Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-26 / 146. szám

8 KÜLFÖLD 2018. június 26. | www.ujszo.com Minden hatalom Erdogané Az előrehozott török választásokon Erdogan máris célba ért, pártja szintén az élen végzett Unió: tartós főszerepben a migráció A líbiai parti őrség vasárnap 460, Európába tartó afrikai migránst mentett ki a Földközi-tengeren. Moammer Kadhafi diktátor 2011-es bukása óta káosz ural­ja Líbiát, amely az Európába igyekvő bevándorlók fő tranzitállomása lett (Sita/ap) RÖVIDEN Koreai katonai kommunikációk Szöul. Dél-Korea és Észak- Korea megállapodott, hogy a le­hető leghamarabb helyreállítják a két ország közötti katonai kom­munikációs csatornákat - jelen­tette be a szöuli védelmi minisz­térium. A tárca közlése szerint a két Korea erről egy ezredesi szintű tanácskozáson egyezett meg. A felek egyetértettek ab­ban, hogy a katonai kommuni­kációs csatornák felújítása a leg­sürgősebb feladat annak érdeké­ben, hogy megvalósulhasson mindaz, amiben Mun Dzse In dél-koreai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető április végén megállapodott. (MTI) Muszlim-keresztóny összecsapások Abuja. Mintegy 90 ember vesz­tette életét Nigéria középső ré­szén olyan támadások során, amelyeket feltételezhetően a muszlim vallású, nomád élet­módot folytató fulani népcsoport fegyveres tagjai hajtottak végre helyi lakosok ellen. A fegyveres pásztorok a Plateau szövetségi államban lévő Bárkin Ladi kör­zetben követtek el fegyveres tá­madásokat a helyi keresztény földművelők ellen, akik a hírek szerint bosszút álltak. Az ország északi részét sújtó aszály miatt számos nomád marhacsordáival Nigéria délebbi térségeibe ván­dorolt. Ez viszont gyakran összecsapásokhoz vezet a helyi keresztény földművesekkel. Az év eleje óta több mint 200 ember esett áldozatul a viszálynak. (MTI) Francia szélsőséges csoport bukott le Párizs. Muszlim célpontok ellen tervezett merényleteket egy szélsőséges csoport Franciaor­szágban, a csoport tíz tagját őri­zetbe vették a terrorelhárítók. A belső elhárítás egyszerre csapott le a gyanúsítottakra országszerte, két embert Korzikán, a többieket a párizsi régióban vették őrizetbe. A titkosszolgálatok által hetek óta megfigyelt szélsőjobboldali csoportot egy visszavonult rend­őr vezette, s tagjai közül többen korábban a fegyveres erőknél dolgoztak. A nyomozók szerint a csoport célpontjai egyelőre nem voltak pontosan meghatározot­tak, a radikális iszlamizmussal kapcsolatba hozható embereket akartak megtámadni. (MTI) Szíria: terroristák tucatjait ölték meg Damaszkusz. Hetven terroristát semmisített meg az orosz légierő támogatásával a szíriai kor­mányhadsereg az ország déli övezetében. Az összecsapásban a szír kormányerők nem szenved­tek veszteségeket. A déli feszült­ségcsökkentési övezetben 12 te­lepülés döntött úgy, hogy a szír kormányt fogja támogatni. John Bolton amerikai nemzetbizton­sági tanácsadó moszkvai tárgya­lásain téma lehet a déli zóna ügye, amelynek egy része ame­rikai ellenőrzés alatt áll. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. RecspTayyip Erdogan hivatalban lévő államfő a voksok 52,4 százalékát szerezte meg a Törökország­ban vasárnap tartott előreho­zott elnökválasztáson. Pártja is az első helyen végzett. A választási tanács tegnapi beje­lentése szerint a hivatalban lévő ál­lamfőt, Erdogant az elnökválasztá­son Muharrem Ince 30,76 százalék­kal követi. Mögöttük Selahattin Demirtas, a Kurdbarát Népek De­mokratikus (HDP) börtönben ülő egykori társelnöke 8,4, majd Meral Aksener, a Jó Párt (IP) jelöltje 7,39 százalékkal végzett. A két utolsó he­lyen álló jelölt együttesen alig ha­ladja meg az 1 százalékot. Elismerték a győzelmet Nyilvánosan elismerte tegnap Er­dogan török államfő győzelmét az előző napi előrehozott elnökválasz­tás második