Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-12 / 159. szám
www.ujszo.com | 2018. július 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Hogyan válik a Nyugat Keletté Elfogadja Ausztria is a maga Stop Sorosát? MICHALHVORECKY Egy felháborodott barátnőm, egy szlovákiai magyar írt nekem, aki jelenleg Budapesten él. A fia megjött az iskolából, és megkérdezte, hogy ő, mivel Pozsonyból származik, veszélyes migráns-e, kártékony betolakodó-e. Es hogy Soros György valóban egy gazember-e, aki el akarja törölni Magyarországot, és el akaija árasztani menekültekkel, ahogyan azt a tanító néni mondta az iskolában. Mit mondjak neki - kérdezte tőlem. Az igazat, válaszoltam. Ezek hazugságok, szándékosan terjesztett koholmány, hangsúlyoztam. És megemlítettem neki Martin Buber gondolatát, hogy a tényleges küzdelem nem Kelet és Nyugat, a kommunizmus és a kapitalizmus között fog lezajlani, hanem a műveltség és a propaganda között. Alábecsüljük a gyűlölködés toxikus légkörének a legifjabb generációra gyakorolt hatását. A gyerekek is érzik, hogy a hangulat polarizálódik és radikalizálódik a régióban, erősödik a konfrontáció. Az 1990-es években Vladimír Meciar a maga nacionalizmusával és demokráciaellenes meggyőződésével gyorsan politikai számkivetetté vált. Az összeesküvés-elméletei, a polgári társadalom iránt érzett gyűlölete, az őt bíráló újságírók elleni támadásai, a hatalmas korrupció, az izolacionista politikája kiváltotta az EU kemény bírálatát. Amatőr politikája tönkretette a gazdaságot, aláásta a jogrendet, gyengítette a demokráciát és a nyílt társadalom kialakulását, lassította a csatlakozási tárgyalásokat. 2018-ban azonban Meciamak sok nemzetközi szövetségese lenne, beleértve Horst Seehofer német belügyminisztert vagy Sebastian Kurz osztrák kancellárt, nem beszélve a V4-es csodálókról. A Nyugat túl sokat tanult a Kelettől. A közszolgálati média elleni támadások már nem csak a fiatal demokráciákra, az egykori vasfüggönyön túli országokra jellemzők. Már az osztrák ORF, a színvonalas, független média jelképe is állandó védekezésre kényszerül az őt támadó politikusok rágalmazásaival, hamis vádjaival szemben. Salvini és Kickl, az olasz és az osztrák belügyminiszter vagy Söder, a bajor miniszterelnök csodálja a keleti populista vezetők arroganciáját, és támogatja Orbán illiberális demokráciáját. Új kerítések és falak építéséről, ellenőrzött médiáról álmodnak, és ezt az attitűdjüket elsősorban vallási és nacionalista lepel mögé rejtik. A diplomáciai jegyzékek kora - Meciar még szinte ftitószalagon kapott diplomáciai jegyzékeket Nyugatról - már régen lejárt. Meddig akar elmenni a Nyugat a Kelet iránti rajongásával? Elfogadja Ausztria is a maga Stop Sorosát, amely büntethetővé teszi azokat a szervezeteket, amelyek segítenek a menekülő embereknek? Hol mindenhol hirdetik ki Európában a hajléktalanságot bűncselekménynek? A független igazságszolgáltatás lengyelországi felszámolásának, a mértéktelen szlovákiai korrupciónak vagy a magyarországi, a kormányhatalom védelméért végrehajtott alkotmányos változásoknak inkább elrettentő, semmint követendő példaként kellene szolgálniuk. A Nyugatnak nem kellene még inkább keleteurópaizálódnia. A demokrácia a jogrend nélkül könnyen átalakul autokráciává vagy akár diktatúrává. Mondják el ezt a gyerekeknek is. Kulturális veszteségeink VII. JUHÁSZ KATALIN A egész világ aggódva