Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-12 / 159. szám
Agyi érkatasztrófát okozhat a szívritmuszavar r Évente 11 ezer új beteg, s ez a szám állandóan nő. A pitvarfibrilládónak vagy -remegésnek, az agyi érkatasztrófa legsúlyosabb kockázati tényezőjének adata ez. Az agyi érkatasztrófát elszenvedett betegek több mint 20 százalékánál épp ez a szívritmuszavar váltotta ki a sokszor maradandó következményekkel járó betegséget A statisztika azt mutatja, hogy Szlovákia lakosságának többsége nem ismeri fel a betegség tüneteit, így hát nem is kap kezelést, s ezért évente több mint 10 000 ember hal bele ebbe a súlyos betegségbe. „Alattomos betegség, mert a jellegzetes tünetek - a szívdobogás, a rendszertelen pulzus, a gyengeség, a fáradtság vagy a Dr. Gabriela Kaliská, a Szívritmuszavarok Szlovákiai Szövetségének elnöke légszomj - nem minden esetben jelentkeznek. A betegek 30 százalékának valójában nincs semmilyen panasza, és az orvos csak akkor fedezi fel a betegséget, amikor bekövetkezik a baj, a beteg agyi érkatasztrófával kerül a kórházba" - mondta dr. Gabriela Kaliská, a Szívritmuszavarok Szlovákiai Szövetségének elnöke. Szlovákiában nő a pitvarremegésben szenve-A pitvarremegés kialakulása Olyan szívritmuszavar, mely során a szív nem ritmusosan húzódik össze, ezért a pulzus tapintásakor nem a megszokott lüktetés tapasztalható, hanem ritmustalan pulzációt lehet érezni. Normális esetben a szív ritmusos működését az úgynevezett szinuszcsomó irányítja, pitvarfibrilláció esetén a szívpitvarban sok elektromos impulzus keletkezik, mely a pitvar-kamrai csomón keresztül elérve a szívkamrákat, ritmustalan szívösszehúzódásokat vált ki. A pitvarfibrilláció lehet folyamatos, átmeneti vagy ismétlődő, a tüneteket ez is befolyásolja. A probléma mielőbbi felismerése nagyon fontos, ezért ritmuszavar esetén EKG készítése - vagy a 24 órás Holter-monitorozás - mielőbb tanácsos. Az alábbi tünetek jelentkezésekor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni (nagyfokú rosszullét esetén ügyeleti ellátás igénybevételére is szükség lehet): heves, rendszertelen szívdobogás (palpitáció), mellkasi fájdalom, gyengeség, fáradtság, levertség, szédülés, eszméletvesztés, légszomj, megmagyarázhatatlan verejtékezés, szorongás, félelemérzet. Az agyi vérellátási zavarra utaló féloldali bénulás, beszédzavar esetén azonnal mentőt kell hívni! (wb) dó betegek száma, de már nemcsak a 60 évnél idősebbeknél, hanem a 22-44 évesek körében is. Ma már jól kezelhető, ha időben észreveszik, kezelik, és a beteg betartja a kezelés szabályait. Ami a lényeg... Bizonyos kor után gyakran előfordul, hogy a szívkamrák rendszertelenül, gyorsan és nem hatékonyan dolgoznak. A vér itt lassabban kering, s ez a magyarázata annak, hogy a vér hajlamos az alvadásra. Nagyobb veszélyben a bal kamra van. A vérrög, vagyis trombus, ami általában a bal kamrában képződik, bekerülhet a vérkeringésbe, innen pedig bármelyik szervbe, leggyakrabban az agyba. A vérrögképződést a szív strukturális betegsége is okozhatja, de összefügghet a cukorbetegséggel, a szívelégtelenséggel, a koszorúerek betegségével, a magas vérnyomással, az öregedéssel, a túlsúllyal, az öröklött hajlammal. A pulzus alapján is lemérhető, hogy a szív helyesen dolgozik-e. A rendszertelen pulzus ritmuszavart jelezhet. A rendszeresség a fontos „Két hely van arra a testen, ahol a pulzust megmérjük: a csuklón és a nyakon. Akkor kell mindenképpen felkeresni az orvost, ha nem tudjuk kitapintani a pulzust. Ám azért nem ilyen egyszerű a helyzet, ugyanis a rendszeres pulzus sem feltétlenül jelenti azt, hogy a szív megfelelően dolgozik. Nyugalmi helyzetben 50-től 110-ig terjedhet. Maga a szám önmagában nem is annyira fontos, mint az, hogy rendszerese a pulzus. Ha azt érezzük, hogy rendszertelen, a körzeti orvostól mihamarabb EKG-kivizsgálást kell igényelni" - mondta a szakember. A pitvarremegés megelőzésének alapja tehát a pulzus mérése. Vannak olyan vérnyomásmérők, amelyek a pulzust is mérik, ám a kardiológus figyelmeztet: „Csak ennek az adatnak Egészség EXTRA 2018. Július