helyezettje, Muharrem Ince, aki a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) nevében indult a megmérettetésen. Ince arra kérte Erdogant, hogy mindenki államfője legyen. „Ha engem választottak volna meg, én így tettem volna” - fogalmazott Ince. Az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szerve­zet (EBESZ) megfigyelői szerint nem voltak egyenlők a feltételek az indulók számára. Azonban összes­ségében az EBESZ nem vonta két-A migráció kiváltó okait kezel­ni hivatott afrikai pénzalap bővítését Sürgette Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképvi­selője. Markel: A migráció terén európai megoldásra van szükség, ahol ez lehetséges. Brüsszel. „A pénzalap hasznos­nak bizonyult, eredményeket hozott. Ezért kérünk rá több pénzt a tagor­szágoktól” - mondta Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpoli­tikai főképviselője. Kijelentette, hogy a vasárnapi brüsszeli informális mi­nicsúcson pozitív lépéseket tettek ebbe az irányba, és reményét fejezte ki, hogy az uniós országok bővítik majd az afrikai alap forrásait. Rámu­tatott, hogy a migráció külső dimen­ziójának kezeléséhez, a humánus és fenntartható megoldáshoz, a szárma­zási és tranzitállamok fejlesztéséhez megfelelő forrásokra van szükség. Európai megoldást szeretnénk azokban a migrációs kérdésekben, ahol az lehetséges és az egyes tagál­lamok közötti megoldást azokon a területeken, ahol az európai megol­dás nem lehetséges - jelentette ki Angela Merkel német kancellár a va­sárnapi migrációs minicsúcsot köve­tően. A találkozón a visegrádi orszá­gok nem képviseltették magukat. Merkel hangsúlyozta: mindenkinek egyformán ki kell vennie a részét a migrációs válság megoldását célzó erőfeszítésekből. A német kancellár elmondta: a munkaértekezleten részt vevő uniós tagországok vezetői ré­széről jó szándék mutatkozott, sok kérdésben volt egyetértés, de voltak ségbe a választások érvényességét. Orbán Viktor kormányfő az uniós országok vezetői közül elsőként gratulált a régi-új török elnöknek a választási sikeréhez. Erdogan e si­kerével megvalósította az elnöki kormányzást, sőt, a most kezdődött 5 éves elnöki ciklus lezárultával még egyszer indulhat a posztért a Török­országot immáron 15 éve (előbb mi­niszterelnökként, majd államfőként) vezető politikus. Magas volt a részvétel A csaknem 60 millió szavazásra jogosult állampolgár rendkívül nagy arányban járult az urnákhoz, az el­nökválasztáson 88,14%, a parla­menti választáson 87,28 százalék. A parlamenti választásokon a szava­zatok 99,8 százaléka alapján Erdo­gan pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és a naciona­lista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) által alkotott Népszövetség nevű pártszövetség a szavazatok 53,6%-át mondhatja magáénak, így 342 mandátumot kaphat a 600-ból az egykamarás parlamentben. Ezen belül az AKP 42,42 százalékot (293 parlamenti helyet), az MHP pedig 11,17%-ot (49 mandátumot) szer­zett. A hivatalos adatok alapján az ellenzéki pártszövetség 34,04 szá­zalékkal rendelkezik. Ezen belül a CHP a szavazatok 22,67 százalékát, a nacionalista Jó Párt (IP) a 10,7, az iszlamista Aranykor Pártja (SP) pe­dig az 1,36 százalékát szerezte meg. Szíria „felszabadításának” a foly­tatását és a terrorizmus elleni továb­nézetkülönbségek is. A kancellár ki­jelentette: a migránsok nem választ­hatják meg azt, hogy melyik ország­ban folyamodnak menedékjogért. Utalt arra is, hogy ki kell szélesíteni az unió határvédelmi ügynökségé­nek (Frontex) a mandátumát, és az ügynökséget meg kell erősíteni. Merkel hangsúlyozta annak szüksé­gességét is, hogy megállapodást kös­senek Líbiával és más származási or­szágokkal is, amelyre példaként az Európai Unió és Törökország között létrejött migrációs egyezményt em­lítette. Mint elmondta, a tanácskozás résztvevői mindannyian egyetértet­tek abban, hogy csökkenteni kell az illegális migrációt és fontosnak ne­vezték a határok védelmét is. „A brüsszeli találkozó elvetette azokat megoldásokat, amelyek nin­csenek összhangban az értékeink­kel” - emelte ki Emmanuel Macron francia államfő. Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint pozitív el­mozdulást értek el a külső határok védelmét illetően, és nagyon sokan támogatták azt a korábban, már 2015-ben felvetett osztrák javasla­tot, amely szerint a Földközi­tengeren megmentett migránsokat nem az Európai Unióba, hanem azon kívüli országokba kell vinni. Giu­seppe Conte olasz miniszterelnök bejelentette, hogy a római kormány teljesen új javaslatcsomagot dolgo­zott ki a migrációhoz fűződő prob­lémák megoldására. Az Európai Unió csúcsvezetői csütörtöktől újabb találkozón vesz­nek részt, amelynek fő témája a mig­rációs helyzet orvoslása lesz. (MTI) Zeman kinevezi az új cseh kormányt Prága. Milos Zeman államfő holnap kinevezi az új cseh kor­mányt - közölte Jirí Ovcácek el­nöki szóvivő, miután Zeman ta­lálkozott Andrej Babis kor­mányfővel, a tavaly októberi vá­lasztáson győztes ANO mozga­lom elnökével, valamint Jan Hamácekkel, a_ Cseh Szociálde­mokrata Párt (CSSD) elnökével. A kormányfő már korábban el­mondta: a kabinet miniszterje­löltjeinek névsorát addig hivata­losan is elküldi a köztársasági el­nöknek. A névsorban ott lesz Miroslav Poche neve, akit a szo­ciáldemokraták külügyminisz­ternek jelöltek és akinek kineve­zését Zeman már előre elutasí­totta. Prágában azzal számolnak, Zeman elutasítja Poche kineve­zését és a külügyi tárcát ideigle­nesen Hamácek fogja vezetni, aki egyébként belügyminiszter lesz. Zeman azt mondta, nem el­lenezné, ha Poche a külügymi­niszter helyettese lenne. A 15 tagúra tervezett kor­mányban a szociáldemokraták­nak öt minisztere lesz. Babis első, kisebbségi kormánya januárban nem kapta meg a parlament bi­zalmát és megbukott. A második Babis-kormányt most az ANO és a CSSD koalíciója alakítaná meg, amely Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) külső támogatásával szerezne bi­zalmat a parlamenti alsóházban. Erre azért van szükség, mert az ANO-nak és a CSSD-nek a 200 tagú képviselőházban közösen csak 93 képviselőj e van. (MTI) Erdogan hívei féktelenül ünnepeltek. Az elnök abszolút hatalmat kapott (Sita/ap) bi küzdelmet ígérte hétfőn választási győzelme utáni első beszédében Re­­cep Tayyip Erdogan újonnan meg­választott államfő. „Meg fogjuk sza­badítani Szíria földjét a terroristák­tól, hogy visszatérhessenek oda szí­riai vendégeink” - mondta Erdogan a Törökországban tartózkodó mint­egy 3 millió szíriai menekültre utal­va. Hangsúlyozta, hogy országa folytatni akarja a harcot a terrorista szervezetek ellen. Az elnök a kor­mányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ankarai székházának balkon­járól elhangzott beszédében jelezte: már a következő naptól hozzáfog választási ígéreteinek teljesítéséhez. Erdogan - aki a választás után rög­tön életbe lépő elnöki rendszer irá­nyítója lesz mostantól - megállapí­totta, hogy ezeken a választásokon a demokrácia aratott győzelmet. Erősödött a török líra Árfolyam-emelkedéssel nyug­tázta a török líra hétfőn a hét végén tartott elnök- és parlamenti válasz­tásnak a hivatalban lévő elnök man­dátumát és a kormányzó párt pozí­cióját megerősítő eredményét. Az év eleje óta a török líra a hétfői árfo­lyamon 21%-ot veszített a dollárral és 17%-ot az euróval szemben az előrehozott választások kimenete­lével kapcsolatos nemzetközi piaci aggodalmak miatt. Erdogan elnök úgy anis j elezte, hogy a választás után a köztársasági elnök szorosabb be­folyást gyakorol majd a jegybank monetáris politikája felett. (MTI, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom