Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-06 / 129. szám
www.ujszo.com | 2018. június 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Nagyon jó trükkök VERES ISTVÁN r megdrágult a WT1 gázolaj,amikor || || Bandika és Er-M JÍ vin betegre rö-B- B_ högték magukat a Bayer nevű német vegyipari cég legújabb húzásán. Mindez a rákvörös békebeli bőrfotelekkel telepakolt, Homályos Tekintetű Homár cukrászdában történt, délután iéi négykor. A Bayer tehát nyélbe ütötte a történelem eddigi legnagyobb külföldi felvásárlását, melyet német cég eddig produkált: 65 milliárd dollárért megvette a Monsantót. Ez a Monsanto pedig nem más, mint bolygónk egyik materiális antikrisztusa, a világ egyik leggyűlöltebb cége, mely hatalmas profitokat termelt és termel a növényvédő szerek, gyomirtók és egyéb készítmények piacán, melyeket gyakorlatilag az egész világon használnak a mezőgazdaságban. Most pedig megvette őket a Bayer, és figyeljen - tolta félre félig üres (vagy tán egé-A rákvorös Homályos Tekintetű Homár, sebes Katica és Kékhullám szén az) korsóját Bandika -, mivel annyian gyűlölik, hát a németek megváltoztatják a nevét! Mekkora trükk már! Van valami, amit sokan gyűlölnek, világszerte bujtogatják a környezetvédők a termelőket meg a fogyasztókat, hogy a termékeiket ne használják, mert rákos lesz tőle még a dédunokájuk is, mellesleg gigaprofitot termel, hát ezek meg megváltoztatják a nevét. Olyan ez, vélekedik Bandika, mint amikor Bodor Adám regényében, a Sinistra körzetben Coca Marvodin, a hegyivadászok új parancsnoka azzal oldja meg a tunguznátha-járványhoz évente nagy gonddal megrendelt ellenanyagot tartalmazó vakcinák ügyét, hogy idén nem rendeltek, mert... úgy döntöttek, hogy a járvány idén elmarad. Bizony, hatalmas nyári trükk ez, kedves kuzin, akik ilyeneket kitalálnak, azok nem kispályások, taszította száj üregébe krémesének romjait helyeslőén Ervin. Ismét mindketten krémest rendeltek, puszta konzervativizmusból. De ezt figyelje, mit cuppognak a halak - folytatta tűzzománccímeres békebeli kiskanalával hadonászva Ervin —v ön, mint nagy Balaton-barát biztosan értékelni fogja. Megszellőztette valami parti portál, hogy állítólag a Magyar Államvasutak illetékesei a fejükbe vették, hogy bearanyozzák a belföldi turisták idei nyarát. Ennek érdekében pedig a következőket ígérik. „A Balaton Expressz gyorsvonat a déli parton egész nyáron óránként fog közlekedni, és a kijelölt kocsikban helyjegy nélkül is lehet utazni. Katica sebesvonat indul minden nap az északi partra a Déli pályaudvarról. A Kékhullám sebesvonatok légkondicionált Intercity kocsival folytatják üzemüket, 2 órás menetidővel. Balatonfüredről és Tapolcáról pedig közvetlen éjszakai járat indul az Adriára is.” Percekig ültek dermedten, majd arra eszméltek, hogy Ervin második krémese izgalmában fejest ugrott a kistányérról a rákvörös bőrfotelbe. Hát milyen nyarunk lesz, azt a marha mindenit?! Hát milyen?! Hogy helyjegy nélkül?! Meg Katica sebesvonat?! Bandika úgy fellelkesült, hogy örömében majdnem nyitott egy melegkonyhás strandbüfét. De a végén mégis abban állapodtak meg, hogy inkább lezötyögnek az Adriához. Egyikük Füredről, másikuk pedig Tapolcáról. Abbáziában találkoznak, a parti sziklákon, a sirályt tartó lány szobra mellett, és úgy tesznek, mintha nem ismernék egymást. Trump szerint joga van elnöki kegyelmet adni saját magának Donald Trump amerikai elnök úgy gondolja, „abszolút joga" van ahhoz, hogy elnöki kegyelemben részesítse saját magát. Az elnök politikájának