Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-10 / 157. szám

2 I KÖZÉLET 2018. július 10.1 www.ujszo.com Jó a hazai felszíni vizek minősége A Greenpeace hétvégi tiltakozása a Nyitra folyóban. Az átlag jó, de nálunk is vannak szennyezett folyók.(Greenpeace felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Pozsony. Az európai felszíni vizek minősége javulást mutat ugyan az elmúlt évekhez képest, azonban többségük továbbra sem éri el az Európai Unió által meghatározott „egészséges" szintet. A 2010 és 2015 közti időszakban vizsgált európai felszíni vizek közel 40 százaléka van jó vagy nagyon jó állapotban, a felszín alatti vizek kevésbé szennyezettek, minőségük 7496-ban megfelelő. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számolt be az elmúlt na­pokban a vizek állapotáról. Jelenté­se szerint az unió egyes tagállamai, mint például a skandináv országok, Portugália, Szlovákia, Észtország és Románia kimagaslóan jó eredmé­nyeket ért el a felszíni vizek minő­ségét illetően. Higannyal szennyezett víz Magyarországon, Hollandiában és Németországban már sokkal rosszabb a vizek állapota. Az álló­vizek általában jobb ökológiai álla­potban vannak, mint a folyók, mi­közben a természetes vizek egész­ségesebbnek bizonyultak, mint a víztározók. Magyarországon felet­tébb aggasztó a helyzet, hiszen a felszini vizek kevesebb mint 20%-a éri el a jó ökológiai szintet, sőt a fel­szín alatti vizek minőségi rangso­rolásában is csak az EU utolsó öt tagállama közé tudott besorakozni. A környezetvédelmi ügynökség felmérésének egyik célja volt fel­mérni, milyen mértékben alkal­mazták az egyes tagállamok a Víz Keret Irányelvet (VKI). A felmé­résben összesen 130 ezer európai folyó, tó, vízesés, felszín alatti víz összetételét vizsgálták különböző módszerekkel. Az irányelvet 18 év­vel ezelőtt dolgozták ki, fő célja a vízvédelem. Mint kiderült, a vizek­ben leggyakrabban előforduló ká­ros anyag a higany. „Az EU vízpolitikájából szá­munkra az ivóvízvédelem és a klí­maváltozás okozta árvízvédelemre szánt pénzügyi támogatás a legfon­tosabb. Ehhez Brüsszel évente több százmillió euróval járul hozzá, amit a hazai vagy önkormányzati költ­ségvetésből nehéz lenne előterem­teni. Fontos; hogy a pénzt hazai épí­tőipari munkahelyek fenntartására lehet költeni. Meggyőződésem, hogy az új vízügyi létesítmények még az unokáinkat is szolgálni fog­ják” - nyilatkozta lapunknak Nagy József (Híd), az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészség­ügyi és Élelmiszer-biztonsági Bi­zottság tagja. Lassan javuló vízminőség Egyes szakértők szerint a VKI működik, és pozitív változásokat eredményez, mivel néhány tagál­lam komoly összeget fektetett a ha­tékonyabb vízpolitikába, melynek fontos részét képezik különböző megfigyelő rendszerek. „Európa friss vizeinek minősége fokozato­san ugyan, de javul, köszönhetően a tagállamok által alkalmazott Eu­rópai vizek uniós törvénynek. Ah­hoz azonban, hogy az összes tó, fo­lyó és felszín alatti víz jó állapotba kerüljön, ennél sokkal nagyobb erőfeszítésre van szükség. A mező­­gazdaság, ipar és háztartások által okozott szennyezéstől csak közös erővel lehet megóvni Európa vize­it” - magyarázta Karmenu Vella, az Európai Bizottság Környezetvé­delmi Főigazgatója. Felszíni vizek