Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-07 / 155. szám
101 HASZNOSTANÁCS 2018. július 7.1 www.ujszo.com Júliustól változó j árulékterhek A Szociális Biztosító írásban tájékoztatja ügyfeleit a változásokról, a kivetési alapról, a biztosítási járulék nagyságáról A vállalkozóknak nem kell jelentkezniük a biztosítóban (MatefKaiina/Pius jeden deft) ÖSSZEFOGLALÓ Néhány vállalkozónak megszűnt, másoknak viszont július 1-játől kialakult a járulékfizetési kötelezettségük. A Szociális Biztosító ezt hivatalból, önállóan állapítja meg, s július 23-áig írásban mindenkit tájékoztat. A most kiszámolt biztosítási járulékot először augusztusban kell majd befizetni. A Szociális Biztosító (SP) mindig július 1-jei és október 1-jei dátummal számolja át az önálló kereső tevékenységet folytató személyek járulékfizetési kötelezettségét az előző évben elért összbevétel alapján. A kiindulási alap az adóbevallásban feltüntetett jövedelem. Júliustól azon vállalkozók járulékterhei változtak, akik március végéig elszámoltak előző évi bevételeikkel és adójukkal. Akik tavasszal nem adtak le adóbevallást, hanem haladékot kértek, és ezért csak június végéig juttatták el az adóhivatalba a kitöltött nyomtatványokat, azok járulékterheit később, október 1-jei dátummal számolják át. Kinek kell fizetnie? „2018. július 1-jétől az a vállalkozó köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni, akinek a vállalkozásából tavaly több mint 5472 euró bruttó bevétel folyt be” - tájékoztatott a Szociális Biztosító. Aki ennél kevesebb jövedelemre tett szert, júliustól egészen 2019. június 30- áig nem köteles semmit sem elvezetni az SP-be. Aki csak az idén váltotta ki az engedélyét és kezdett vállalkozni, nem köteles járulékokat fizetni, esetleg önkéntes biztosítást köthet, ha akar. Azt, hogy kötelezően kell-e majd biztosítással rendelkeznie, legközelebb egy év múlva, 2019. július 1-jei dátummal fogják megvizsgálni, az idén decemberig elért bevételek alapján. A biztosító tájékoztat A vállalkozóknak már nincs semmilyen bejelentési kötelezettségük a biztosítóval szemben. 2015 januárjától az információs rendszerében lévő adatok alapján az SP kötelessége nyomon követni a különböző határidőket, és számon tartani, hogy kinek kell ki- vagy bejelentkeznie. Az SP most már hivatalból értesíti az érintetteket, hogy július 1-jétől létrejött-e a járulékfizetési kötelezettségük. Törvényből kifolyólag a vállalkozók 2 csoportjának kötelesek levelet küldeni: az új ügyfeleknek és azoknak, akiknek júliustól csak módosul a biztosítási díj összege. „Akiknek 2018. július 1-jei dátummal járulékfizetési kötelezettségük keletkezett, azokat az SP július 23-áig levélben tájékoztatja a kötelező beteg- és nyugdíjbiztosítás létrejöttéről, a kivetési alapról, a biztosítási járulék nagyságáról, a fizetési határidőkről, valamint az összeg átutalásához szükséges adatról. Akik már eddig is rendelkeztek biztosítással, és az előző évi bevételeik alapján továbbra is kötelezően fizetik a járulékokat, azokat az SP tájékoztatja az új kivetési alapról és a biztosítási járulék új összegéről” - olvasható a biztosító közleményében. Noha a vonatkozó törvény nem írja elő, az SP felveszi a kapcsolatot azokkal is, akiknek most megszűnt a járulékfizetési kötelezettségük. Ők most kijelentkezhetnek az SP-ből, esetleg köthetnek önkéntes biztosítást. Ki nem kap levelet? A vállalkozóknak van még egy csoportja: azok, akiknek idáig nem volt biztosításuk, és a tavalyi bevételeik alapján idén sem alakult ki a járulékfizetési kötelezettségük. Nekik az SP nem küld levelet, nekik sem kell sehol jelentkezniük, de ha akarnak, köthetnek önkéntes biztosítást. A biztosító nem veszi fel a kapcsolatot a külföldi vállalkozókkal sem, rájuk a hazai törvények felett álló nemzetközi szerződések vonatkoznak. Őket az SP hivatalból nem fogja figyelmeztetni semmire, nekik maguknak kell figyelemmel kísérniük az egyes határidőket és esetleges kötelességeket. Alapvető kötelességek A járulékfizetési kötelezettség felülbírálása a legtöbb vállalkozó számára azt jelenti, hogy változik a kivetési alap, melyből kiszámolják a biztosítási járulék összegét. Vagyis át kell számolni, ezentúl mennyit kell a Szociális Biztosítóba befizetni. Az új összeget legkésőbb augusztus 8-áig kell átutalni. Akik az adóbevallásukat június 30- áig adták le, azokat az SP október 21-éig tájékoztatja, és a kiszabott biztosítási díjat legkésőbb november 8-áig kell majd átutalniuk. A Szociális Biztosító a honlapján (www.socpoist.sk ) közzétett egy számológépet, mely segítségével mindenki saját maga is kiszámíthatja a járuléka összegét. Érdemes odafigyelni, hogy a biztosítási járulék befizetésekor mindenki helyes adatokat adjon meg, mert a vállalkozók alapvető kötelességei közé tartozik az is, hogy a kifizetett biztosítási járulékot jól azonosítsa, azaz a szükséges azonosító jeleket (variabilny+specificky symbol) hibátlanul tüntesse fel. A kötelességek elmulasztása esetén 16 596,96 euróig terjedő bírság szabható ki. Az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járuléka nem függ össze az adóbevallással, az összeg egész évben változatlan. (sza) Elektronikus kapcsolat Július 1-jétől az összes vállalkozó már kizárólag csak elektronikus formában tarthatja a kapcsolatot az adóhivatallal. Az áfafizetők évek óta így kommunikálnak, a jogi személyekre az év elejétől vonatkozik ez az új kötelezettség, a természetes személyek számára pedig most júliustól vezették be. A cégjegyzékben nem szereplő jogi személyek - például alapítványok, polgári társulások, nonprofit szervezetek, földművelő szövetkezetek stb. — számára továbbra sem kötelező az elektronikus ügyintézés, de élhetnek ezzel a lehetőséggel. Az új kötelezettség nem vonatkozik automatikusan mindenkire, aki B típusú adóbevallást ad le - azt ugyanis nemcsak a vállalkozók töltik ki, hanem mindenki, akinek az alkalmazotti fizetésén kívül van egyéb adóköteles bevétele is — például ingatlaneladásból, nyereményjátékból, bérbeadásból stb. Aki elektronikus úton akar kommunikálni az adóhivatallal, erről megállapodást kell kötnie az adóhatósággal, vagy aktiválhatja az elD-kártyát (csippel ellátott személyi igazolványát) és a hiteles elektronikus aláírást is. A vállalkozónak először is regisztrálnia kell magát a www.financnasprava.sk honlapon, majd be kell jelentkeznie a rendszerbe a kapott ID, azaz a felhasználói neve és egy jelszó vagy hiteles elektronikus aláírás segítségével. Bejelentkezhet az elD-kártyájával is. A regisztráció és az azt követő autorizáció pontos menete a használati útmutató címszó alatt elolvasható az adóhivatal internetes oldalán (www.financnasprava.sk). Aki valamilyen okból nem intézi el az elektronikus kommunikációt, vagy ódzkodik tőle, s a későbbiekben sem akarja így tartani a kapcsolatot az adóhivatallal, meghatalmazhat valakit az elektronikus ügyintézéssel. Egy felhasználói névhez (ID) több, adóazonosító számmal (DIC) rendelkező szubjektum is kötődhet, (sza) Szigorúbb feltételek Júliustól nehezebben juthatunk jelzáloghiteihez: szigorúbb feltételek, ún. adósságfák szabályok léptek érvénybe, bevezették a hitelküszöböt ás az adósságszolgálati rátát. Az utóbbi években renkdívül megnőtt a kereslet a jelzáloghitelek iránt, aminek következtében Szlovákia lakossága a legeladósodottabbak közé tartozik Közép- és Kelet- Európában. A Szlovák Nemzeti Bank ennek szeretne gátat vetni - egyrészt az embereket szeretnék védeni a túlzott, eladósodottságtól, másrészt az adósságfékszabályokkal csökkenthető a spekulatív jellegű kölcsönfelvétel aránya. A szlovák jegybank július 1-jétől elsősorban az LTV módosításával, a hitelküszöb és a DTI bevezetésével szigorította a jelzáloghitelek feltételeit. A hitelfedezeti arány (Loan to Value - LTV) lényege, hogy a bruttó hitel értékének maximuma a fedezetül szolgáló vagyontárgy értékének függvényében változik, így elérhető, hogy a hitelre megfelelő fedezet álljon rendelkezésre egy esetleges értékcsökkenés esetén is. Nyártól jelzáloghitelt legfeljebb csak a zálogba helyezett ingatlan értékének a 90%áig lehet felvenni, miközben ez a határ az elkövetkező időszakban még jobban fog csökkenni. Vagyis aki kölcsönre szeretne ingatlant venni, annak ezentúl legalább a lakás vagy a ház árának legalább a 10%-át tanácsos összespórolnia, csak a maradék tételre vehet fel hitelt. Az eladósodás fékezésének másik eszköze a jövedelemarányos törlesztőrészlet (Payment to Income - PTI), mely biztosítja az ügyfelek törlesztési képességét, és megakadályozza a túlzott mértékű eladósodásukat: a háztartások legális jövedelmétől függ az előírható törlesztőrészletek maximuma. Az LTI (loan-to-income) vagy DTI (debt-to-income) követelmény pedig meghatározza az eladósodás mértékének maximumát az adósság állománya és a rendelkezésre álló jövedelem arányának megállapításával. A DTI-t szokták adósságszolgálati rátának vagy a jövedelemterhelhetőség mértékének is nevezni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a kölcsönért folyamodó személy tiszta havi bevétele például 1000 euró, a hitelplafon az éves jövedelme nyolcszorosa, vagyis 96 000 euró. Ha az ügyfélnek van más kölcsöne is, azt levonják a kiszámolt DTI-ből. A kreditkártyák és a folyószámlahitelek esetében pedig levonják a hitelkeret 20%-át. A DTI-t ezentúl a lízingtársaságoknak és más hitelszolgáltatóknak is figyelniük kell. Szakemberek szerint a jegybanki szigorítások után az alacsonyabb bevételűek és a pályakezdők számára kevésbé elérhetővé váltak a hitelek. Félő, hogy néhány an alternatív pénzforrásokat fognak keresni, ám azokat semmi sem szabályozza, ezért a pénzügyi tanácsadók - az esetleges problémákat elkerülendő - óvatosságra intenek. (sza) A HASZNOS TANACS ROVAT LEGKÖZELEBB SZEPTEMBERBEN JELENIK MEG.
