Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-29 / 149. szám
^ Interjú 3 Az ókori Görögországot az európai kultúra bölcsőjének tekintik. Az irodalom kapcsán nemegyszer elhangzik, hogy ami az emberi élettel összefügg, azt a mitológia, azt antik szerzők már megírták. Hogyan hat ez rád költőként? Nagyon szilárdan európainak érzem magamat. A kedvenc szerzőim is nagyon erős gyökeret eresztettek az európai kultúrába, mint Márai Sándor, Hajnal Anna, Konrád György vagy Kertész Imre. Az, hogy sok mindent megírtak már előttünk, természetesen nem lehet blokkoló hatású, hiszen az ember mindig egyéniségként szembesül dolgokkal. Az antik irodalom egyfajta fogódzó, olyasmi, mint a nyelvtudás: meglévő elemekkel is dolgozunk, de természetesen nem mindig ugyanazokat a hangsorokat, ugyanazokat a mondatokat rakja össze az ember. Az ókori szerzők közel állnak hozzád, ugyanakkor a latin révén a „sötét" középkor irodalmába is beléphetsz. Középkori az egyik kedvenc szerződ, Szent Hildegárd is. A középkort is mitikusnak érzem, ezért nekem nem ellentétes a középkori gondolkodás meg az ókori. Igaz, más mítoszokhoz, alaptörténetekhez nyúl vissza, de én nagyon nyitottnak érzem, nem bezártnak és sötétnek. Ha megnézünk egy Máriahimnuszt, minden sora más metafora felé nyit. Nyilván egészen más stílus, amit ez generál, de az, ahogy egy hagyományhoz nyúl, és abból építkezni tud, az mitikusnak is mondható. Hildegárd nem is az életpályája révén volt számomra érdekes, bár az is sok izgalmas dolgot fölmutat, hogy egy kolostori közegben kellett megnyilvánulnia íróként. Misztikusként is világirodalmi rangon nyilatkozott meg, a zenetörténetben szintén kihagyhatatlan, amit létrehozott, ha a középkori zenéről beszélünk. A misztikája ragadott meg és a költőisége, amely még a természettudományi szövegeiben is nagyon erős. Tanítasz, műfordítasz, verset írsz. Mikor jut minderre időd két gyerek mellett? Fordított Gorgó lesz a címe. A családban most van egy betegünk, annak kapcsán is jöttek a mitológiából egyrészt a Gorgó-képek, másrészt az Erünniszek. Készült egy nagy Orfeusz-ciklus, Orfeusz és Eurüdiké története, a saját családi életünkre rávetítve. A gyerekversekből még nincs túl sok, de alakul. Férjeddel mindketten költők, irodalmárok vagytok. Ez hogyan vetül rá a hétköznapjaitokra? Többnyire pozitívan. Hasonló az érdeklődésünk. Verset vonaton is lehet írni, vagy a játszótéren, amíg játszik a gyerek. Ha mond valami érdekeset, annál jobb, az is beépíthető mondjuk egy gyerekversbe. Verset, kisebb műfajokat fordítani is lehet menet közben. Mennyi időt tölt az ember a számítógép előtt úgy, hogy nem bír megnyílni egy honlap? Míg megnyitódik, kiszótárazok pár verssort. Ott van mindig egy szótár az asztalomon. NÉVJEGY IVCVJCI Polgár Anikó Magyar-latin szakon végzett 1998-ban a Comenius Egyetem bölcsészkarán, ugyanott 2005-ben ógörög szakos klasszika-filológusi oklevelet szerzett. 2004-ben PhD-Fokozatot szerzett az ELTÉ-n, 2009-ben a nyitrai Konstantin Egyetemen habilitált. 