ökológiai állapota Ausztria 42,10 57,90 Belgium 23,50 76,50 Bulgária 43,40 56,60 Ciprus 50,50 49,50 Csehország 17,10 82,90 Németország 10,30 89,70 Dánia 41,70 58,30 Észtország 71,50 28,50 Spanyolország 50,30 49,70 Finnország 62,10 37,90 Franciaország 42,30 57,70 Horvátország 57,40 42,60 Magyarország 15,90 84,10 Olaszország 56,80 43,20 Luxemburg 6,90 93,10 Lettország 48,90 51,10 Málta 55,60 44,40 Hollandia 0,40 99,60 Lengyelország 14,50 85,50 Portugália 58,10 41,90 Románia 59,50 40,50 Svédország 56,30 43,70 Szlovénia 57,60 42,40 Szlovákia 63,80 36,20 Egyesült Királyság 36,60 63,40 EU átlag 43,90 56,10 Adatok százalékban. • Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség Andreas Baumüller, a Természet­­védelmi Világszervezet (WWF) eu­rópai irodájának szakértője szerint a probléma az, hogy egyes országok vezetői nem hajlandók követni az előírásokat és alkalmazni az uniós szabályokat. „A víz mindenkit és mindent érint. Ha kormányaink nem változtatnak radikálisan hozzáállá­sukon, az emberek, a természet és a gazdaság fogja megfizetni az árát” - tette hozzá Baumüller. Jelenleg már a vízminőség felmérésének szakasza zajlik. Ennek keretében 2021-ig tart és 89 ezer folyó, 18 ezer tó, 13 ezer felszín alatti vízhálózat és 3600 part menti víz állapotát méri fel. (ba, EEA, greenpeace, natgeo) A Nyitra folyó szennyezett Múlt vasárnap a Nyitra folyóban figyelmeztettek a Greenpeace Szlovákia szervezet tagjai a vízszennyezés problémáira. Védőru­hában mentek a folyóba kezükben „Tudja, mi úszik a Nyitrában?" feliratú transzparenst tartva. Ezzel ismét rámutattak Nyitra folyó szennyezettségére; szerintük mártöbbfelmérés is igazolta, hogy a folyó higanytartalma jóval magasabb a megengedettnél. A szennyezés nagy valószínűséggel ipari termelés következtében került a folyóba a Greenpeace képviselői szerint pedig az illetéke­sek tétlenül figyelik a szennyeződést. Focus: Nesrovnal nyerne Pozsonyban RÖVIDEN Életfogytiglan a mérgező levelekért Bazin. Életfogytiglani szabadság­­vesztésre ítélte a bazini Speciali­zált Büntetőbíróság (§TS) a pop­­rádi Stefan K.-t, aki 2016-ban ameríciumot tartalmazó borítéko­kat küldözgetett. A férfit terroriz­mus különösen súlyos bűncselekménye, terrorizmusban való részvétel, illetve nukleáris és radioaktív anyagok illegális előál­lítása és tárolása miatt ítélték el. Az ügyész lemondott a fellebbezési jogáról, a vádlott azonban felleb­bezett. Az ítélet így nem jogerős, az ügyben a Legfelsőbb Bíróság dönt végérvényesen. Az americi­um erősen radioaktív, fémes anyag, amelynek erős az alfa- és a gamma-sugárzása is, mindkettő rendkívül veszélyes. (TASR) Megmozdulás a családért Pozsony. Idén sem marad el a Családért Szövetség által szerve­zett tüntetés, amely a Büszkék a családra nevet viseli. S bár a meg­mozdulást a Szivárványos Felvo­nulás napján, jövő szombaton tartják a fővárosban, a szervezők egyike, Anton Chromík szerint nem a melegek szervezte meg­mozdulás ellen akarnak tüntetni. „Csupán köszönetét akarunk mondani anyáinknak, apáinknak és nagyszüleinknek azért a szere­­tetért, amellyel elhalmoznak min­ket”-mondta Chromík. (TASR) 18 óv után helyeznék szabadlábra a tettest Kassa. Feltételesen szabadlábra helyezte a Kassai II Járásbíróság Dusán Borzenskyt, a kelet­szlovákiai