Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-05 / 128. szám
www.ujszo.com | 2018. június 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Potápi Trianonról: a sikerre is emlékezzünk A százórás futballháború SÁNTA SZILÁRD A trianoni veszteség mellett arra is emlékezni kell a nemzeti összetartozás napján, hogy az akkori és a mai Magyarország is meg tudott kapaszkodni, talpra tudott állni - hangsúlyozta a nemzetpolitikai államtitkár. Potápi Árpád János célként említette, hogy a vesztes 20. század után az „erősödő, büszke magyarság” a 21. század nyertese legyen. Elmondta: a vidéki magyarság elsősorban mezőgazdasági, feldolgozóipari, turisztikai vállalkozásait tá-, mogató programokra a Vajdaságban 60, Kárpátalján 32 milliárd forintot fordítottak, de nyújtanak támogatást a Mezőségben, a Felvidéken és kisebb kerettel a Muravidéken és Horvátországban is. A hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartotta meg évtizedeken keresztül, és ez megmaradásuk legerősebb motoija ma is - tette hozzá. Kiemelte: a Trianon-évforduló napjának legreményteljesebb üzenete az, hogy dacára az elnyomásnak, a jogfosztásnak, az évtizedes elszakítottságnak, a határainkon túl ma is élnek magyarok. Ma is van magyar szó Brassóban, Kassán, Újvidéken és Munkácson, sőt, New Yorkban és Melboume-ben is. A hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartotta meg évtizedeken keresztül. A nemzeti összetartozás napján nemcsak a veszteségekre tekintenek, hanem arra, ami megmaradt, amire ma is lehet építeni. Potápi Árpád János hangsúlyozta: a magyar kormány célj a, hogy erre az alapra, a nemzeti összetartozás stabil építményére építkezve segítse a nemzet egységének megvalósulását. „Mi, magyarok olyan egységes nemzetet építünk, amelyben az állampolgárság mindenkit megillet, amelyben az anyasági támogatás mindenkinek jár. Olyan egységet, amelyben az anyanyelvi oktatás mindenkinek biztosított, amelyben egy erdélyi vagy egy kárpátaljai magyar iskola megmaradása közös ügy. Olyan közösséget, amelynek tagjai egyaránt megkapnak minden támogatást a szülőföldön való boldoguláshoz” -jelentette ki. Kitért arra is, hogy az elmúlt években jelentős eredményeket sikerült elérni ezen a téren; nemcsak a kormányzati munkában, de számos szakterületen, sőt, a mindennapi élet során is természetessé vált a Kárpátmedencei térben való gondolkodás. „Mindezekhez több kell szándéknál és tervnél: életerőre van szükségünk” - mondta. Olyan magyar közösségekre, amelyeknek bizalmuk van a jövőben. Éppen ezért a következő időszak egyik központi feladata az, hogy hozzájáruljanak ennek az életerőnek a fenntartásához: ahhoz, hogy a magyar fiatalok Kárpátmedence-szerte itthon találják meg a helyüket és bontakozhassanak ki, hogy a magyar családok itthon és a határon túl is gyarapodjanak és szülőföldjükön tervezzenek jövőt gyermekeiknek — hangoztatta az államtitkár. (MTI) Theresa May világra hozza a brexitet (TASR/AP-felvétel) Egyre több hatalmas tévédobozt látok a kukák mellett a városban: kezdődik a foci-vébé. Sokan szeretnék még nagyobb felbontásban nézni a világ legnépszerűbb sportját. Áz otthonokban június 14-től július 15-ig a foci uralja a képernyőt. Virágzik a cserekereskedelem a nyitómeccs előtt az iskolákban, a hiányzó Panini-matricák és -kártyák értéke megugrik, jövő csütörtökig meg kell tölteni az albumokat. A sörgyártók és a sörteraszok üzemeltetői már dörzsölik a tenyerüket, a vébé alatt felpörög a fogyasztás. A fogyasztói társadalmak langyos készülődése képes átmenetileg elfeledtetni, hogy a futball több mint játék. Bár most a magyar és szlovák drukkerek kibicszerepbe kerülnek, nem vesznek részt a szimbolikus, nemzeti összecsapásokban. Természetesen mindenki választhat magának csapatot, favoritot, de ez azért alapvetően másfajta szurkolói pozíciótjelent. Futball és politika összefonódása régóta ismert, azonban 1969-ben Salvador és Honduras között - talán a futballtól sem függetlenül - igazi háború tört ki. A két ország között már korábban elmérgesedett a helyzet, s ilyen előzmények utánjátszóit egymás ellen a két ország válogatottja a mexikói világbajnokságra való kijutásért. Az első meccset június 8-án a hondurasiak nyerték, a visszavágót pedig a salvadori válogatott - mindkét mérkőzés után összecsaptak a szurkolók. A továbbjutást eldöntő meccsre június 26-án semleges pályán, Mexikóvárosban került sor, melyen végül, hosszabbítást követően, Salvador 3-2- re győzött, és kijutott a világbajnokságra. A sokkal nagyobb területű Hondurasba folyamatosan települtek be a salvadoriak, a számuk 1969-re elérte a 300 000-et. Az új földtörvény kiszorította a bevándorlókat, akik tömegesen vándoroltak