figyelte a barlangban rekedt thai r~^ gyerekek mentését. Ez az elképesztő akció különböző / > J világnézetű, politikai meggyőződésű, a Facebookon A. egymást csépelő embereket hozott össze. A mentőbúvárok és a kis focisták hősök lettek. Fi Imre kívánkozik ez a történet - jegyezte meg az egyik kolléganőm kedden. És még aznap jött a hír: két hollywoodi producer már ott szaglászik a helyszínen, interjúkat készítenek a helyiekkel, a mentésben résztvevőkkel - anyagot gyűjtenek egy filmhez. A BBC szerint amikor megkérdezték őket, nem érzik-e tolakodónak a jelenlétüket, azt felelték, hogy sietniük kell, nem vesztegethetik az időt, mert egy csomó konkurens producer készül Thaiföldre ugyanezen célból. Amikor a dolog kiderült, még csak nyolc fiút menekítettek ki a barlangból, egyáltalán nem volt biztos a happy end. Filmes szempontból azonban ez mindegy: akkor is rendkívül izgalmas a téma, ha tragédia árnyékolja be. Sőt, meg is van már a nézőríkató jelenet, hiszen egy búvár az életét adta a fiúkért. Nem kellene megrökönyödnöm ezen. Tudom, hogy hálás meló igaz történetből forgatókönyvet írni. Még az unalmasabb filmeket is más szemmel nézi az ember, ha az elején kiírják, hogy „megtörtént események alapján”. Szóval az alapvető emberi kíváncsiságot elégítik ki a producerek - persze némi anyagi haszon reményében. Készült mozifilm a chilei bányászokról, akik 69 napot töltöttek a föld alatt (Antonio Banderasszal, de a biztonság kedvéért Jennifer Lopezt is szerepeltették benne), szinte valamennyi terrortámadásról, gépeltérítésről, túszdrámáról, cunamiról. Még a borzalmas norvégiai mészárlásról is. De vajon kulturális értelemben nyer vagy veszít az emberiség ezzel a hiénatempóval? Nézzük előbb a nyereség melletti érveket. Tegyük fel, hogy a híradásokból mindent tudunk az esetről, amelynek hollywoodi verziójára beülünk a moziba. Ilyenkor többletinformációkra vágyunk, a szereplők személyes profiljára, addigi életük fontos mozzanataira, egymáshoz való viszonyukra, a személyiségfejlődés stációira. Látni akarjuk a környezetet, a társadalmi közeget, a váratlan eseményre adott reakciókat. És elégedetten távozunk, hiszen most már „mindent tudunk” az esetről. Viszont. Fogalmunk sincs, mennyit színezett a történeten a forgatókönyvíró, mit hagyott ki és mit tett bele az erősebb hatás kedvéért. Hollywoodban nagyon értenek ehhez, és azt is tudják, hogyan kerüljék ki az esetleges pereket, ha a valódi szereplők háborognának. Tehát a kép, amit kapunk, és amit valósnak fogadunk el, alaposan deformált lehet, megtűzdelve a műfaj állandó kliséivel (könnyezés premier plánban, összekapaszkodó szerelmesek, az események hatására újra egymásra találó párok, gyermekükért aggódó, kezüket tördelő anyák, bátor, rettenthetetlen mentősök, tűzoltók, katonák, ésatöbbi, ésatöbbi). A film megtekintése után már ezen sztereotípiák alapján gondolunk a valós eseményre, évek múltán is ezekre fogunk emlékezni. A hús-vér emberek pedig, akikkel mindez megtörtént, akik talán egész életükben nem tudnak szabadulni lidérceiktől, kénytelenek belenyugodni, hogy filmszereplők lettek. Hogy a hollywoodi producerek ellopták az életüket. FIGYELŐ 1 millióval nőtt a lakosok száma Egy év alatt nagyjából egymillióval bővült az EU lakossága, amely 2018.január 1-jén 512,6 millió volt, a növekedés oka a pozitív migrációs egyenleg - irta jelentésében az uniós statisztikai