bírálói ezzel nem értenek egyet. A republikánus párti Trump Twitter-üzenetében írt a Robert Mueller különleges ügyész által az amerikai elnökválasztásba való feltételezett orosz beavatkozás ügyében folytatott vizsgálattal kapcsolatban. ,Ahogy azt számos jogtudós is elmondta, abszolút jogom van ahhoz, hogy elnöki kegyelemben részesítsem magam” - állítja Trump. Hozzátette: „De miért is tennék ilyet, amikor semmi rosszat nem tettem?” - fogalmazott az amerikai elnök, megismételve, hogy az esetleges orosz befolyást firtató vizsgálatot továbbra is boszorkányüldözésnek tartja. Sajtójelentések szerint még januárban Trump akkori ügyvédei - John Dowd és Jay Sekulow - is előálltak azzal az érvvel, hogy az amerikai elnöknek valószínűleg módjában állhat kegyelmet adni magának, bár ezzel a jogával valószínűleg nem fog élni. A The New York Times arról írt, hogy az ügyvédek szerint Trump ellen nem lehet vádat emelni az igazságszolgáltatás hátráltatása címén, mert az alkotmány lehetővé teszi az elnöknek, hogy véget vessen egy vizsgálatnak, illetve hogy kegyelmet adhasson magának. Rudy Giuliani, Trump új ügyvédje viszont azt mondta az NBC televíziónak, elképzelhetetlennek tartja, hogy az elnök saját magának megkegyelmezzen, és egy ilyen lépés valószínűleg a hivatalából való azonnali felfüggesztéssel járna. Több demokrata párti amerikai törvényhozó is visszautasította az elnök állítását, megjegyezve, hogy a Robert Mueller által vezetett vizsgálat eredményeként már több ember ellen vádat emeltek, köztük az elnök több tanácsadója ellen, akik bűnösnek vallották magukat a terhűkre rótt vádakban. (MTI) Kereskedelmi (világ)háború DUDÁSTAMÁS Donald Trump külkereskedelmi politikájában nehéz rációt találni az elmúlt hetekben. Míg az egyik héten fenyegetőzik az amerikai kormányzat, a másikon békülékenyebb arcát mutatja. Egyszer Kína a legfőbb ellenfél, máskor az Európai Unió. Most éppen Kína van jobb helyzetben, és az EU került a büntetőpadra, de ez nem azt jelenti, hogy a következő hetekben nem fordul a kocka. Múlt csütörtökön sokakat meglepett az amerikai kormány döntése, mellyel megszüntette Kanada, Mexikó és az EU kivételét az acél- és alumíniumtermékek behozatalára kivetett védővámok alól. Mindegyik érintett ország többször tárgyalt az amerikai kormány képviselőivel, és mindenki bízott benne, hogy jobb belátásra tudja bírni Donald Trumpot. A józan ész ezt diktálta volna, ugyanis Kanada, Mexikó és az EU is az US A közeli szövetségese, és az ország legfontosabb gazdasági partnerei közé tartoznak. Kanadát és Mexikót különösen meglepték a védővámok, tekintettel arra, hogy az USA-val közösen vámmentes övezetet alkotnak. Az amerikai kormány azonban úgy határozott, hogy sarokba szorítja szövetségeseit és így próbál jobb tárgyalási pozíciót kicsikarni a kereskedelmi tárgyalások következő fordulójára. Érthető, hogy a partnerek ezt elég rossz néven vették, különösen Justin Trudeau kanadai kormányfő, aki éles hangú bírálatban fejezte ki nemtetszését. Sajnos Trump környezetében egyre jobban fogyatkoznak a szabadkereskedelmet védelmező személyek. Gary Cohn gazdasági tanácsadó márciusi távozása után Steven Mnuchin pénzügyminiszter köré csoportosulnak, de befolyásuk csökkenőben van. A kereskedelmi háború mellett kardoskodó csoportot pedig Peter Navarro kereskedelmi főtanácsadó és Robert Lighthizer kereskedelmi főtárgyaló vezeti, és Donald Trump az utóbbi hetekben egyre inkább az ő hatásuk alá kerül. Azonban a szabadkereskedelem védelmezői sem adták még