Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-04 / 127. szám
www.ujszo.com | 2018. június 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kintről is, bentről is alaposan megsorozzák az eurót SIDÓH. ZOLTÁN Közel háromhavi vívódás után felállt a költekezést erőltető, mélyen euroszkeptikus, ráadásul oroszbarát olasz kormány. Az eredetileg az országot az eurózónából kivezetni javasló pénzügyminiszter-jelöltet az államfő nyomására uniós ügyekért felelős miniszterré minősítették át, ami akár a két kormánypárt, az 5 Csillag Mozgalom és a Liga fanyar humorát is sugallhatja. Derűre azonban semmi okuk: a rászorulóknak 780 eurós alapjövedelmet ígérő, a nyugdíjkorhatárt lefaragni tervező, minden háttértanulmány nélkül méretes adócsökkentést meglebegtető vérbő populista kormánypártok még inkább zsákutcába vihetik a már most is lyukas olasz csizmát. Itália ugyanis bő húsz éve szinte egy helyben jár, a fiatalok körében riasztóan magas a munkanélküliség, a bankrendszere támogatásra szorul, az államadóssága pedig szó szerint csillagászati, 2350 milliárd euró. Mivel Olaszország az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága, ezért drámai fordulat esetén nincs az a pénzügyi mentőöv, ami elegendő volna a megmentésére. E ponttól kezdve nekünk, kívülállóknak sincs kedvünk kuncogni az olasz belpolitika őrületes bukfenceit látva - az ottani krízis miatt az euró alig egy hónap leforgása alatt 6 százalékot vesztett értékéből a dollárhoz képest. A nemzetközi pénzpiacok módfelett idegesek, jöhet az olaszok leminősítése, amire a kormányzó jobb- és baloldalipopulista pártok ingerült és szakmaiatlan választ adhatnak. Arról nem is szólva, hogy a (Lubomír Kotrha karikatúrája) tovagyűrűző hatások máris érződnek, a gazdaságilag szintén sebezhető déli uniós tagok, a spanyolok, a portugálok és a görögök állampapírjainak kamata rögvest emelkedni kezdett. Az eurózóna negyedik legnagyobb gazdasága, Spanyolország is örvénybe került. Pénteken a parlamentben megbukott Mariano Rajoy néppárti kormánya, az abszolút kisebbségben levő spanyol szocialisták vették át a hatalmat, ami előrehozott választások képét vetíti előre. Bár a hispánok gazdasága valamivel jobb állapotban van, mint az olaszoké, a katalán szeparatizmus, a fiatalok körében mért 37 százalékos munkanélküliség, az eddig kormányzó Néppártot teljesen átszövő korrupciós ügyek nem sok jóval kecsegtetnek. A madridi fordulat nem viselte meg annyira az eurót, mint a római hókuszpókuszok, azonban az elmondható, hogy a közelgő nyári kirándulások előtt a közös fizetőeszközünk nincs kirobbanó formában. És nem is lesz egy ideig, ugyanis időközben kitört a nagy vámháború az Atlanti-óceán két partja között. Az Egyesült Államok június 1. óta védővámot vetett ki az Európai Unióból származó acél- és alumíniumtermékekre, Brüsszel viszontválasza pedig borítékolható. Ha a csata így folytatódik, és Washington például az európai autókat is megterheli a 25 százalékos vámmal, akkor azt már Szlovákia autógyártása is közvetlenül megérzi, arról nem is szólva, hogy a Donald Trump elnök által kirobbantott vámháború alaposan felturbózhatja az árakat. Mindez történik a világgazdaság fellendülési szakaszának vége felé. A közelgő recesszió előtt némi hájat kellene gyűjteni, tartalékot felhalmozni, ehelyett az élj a mának elv érvényesül. Mint már annyiszor. Babcsenko-ügy: további 47 név az orosz titkosszolgálatok halállistáján Arkagyij Babcsenko Kijevben élő orosz újságíró megrendezetett gyilkosságának köszönhetően 47 potenciális áldozat neve vált ismertté az ukrán hatóságok számára. Jurij Lucenko ukrán főügyész közölte, sikerült megszerezniük egy listát a Babcsenko elleni gyilkosságot szervező, őrizetbe vett ukrán férfitól, amelyen Ukrajnába menekült orosz ellenzékiek, jórészt újságírók neve szerepel. Tájékoztatták őket a veszélyről, és a védelmüket szervezik. A hatóságok fontos bizonyítékokhoz jutottak Borisz Herman, a Babcsenko megölésének megszervezésével gyanúsított ukrán férfi és az orosz titkosszolgálatok közötti kapcsolatokról is, amelyeket később tárnak a nyilvánosság elé. A főügyész és Vaszil Hricak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke kifejtette, hogy Babcsenko megölésének megrendezése megmentette az újságíró életét, dokumentálhatták a