hivatal (Eurostat). A lakosságszám emelkedését a szervezet a bevándorlás számlájára írta, tavaly ugyanis nem volt természetes népességnövekedés, sőt a mindössze 5,1 millió születésre 5,3 millió halálozás jutott. Az EU legnépesebb tagállama továbbra is Németország 82,9 millió fővel, Franciaországban 67,2 millióan, az Egyesült Királyságban 66,2 millióan, Olaszországban 60,5 millióan, Spanyolországban 46,7 millióan, Lengyelországban pedig 38 millióan élnek. (MTI) Konzervatív főbírót jelölt Donald Trump A konzervatív főbíró jelölésével Trump hosszú időre meghatározhatja az amerikai politikát. Brett Kavanaugh konzervatív főbíró jelölésével Donald Trump amerikai elnök hosszú időre meghatározhatja az amerikai politikát és társadalmat, ha ajelölt kinevezését a szenátus megszavazza - vélik amerikai elemzők. Kinevezésével ugyanis konzervatív többségű lesz az Égyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét is ellátó szövetségi legfelsőbb bíróság, márpedig a testület döntései az amerikai politikát és társadalmat érintő legfontosabb témákra vonatkoznak. Amikor június végén Anthony Kennedy főbíró bejelentette a visszavonulását, az amerikai törvényhozók és a közvélemény egy részét aggodalom fogta el. Hétfőn délután, még mielőtt Trump bejelentette, hogy Brett Kavanaugh fellebbviteli bírót jelöli a konzervatív, de bizonyos ügyekben (abortusz, pozitív diszkrimináció, LGBT- közösség jogai) „ingadozó”, azaz inkább a liberális tórákkal együtt szavazó Anthony Kennedy helyére, Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok frakcióvezetője a szenátusban mondott beszédben figyelmeztetett, hogy „veszélyben a nők szabadsága”, mert veszélybe kerül az abortusz joga. A legfelsőbb bíróság előtt tüntetők sorakoztak, és egyik csoportjuk a tábláin az abortusz joga mellett foglalt állást. A másik csoport viszont reményét fejezte ki, hogy az új főbíróval kiegészülő bírói testület visszavonja az abortusz jogát biztosító, 1973-ban született, úgynevezett Roe/Wade legfelsőbb bírósági határozatot. Az új főbíró jelölése és megválasztása körüli vita elsősorban az abortusz joga körüli vitákra szűkült. Ahogyan a The Wall Street Journal című lap fogalmazott szerkesztőségi állásfoglalásában: „félelemkampány folyik Amerikában”. Ez így volt 1987- ben is, amikor Anthony Kennedy főbírót jelölték, sőt 2005-ben, a bíróság elnöke, John Roberts jelölésekor azt hozták fel kinevezése ellenzői, hogy Roberts felesége római katolikus, ezért biztosan fellép az abortusztörvény visszavonásáért. Ez nem történt meg. Donald Trump jelöltje, az 53 éves Brett Kavanaugh soha nem hangoztatott nyílt ellenvéleményt az abortusz jogával szemben, és nem fejtett ki ellenvéleményt a homoszexuálisok jogai vagy az azonos neműek házassága ellen sem. Eddig ragaszkodott az alkotmányhoz, sőt az egészségügyi törvény ügyében kétszer is a korábbi elnök, Barack Obama álláspontja mellett, konzervatív kollégái ellenében voksolt. Mindezt a jelölése utáni első kommentárok ki is emelték. Ennek ellenére a jelölt kemény kérdésekre és vitára számíthat a szenátusi meghallgatásán. Ennek okát elemzők abban látják, hogy az új főbíró jelölésével, illetve kinevezésével konzervatív többségű lesz a legfelsőbb bíróság, s ezzel Donald Trump elnök hosszú időre meghatározhatja az amerikai politikát és társadalmat. (MTI) Nem lehet hosszabb a Stefánik-film, mint a Jánoéíkról szóló volt