fel a küzdelmet, ennek tudható be, hogy az amerikai álláspont gyorsan változik, annak függvényében, hogy éppen ki tudta meggyőzni Trumpot. így történhet meg, hogy az egyik héten bejelenti a Kína elleni védővámokat, a következő héten meg felfüggeszti. Nem vitás, hogy a globális kereskedelmi háború árnyéka egyre jobban rávetül a világgazdaságra. Az US A kereskedelmi partnerei ellenlépésekre készülnek, ami viszont jó eséllyel tovább növeli a feszültséget. A helyzet komolyságát jól szemlélteti Donald Trump és Emmanuel Macron múlt pénteki telefonbeszélgetése, melynek részletei kiszivárogtak a sajtóba. A két elnök közötti beszélgetés gyorsan rossz hangulatúvá vált, miután Macron kritizálta a védővámok bevezetését az európai országok számára. Kis reményt a világ hét legfejlettebb országa vezetőinek találkozója hozhat, amelyre a következő napokban kerül sor Kanadában. A G7-csoport mostanra G6+1 -re változott, ugyanis a másik hat résztvevő ország (Kanada, Japán, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország) mindegyike szenvedő alanya az amerikai védővámoknak. Várható tehát, hogy ezek az országok közösen fognak fellépni, és megpróbálnak nyomást gyakorolni Donald Trumpra. Túl sok optimizmusra azonban nincs ok, Trump a hétvégi tweetjei alapján továbbra is abban hisz, hogy egy esetleges kereskedelmi háborúban az USA könnyedén győzne. A közgazdaságtan alapvető igazságai azonban továbbra sem változtak, így továbbra is érvényes, hogy a kereskedelmi háborúk rendszerint nemcsak az érintett országokra vannak negatív hatással, hanem az egész világgazdaságra. Ha az USA elidegeníti legfontosabb politikai és gazdasági partnereit, a jövőben ez visszaüthet, úgy gazdaságilag, mint politikailag. Európai szemmel nézve érvényes a régi mondás: Ilyen barátokkal kinek van szüksége ellenségre? Csak remélni lehet, hogy a helyzet komolyságát érzékelik Washingtonban is, ugyanis a transzatlanti szövetség meggyöngülése az utolsó dolog, amire szükség van a mai bonyolult világban. FIGYELŐ Elvennék a migránsok kedvét Európától A „legkevésbé vonzó” európai területeken hoznának létre központot az elutasított menedékkérők számára. Erről a tervről Dánia tárgyal Ausztriával és még néhány, meg nem nevezett országgal - mondta Lars Lökké Rasmussen dán kormányfő egy helyi rádiónak. Szerinte a terv megvalósításába még az idei év vége előtt belefoghatnak . „Óriási jelentősége lenne, ha sikerülne létrehozni egy tábort a menedéket keresők számára vonzó célországokon kívül”- szögezte le. A projekt megvalósítása előtt azonban egyelőre jogi és pénzügyi akadályok tornyosulnak -tette hozzá. A dán miniszterelnök szerint eszményi az lenne, ha a menedékkérelmeket Európán kívülről adnák be, és csak a pozitívan elbírált dokumentumok benyújtói utazhatnának be a kontinensre. Ez azonban nehezen megvalósítható-ismerte be. (MTI) A menekültek 25 százaléka dolgozik Elérte a 25%-ot a 2015 óta érkezett menekültek foglalkoztatottsága Németországban. A szövetségi munkaügyi hivatal szakértője, Herbert Brückner a Rheinische Post című lapnak elmondta, az idén márciusban felvett adatok szerint a 2015 óta érkezett menekültek közül minden negyediknek van munkája, és nagyjából minden ötödik dolgozik teljes állásban. Rámutatott, hogy ez a szint viszonylag alacsony, a Németországban élő külföldiek teljes körében - az EU-ból és a világ más tájairól érkezőkkel együtt - a foglalkoztatottság 50 százalékos, a német állampolgárok körében pedig 68 százalékos. (MTI) (Lubomlr kotrha karikatúrája)