gyilkosság szervezőjének lépéseit, és bizonyítékokat szerezhettek a szervező és a megrendelő kapcsolatairól. A főügyész ígéretet tett arra, hogy a művelet részleteit, amint az a nyomozás szempontjából lehetővé válik, azonnal nyilvánosságra hozzák. A felbujtó Borisz Herman, a Smajszer fegyvergyártó cég igazgatója előzetes letartóztatásban van. A gyilkosság végrehajtására felbérelt férfi pedig korábban a Donyecmedencében szolgált az ukrán fegyveres erőknél, ő értesítette az SZBU- t, hogy Herman felbérelte. Babcsenko a hétvégén reagált a Facebookra felkerült bírálatokra és azokra a bejegyzésekre, amelyek kétségbe vonták, hogy valóban meg akarták őt öletni. Azt írta a „fotelből bölcselkedőknek”, hogy az SZBU két hónapon át dolgozott, hogy megszerezze a 47 további potenciális áldozat nevét. „Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak nem kötelessége elszámolni minden kételkedő állampolgár előtt, illetve rögvest minden bizonyítékot a nyilvánosság elé tárni. Az embereknek tudomásul kell venniük, hogy a nyomozás még folyamatban van, a titkosszolgálati művelet még nem fejeződött be” - írta. Babcsenko korábban már említette: szemernyi kétség sem maradt benne, hogy valóban gyilkosságot terveznek ellene, miután az SZBU- sok által megmutatott fotók között meglátta a sok évvel korábban Oroszországban készült útlevélképét, amelyet a megbízó adott át a gyilkosságra felbérelt veteránnak, és amely elvileg csak az orosz okmányirodából kerülhetett ki. Facebook-bej egy zésében Babcsenko említ egy bizonyos Ganapolszkijt, akinek az életére törnek, és elfogadta a védelmet. Az Aposztróf ukrán hírportál szerint Matvej Ganapolszkijról, az ismert orosz és ukrán televíziós újságíróról van szó. Babcsenko azt kívánta a bíráló posztok íróinak, kerüljenek csak egyszer az ő helyébe. Utalásokat tett arra, hogy a családját is megviselte a titkos műveletben való részvétele, ami bántja őt, de lassan kezdenek mindannyian megnyugodni. A BBC orosz szolgálatának adott inteijújában Babcsenko megerősítette, hogy felesége be volt avatva, az ő jelenlétében készítették elő az álgyilkosságot és a helyszínt. Babcsenko azt írta: nem tudja, hány hónapig, évig kell védőőrizet alatt, elhúzott függönyök mögött élnie, és mikor játszhat újra kislánya a szabadban a többi gyerekkel. (MTI) FIGYELŐ Nincs jegy, ingyen lehet utazni a caracasi metrón Jegyek híján már ingyen lehet utazni a metrón a válság sújtotta Venezuela fővárosában. Az 53 állomásból álló caracasi metróhálózatban dolgozó ellenőrök utasításba kapták: ha elfogytak ajegyek, nyissák meg a forgókereszteket, s hagyják ingyen utazni az utasokat. Ajegyek előállításához használt nyersanyagot ugyanis külföldről importálják, csakhogy a kormány több mint egy éve már nem látta el a beszerzésekhez szükséges valutával a metróhálózatot üzemeltető vállalatot. A Reuters szerint mindez a caracasi vezetés szigorú valutapolitikájának jele, hogy megvédje apadó valutatartalékait a hiperinflációval küzdő, súlyos gazdasági és politikai válságot átélő államban. „Az emberek most azért utazhatnak ingyen, mert nincs alapanyag a jegyekhez” - mondta a névtelenséget kérő illetékesek egyike. A jegykiadó automatákon az „üzemen kívül” felirat olvasható, az utasok pedig szabadon kelhetnek át a zöldjelzést mutató forgókereszteken, zsörtölődve a késéseken és a nem működő mozgólépcsők miatt. A caracasi metró egykor példának számított Latin-Amerikában, naponta több mint kétmillióan használják. César Vega, a Metro de Caracas vezetője viszont azt mondta a sajtónak, a forgókereszteket azért tették szabadon átjárhatóvá, hogy felmérjék, hányán használják az egyes állomásokat naponta. Az alkalmazottak attól tartanak, hogy ajegyek hiánya mindössze a még súlyosabb problémák előhírnöke, például kifogyhatnak az importált alkatrészekből is. Az egyik állomásfőnök szerint már most meghibásodott metrókocsikból használnak fel alkatrészeket más szerelvények javításához. Venezuelában az infláció mértéke 6000 százalékos, a bankjegyeket a piacon nem darabra, hanem kilóban számolják, az elértéktelenedés egyre súlyosabb. Mindez általános élelmiszer- és gyógyszerhiánnyal párosul. A statisztikák szerint a lakosság kétharmada alultáplált, a népesség átlagos súlya 20 kilogrammal csökkent a gazdasági válság kitörése óta. (MTI)
