatkoztak be Kezdetben mintha idegenkedtek volna egymástól a csúcsvezetők. Trump ugyan bepróbálkozott egy kacsintással, de ettől eltekintve két, rendkívül feszült és ideges embert mutattak az első felvételek. (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Helsinki. A tegnapi amerikai-orosz csúcstalálkozó volt az első alkalom, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök négyszemközt tárgyalóasztalhoz ült. Meg kell találni az Egyesült Államok és Oroszország közötti együttműködés lehetőségeit - hangsúlyozta Donald Trump a helsinki sajtókonferencián. Az amerikai elnök kiemelte, hogy a megkezdett párbeszéd folytatódni fog, hosszabb folyamat vette most kezdetét, s több találkozóra készül Vlagyimir Putyinnal. Elmondta, hogy a mostani megbeszélésen érintették a világpolitika olyan fontos kérdéseit, mint a Közel-Kelet, az Iránra gyakorolt nyomás fontossága, valamint a kiberbünözés elleni közös fellépés. Oroszországnak és az Egyesült Államoknak egyesíteniük kell erőfeszítéseiket a közös fenyegetésekkel szemben - mondta Putyin. Az orosz elnök legnagyobb meglepetésre nem osztotta Donald Trump legutóbbi döntését, miszerint kilépnek az iráni atomalkuból. Mint Putyin mondta, Trump lépése belőle aggodalmat váltott ki. Másrészt nagyra értékelte az amerikai elnök hozzájárulását a Koreai-félsziget problémáinak rendezéséhez. Versengő gázszállítások Az épülő Északi Áramlat-2 gázvezeték tisztes versenytársa lehet az Egyesült Államokból szállított LNG-gáz - mondta Donald Trump, újságírói kérdésre válaszolva. Áz egyik újságíró azt tudakolta, vajon mire gondolt Donald Trump, amikor Brüsszelben azt állította, hogy Európa az orosz gáz foglya az épülő Északi Áramlat-2 gázvezeték miatt. Az amerikai elnök nem tért ki korábbi állítására, de kifejtette: az amerikai fél versenytársa lesz Európában az orosz gázszállításoknak, szerinte ugyanis az amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) versenyképes. Kihajított újságíró A két elnök sajtótájékoztatóján egy magát riporternek valló férfi a nukleáris fegyverkezés ellen adott hangot, ekkor megfogták és egyszerűen kihajították a teremből. Bár a történtek egyelőre nem teljesen tisztázottak, úgy tudni, a riportert azért dobták ki a biztonságiak, mert megpróbált hangot adni a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos aggodalmainak. A kitessékelés ráadásul komoly erővel zajlott: öt ember fogta meg és vezette ki a férfit. Rejtélyes beavatkozás Putyin ezután arról beszélt, az oroszok soha nem avatkoztak be amerikai elnökválasztásba, így a legutóbbi, 2016-os eseményekbe se. „Az orosz állam soha nem fog beavatkozni belső, amerikai ügyekbe, ebbe a választási folyamat is beletartozik” - hangsúlyozta a Kreml ura. „Igen, akartam, hogy ő nyeljen” - mondta Putyin, visszautasítva, hogy ez valamiféle tiltott beavatkozást jelentene. Az amerikai-orosz csúcstalálkozót eleve beárnyékolta - legalábbis az Egyesült Államokban - a 2016-os amerikai választási folyamatba történt orosz beavatkozás ügye, s az ezzel kapcsolatos vizsgálatok. Rod Rosenstein igazságügyi miniszterhelyettes bejelentette, a Robert Mueller vezette különleges bizottság vizsgálatai nyomán vádat emeltek 12 orosz hírszerző ellen az elnökválasztási folyamatba történt beavatkozás miatt. Áz amerikai-orosz kapcsolatok megromlásának a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) által folytatott „boszorkányüldözés” a fo oka - írta a Twitter mikroblogon Donald Trump a csúcstalálkozót megelőzően: „Kapcsolatunk Oroszországgal sosem volt rosszabb.” Ennek oka „az USA több éve tartó ostobasága, hülyesége, és most ez a megbundázott boszorkányüldözés” - tette hozzá. „Egyetértünk” - reagált szűkszavú közleményében az orosz külügy Trump üzenetére. (MTI, hvg.hu) Helsinkiben mind a két államfő ellen tüntettek (SITA/AP)