2013 óta a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének docense. Fontosabb publikációi; Catullus noster. Catullus-oivasatok a 20. századi magyar költészetben, 2003; Régésznő körömcipőben (versek), 2009; Ráfogások Ovidiusra. Fejezetek az antik költészet magyar fordítás- és hatástörténetéből Pozsony, Kalligram 2011. Több mint 50 tanulmánya jelent meg folyóira tokban és konferen ciakötetekben. A gyerekek mennyire inspirálnak költőként? Amikor világra jött Hóra lányunk, akkor született meg nagyrészt a Régésznő körömcipőben című verskötetem, amely a szülés, a szoptatás élményét, a kisgyerek nevelését dolgozza fel mitológiai keretben. Egy kicsit nagyobb gyerekekhez kötődnek majd a következő köteteim, egy készülő felnőtt- és gyerekverskötet. A felnőtt verskötetemet tavaly már majdnem leadtam egy kiadónak, de aztán úgy éreztem, valami még hiányzik belőle. Éppen mostanában írtam meg egy részét azoknak a verseknek, amelyek szerintem fontosak oda. hasonló múzeumokba akarunk menni, hasonló helyekre kirándulni. Most már azért a gyerekek igényeihez is alkalmazkodni kell, és egy állatkert, egy múzeum a program. A munkát is segíti, hogy hasonló tárgyakat tanítunk, most írtunk közösen egy verstantankönyvet. Egymás tanulmányait is átnézzük. A verseket inkább akkor mutatjuk meg egymásnak, amikor már úgy gondoljuk, hogy készen van. A gyerekeink meg ebbe nőttek bele, nekik teljesen természetes, hogy anyuka verset ír vagy apuka Ovidiust fordít. Megtanulták az írók, költők nevét a könyvespolcról. Kornél mondta is, hogy Goethe nevében két fölösleges betű is van, a „h" meg egy „e". ó praktikusan nézi a világot, s mi nem erőltetjük, hogy a gyerekeink is ugyanazon az úton haladjanak, mint mi. Flóránál viszont a művészetszeretet erősen kiütközik. Nem is csoda, hiszen amikor öt hónapos volt, már a János vitézből olvastál fel neki. Most már ő olvas föl ne-NŐI SZEMMEL kém, amikor például mosogatok. Hóra nagy irodalomrajongó lett. Ennek örülök, mert nem hiszem, hogy kényszeríteni lehetne valakit az olvasásra. Mivel, hogyan pihensz? Zenehallgatással, jógázással, bár néha jógázás közben is fölteszek egy hangoskönyvet valamelyik kedvenc szerzőmmel. A jóga azért is kell, hogy egyensúlyban legyen a test meg a lélek. Zenében Zolihoz hasonlóan az operát szeretem. Wagner a nagy kedvencem, nála is a mitikus világ az, ami megragad. Azelőtt sokat bicikliztünk, de Kornél a hosszabb utakhoz még nem nőtt föl, ezért most kicsit szünetelnek a kerékpártúrák. Szeretsz utazni is. Mi volt rád a legnagyobb hatással? Épp nemrég meséltem a gyerekeknek, hogy a tengert először nem Görögországban láttam, hanem Helsinkiben. A vízhez egyébként ambivalens a viszonyom. Úszni nem tudok, de hajózni nagyon szeretek, és a tenger olyan végtelen, mitikus, hogy ott az embernek rögtön költői gondolatai támadnak. Egyszer decemberben Tallinból Helsinkibe hajóztam. Viharba került a hajó, villámlőtt, mennydörgött, havazott. Bár nem a Földközi-tengeren hánykolódtunk, azt gondolta az ember, hogy ez Poszeidón hatalma. Fölkavaró élmény volt. Görögország is felejthetetlen. Bárhová lép az ember, érzi mögötte a hagyományt. Ott azt érzem, nekem ez már valahonnan ismerős. Mintha egy rokonom járt volna erre. Maradandó élmény Itália is, főleg a déli része, ahol a Magna Graecia, Nagy-Görögországvolt. Hogyan érzed most magad a bőrödben? Szerencsés típus vagyok, mert mindig abban az élethelyzetemben érzem jól magam, amiben éppen vagyok. Bár sok minden van, ami bosszúságra ad okot, itt a tájainkon főleg, igyekszem a sztoikus módszert alkalmazni: mindig szem előtt tartom, hogy amit nem lehet befolyásolni, azon ne mérgelődjünk, így az ember jól tudja magát érezni. Mislay Edit 20l8. JÚNIUS 21 (Fotók: p. a. archívuma, somogyi tibor)