alvilág volt főnökét, eleget téve az elítélt kérvényének. Borzenskyt három gyilkosságban való bünrészességért összesen 23 évre ítélték, ebből 18 évet töltött le. Az ítélet nem jogerős, az ügyésznő fellebbezett a döntés el­len, Borzensky tehát a jogerős íté­letig rács mögött marad. A volt maffiafőnök már háromszor kér­vényezte a feltételes szabadlábra helyezését, kétszer visszavonta a kérvényt. Kérelmét azzal indo­kolta, hogy megbánta a bűneit, rendes életmódot akar folytatni, munkát vállalni, valamint időt szentelni a lányának és a barátnő­jének. (TASR) ÖSSZEFOGLALÓ Először készült közvélemény­kutatás arról, ki nyerné a fővárosban az önkormányzati választásokat. Pozsony. A Focus ügynökségnél Matús Valló független főpolgár­mester rendelte meg a felmérést, mely szerint Pozsonyban Ivó Nes­rovnal jelenlegi főpolgármester kapná a legtöbb szavazatot (30,9%). Másodikként Václav Mika függet­len jelölt, az RTVS volt vezérigaz­gatója végzett 23,6%-kal. Követke­zik 23,5%-kal Pozsonyszőlős (Vaj­­nory) jelenlegi polgármestere, Ján Mrva (független), akit az OEaNO, az SaS és a Sme rodina támogat. A fel­mérés megrendelője, Valló csak a negyedik helyre került 17,2 száza­lékkal. A parlamenten kívüli KDH jelöltjére, Caroline Lískovára a fel­mérésben résztvevők 4,8%-a szava­zott volna. Pozsony polgármesteré­nek jelöltette magát a parlamenten kívüli NAJ párt elnöke, Viktor Béres is, az ő támogatottságát azonban nem tüntették fel a felmérés készítői. „Tekintettel arra, hogy még több hónapig fog tartani a kampány, il­letve beleszámítva a statisztikai hi­bát, amely minden közvélemény­kutatás természetes velejárója, megállapíthatjuk, hogy a főpolgár­mesteri székért folytatott küzdelem­ben közel azonos esélyekkel indul Nesrovnal, Mika, Mrva és Valló” - jelentette ki Martin Slosiarik, a Fo­„Afőpolgármesteri szé­kért folytatott küzdelemben közel azonos esélyekkel in­dul Nesrovnal, Mika, Mrva és Valló." Martin Slosiarik, a Focus ügynökség főnöke cus ügynökség igazgatója. A közvélemény-kutatást június 20. és július 2. között végezték, a résztvevőket személyesen és telefo­non kérdezték. A felmérésben 1012 felnőtt, pozsonyi lakos vett részt. Az önkormányzati választások novem­ber 10-én lesznek. (dem, TASR) Kurilovská szerint emberségesebb rendőrök kellenek Pozsony. A szomszéd orszá­gok közül a legmegbízhatóbb­nak az osztrák rendőrség bizo­nyult 81 százalékkal - derül ki az Eurobarometer felméréséből. Magyarországon az emberek 66 százaléka találta megbízhatónak a rendőröket, 33 százalék viszo­nyult bizalmatlanul hozzájuk, 1 százalék pedig tartózkodott. Lucia Kurilovská, a Rendőra­kadémia rektora elszomorítónak tartja a Szlovákiában mért ada­tokat. Elmondása szerint nem­csak az eljárások lebonyolításá­val van probléma, hanem az egyes rendőrök viselkedésével is. „Ha az emberek azt látják, hogy a rendőrök arrogáns és nemtörődöm módon viszonyul­nak az őket ért sérelmekhez, ak­kor természetes, hogy nem fog­nak bízni bennük. A bizalom visszaállításához olyan rend­őrökre van szükség, akik ember­ségesen viszonyulnak a lako­sokhoz” - tette hozzá a szakértő. A megkérdezettek 38 százalé­ka mondta azt, hogy bízik a rend­őrökben, 7 százaléka pedig nem tudta eldönteni, hogy bízik-e vagy sem. (nar)

Next

/
Oldalképek
Tartalom