vissza Salvadorba. A visszatérők alaposan megrendítették az ország gazdaságát. Odáig nőtt a feszültség, hogy fegyveres konfliktusra került sor. Július 14-én Salvador megtámadta Hondurast. A nagyobb salvadori erők sima győzelemben bíztak. Honduras az Amerikai Államok Szövetségéhez fordult, melynek közvetítésével véget ért a csaknem öt napig tartó háború. Salvadori oldalon 900-an, a hondurasin több mint 2000-en vesztették az életüket. A békeszerződést 11 évvel később, 1980-ban írták alá. A fegyveres összecsapást a százórás futballháború néven emlegetik ma. A két válogatott összecsapása és a mérkőzések hangulata hozzájárult ahhoz, hogy kirobbanjon a háború. FIGYELŐ cializmus bűneinek „bagatellizálása” miatt, de Gauland utólag azt állítja, ő nem ezt akarta mondani. „Soha nem állt szándékomban e bűnös rendszer bagatellizálása vagy áldozatainak kigúnyolása” - mondta, majd sajnálkozását fejezte ki saját kijelentése miatt. Azt állítja, szóhasználatával éppen a nemzetiszocializmus iránti „mély megvetését kívánta kifejezésre juttatni”. „Számomra a madárpiszok ganéj, egy állati váladék, amellyel összehasonlítottam a nemzetiszocializmust” - fogalmazott Gauland, akit az összes párt és a német kormány is elítélt. (MTI) A nácizmus mint madárpiszok A szélsőjobboldali politikusokat is soraiban tudó német AfD párttárselnöke szerint félreértették a nácizmust madárpiszokkal összehasonlító kijelentését. Az Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke, Alexander Gauland szerint tévesen értelmezték azt a kijelentését, hogy „Hitler és a nácik csupán madárpiszok a sikeres német történelem több mint ezer évében”. A kijelentés széles körben felháborodást váltott ki, a nemzeti szó-Brexit utáni apokalipszis: két hét alatt összeomlik a brit ellátás Apokaliptikus forgatókönyvek léteznek brit sajtóértesülés szerint arra az esetre, ha Londonnak a kilépésig nem sikerül kereskedelmi megállapodást kötnie az EU-val. A The Sunday Timesnak név nélkül nyilatkozó minisztériumi illetékesek elmondták, hogy a délkeletangliai Dover évente 2,5 millió kamiont fogadó kikötőjének működése a brexit utáni első napon összeomlana. Élelem- és gyógyszerhiány A forrás szerint ezután Délnyugat-Angliától Skóciáig a szupermarketekben két napon belül elfogyna az élelmiszer, a kórházak két héten belül gyógyszer nélkül maradnának, és a második hét végére elfogyna az üzemanyag. A tervek alapján a hatóságok repülőgépek bérlésével vagy a brit királyi légierő (RAF) szállítógépeivel igyekeznének eljuttatni a legfontosabb árucikkeket és gyógyszereket az ország minden zugába. A brexittárgyalásokért felelős minisztérium szóvivője a lapnak megerősítette, hogy folytak megbeszélések ilyen jellegű forgatókönyvekről, azonban teljesen hamisnak nevezte azt a beállítást, hogy ilyesmi valóban bekövetkezne. Mindazonáltal hivatalos személyek és az üzleti szektor képviselői is felhívták már a figyelmet arra, hogy ha nem lesz kereskedelmi megállapodás az EU-val, és emiatt a brit EU-tagság megszűnése után vámadminisztrációs eljárásokat kell alkalmazni a jelenleg vámmentes kétoldalú kereskedelemben, az legalábbis súlyos költségekkel és potenciális fennakadásokkal járna. Milliárdos veszteségek Jón Thompson, a brit adó- és vámhivatal (HMRC) vezetője a londoni alsóház költségvetési és pénzügyi bizottságának minapi meghallgatásán elmondta: az HMRC becslése szerint - amely a különböző elemzői számítások középértékét veszi alapul - a brit exportcégeknek minden egyes exporttétel után 32,50 fontba kerülne a vámáru-nyilatkozat kitöltése. Közölte: évente hozzávetőleg 200 millió tételnyi exportszállítmány indul az Egyesült Királyságból az Európai Unió piacaira. Ez önmagában 6,5 milliárd font költséggel járna, ráadásul nagyjából ugyanennyi pótlólagos költség az EÜ-piacról származó - éves tételszámban jórészt a brit exportmennyiségnek megfelelő - importban is megjelenne, vagyis ez az adminisztrációs kötelem évente 13 milliárd fontba kerülne. Thompson szerint az egyéb EU- szabályozási - például eredetigazolási - kötelmek ehhez „még néhány milliárdot” hozzáadnának, így a költségtöbblet elérheti a 17-20 milliárd fontot. Lebénuló autóipar A japán Honda autóipari konglomerátum brit érdekeltségeinek szakértői a londoni alsóház meghallgatásán elmondták: a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek az uniós beszállítóktól származó alkatrészeket szállító kamionok, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van. A Honda szakértői szerint, ha a kontinensről érkező alkatrészbehozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme 850 ezer font halmozott éves veszteséget okozna az üzemnek a tovagyűrűző fennakadások miatt. (MTI)
