Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-21 / 142. szám

WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO@UJSZO.COM A mai modem f\ építőanyagok, szigetelő rend- JL. JL szerek és nagy fesztávolságú szerkezeti tartóelemek szélesebb kör­ben is népszerűvé tette a tetőkertet. Már nem csak presztízskérdés, ugyanis a nagy városi agglomerációk zöldfelületeinek zsugorodá­sa miatt a parkokat, kerteket új helyekre, a tetőre kellett költöztetni. Az épületek ki-A tetőkert, más néven zöld tető először az ókorban vált ismertté az uralkodók és főpapok palotái körül. Közülük legismertebb a babiloni függőkért, amely a Kr. előtti 6. századból származik. Egészen a 20. századig a gazdagság és pompa jelképe volt. Nem azon volt a hangsúly, hogy mire lehet használni, hanem azon, hogy mennyire mutatós. Javítja a levegő minőségét (növeli a páratartalmat, megköti a szállóport és a szennyezőanyagokat) Oxigént termel (a napenergia hasznosí­tásával, fotoszintézis útján) A hőmérsékleti szélsőségek csökkenté­sével javítja a klímát (nyáron hűt, télen szigetel) Védi az építőanyagokat (hő- és vízszige­telő anyagok fizikai, kémiai és biológiai védelme) Az épület fizikai paramétereinek javítása (javítja a hő- és hangszigetelést, csök­kenti a zajt) Javítja a vízháztartási mutatókat (csökken és késleltetett a lefolyó víz mennyisége) Környezettudatossá teszi az építkezést, egyedi esztétikai élményt nyújt Életteret biztosít a növény- és állatvilág számára (a rovar- és madárvilág védett élőhelyei) használatlan felületei pedig alkalmasak erre. Költségei természetesen általában a hagyományos parkosítás költségeinek többszörösét teszik ki, mivel a betonszer­kezet fölé speciális réteget kell kialakítani, s a magasság és az épület teherbírásának következtében az anyag­­mozgatás is jóval nehezebb. Megtervezése külön tudo­mány, mivel a viszonylag vékony talajréteg miatt kevés növényfaj telepíthető ide. A tetőn kialakított zöldfe­lületnek fontos hőszigetelő funkciója van, s a csapadék elvezetésére és megkötésé­re is kiválóan hasznosítható. Ma már nem csupán iroda­házak, illetve bevásárlóköz­pontok, hanem a városi tár­sasházak és a családi házak tetején is láthatjuk. Kétféle tetőkert létezik: in­tenzív és extenzív. Az intenzív tetőkertben park, bokrokkal beültetett felület, játszótér is lehet fákkal, gyeppel. A meg­felelő burkolatokkal összhan­got lehet teremteni a szom­szédos terekkel. Az ilyen típusú tetőkert esetében kb. 25-200 cm vastagságú az ültetőközeg, amit a telepíteni kívánt növények és a födém terhelhetősége határoz meg. Vékonyabb talajrétegen „csupán" füvesíteni és kisebb méretű cserjéket lehet telepí­teni, míg a két méter körüli ültetőközeg már fák ültetését is lehetővé teszi. Az intenzív tetőkert vízellátását automa­ta öntözőrendszer biztosítja. Az öntözés mellett a nyírás, metszés, gyomtalanítás és a tápanyag-utánpótlás is elen­gedhetetlen ahhoz, hogy te­tőkert szép és tartós legyen. Az extenzív tetőkert - az in­tenzív tetőkerttel ellentétben - nem a kihasználhatóságban, hanem a látványban rejlik. A járdákon és tipegőkön kí­vül nem is alkalmas arra, hogy az ember ott tartózkodjon, ugyanis az ültetőközeg csu­pán 10-20 cm körül mozog, öntözés rendszerint nincs, így ide csak a szárazságot jól tűrő, minimális karbantartást igénylő növényfajok kerülhet­nek. Ez a fajta tetőkert terjedt el a nagy felületű ipari beru­házásoknál és az esztétikai élményt kínáló magánházak­nál. Csak kezdetben igényel öntözést, a következő nyártól már a szárazabb időszakot is átvészeli. Könnyű fenntartha­tósága és szerényebb költsé­ge miatt nálunk is egyre több családi házon alakítanak ki extenzív zöld tetőt. KERTésUDVAR 2018.június

Next

/
Oldalképek
Tartalom