Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-23 / 144. szám
8 KULTÚRA 2018. június 23.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Győri kiállítás az inspiráló szépségről Győr. Több mint száz program - kiállítások, koncertek, előadások és gyermekprogramok - várják Győrben a látogatókat a Múzeumok éjszakája kapcsán a hétvégén. A programsorozat egyik kiemelt eseménye az Esterházypalotában nyíló Ihlet és ideál - Az inspiráló szépség című időszaki kiállítás, amely a magyar képzőművészet legjelentősebb alkotói munkáin keresztül meséli el az inspiráló női erő és a szépségideái változásának történetét. A tárlaton bemutatják mások mellett Barabás Miklós, Borsos József, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Székely Bertalan, Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly és Vaszary János alkotásait. A másik kiemelt tárlat Maurer Dóra Filmretrospektiv című kiállítása, amely a képzőművész 12 filmjét, konceptuális fotóit és film-állóképanalíziseit vonultatja fel szintén az Esterházy-palotában. (m) Olasz-holland duó veszi át a Berlinalót Berlin. Egy olasz és egy holland filmes szakember, Carlo Chatrian és Mariette Rissenbeek veszi át a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál vezetését 2020- tól, Dieter Kosslick fesztiváligazgató megbízatásának lejárta után. Carlo Chatrian filmes újságíró, a Locamói Fesztivál művészeti igazgatójaként ismert. A Berlinalén is művészeti igazgatóként dolgozik majd. Mariette Rissenbeek ügyvezető igazgatóként vesz részt a Berlinale vezetésében. A holland producer a nyolcvanas évek óta Németországban él, 2010 óta a német filmek külföldi terjesztésével foglalkozik. Az új vezetéstől azt várják, hogy a fesztivál még fiatalosabb és még inkább kísérletező kedvű lesz. (MTI) Önarcképek izmusok tükrében Ján Berger fél évszázados munkásságát mutatja be a Szlovák Nemzeti Galéria új tárlata TALLÓSI BÉLA Pozsony. A Szlovák Nemzeti Galéria új kiállításán - mely Ján Berger festőművész munkásságát mutatja be - 1969-ből származik az indulást képviselő legkorábbi festmény, ez évből pedig a legújabb. A minimalista tárlaton ezzel zárul a rendhagyó módon felvázolt eddigi pályaív. Többféle szempontból is rendhagyó ez a művészeti mustra, ami főként a két kurátor rendezőelvének köszönhető. Nina Gazovicová nem a galéria munkatársa; vendégként az intézményben megszokottól eltérő szemlélettel építette fel a kiállítást, illetve installálta a műalkotásokat. Minimalista tárlatot rendezett, fehér falfelületekre helyezett fel nagyon kevés képet. Ján Berger festményei tobzódó, intenzív színvilágukkal olyan erős vizuális hatást nyújtanak, hogy nem lehet egymás mellé zsúfolni őket, teret kell adni nekik, hogy érvényesüljenek, és ne nyomják agyon egymást - mondta Gazovicová a sajtóbejáráson. Kurátori munkáját a Bergemél fiatalabb nemzedékhez tartozó festőművész, Matej Fabian segítette. Ez a felállás is újszerű, és egyebek mellett azt eredményezte, hogy nem kronologikus vagy nem tematikus felépítése van az életmű-válogatásnak, hanem festészeti szempontú elrendezéssel kerültek a művek egymás mellé. így összevethető például, hogy ugyanannak a témának a különböző időben történő ábrázolása miként változott kompozíciós építkezésben, valamint szín-, motívum- és formahasználatban. Bergerre jellemző, hogy visszavisszatér egy-egy már késznek vélt vásznához, és továbbfesti, befejezi új festészeti-művészeti ismereteit érvényesítve, vagyis: a realitás megragadásának vizuális lehetőségét tökéletesítve „felülfesti önmagát”. Ján Berger a pozsonyi kiállításon önarcképkísérletei előtt Ez a minimalista tárlat érzékletesen mutatja, hogy Berger valójában önarcképfestő. A legtöbb vásznán jelen van saját arcábrázolása. A portré megjelenítésmódban attól függően változik, hogy a festő mit szeretne megmutatni a történelmi izmusokból. Ján Berger festészetének alapja ugyanis a történelmi avantgárd újraértelmezése. A festés számára az ismeretszerzés egyik hatásos módja: az ecsetel való kifejezés lehetőségeinek keresése és állandó tökéletesítése. Munkái pedig a modem művészeten belüli, sokirányú tradicionális festészeti kísérletek, vagyis az izmusok továbbtágíthatóságának tanúságai. Az Esterházy-palotában szeptember 30-ig látható kiállításon zömmel figurális ábrázolások kaptak helyet, de láthatók absztrakt munkák, sőt táj- és zsánerképek is bekerültek a válo-Ján Berger ► 1944-ben született a csehországi Trinecben ► 1953-ban a család Pozsonyba költözött ► 1962-ben kezdte meg tanulmányait a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán Csemiczky Lászlónál ► 1974-ben volt az első önálló kiállítása, Nyitrán ► 1987-től a pozsonyi főiskolán tanított ► 1994-ben professzori címet szerzett ► 1998 és 2001 között a festészeti tanszék vezetője volt (TASR-felvétel) gatásban. Ugyanakkor megfigyelhető az is, hogy e zsánereket, műfajokat Ján Berger kreatívan kombinálja, vegyíti. Alapvetően a realitásból, valamilyen konkrétan létező, általában banális elemből indul ki - kertek, belső épületterek -, de valamilyen izmusjegy alkalmazásával (gyakran fordul a szürrealizmusba) vagy absztrahálással elrugaszkodik a valós látványtól. Ez abból adódik - mondta el a művész a sajtóbejáráson -, hogy az alapítványra ráépíti a saját élményét, narrációját. Az élményfestészetnek köszönhető, hogy Ján Berger műtermében kiérlelt „színes gyémántok” születnek - mondta Matej Fabian. Ezek a rendhagyó tárlatrendezésnek köszönhetően vizuális meditáció lehetőségét kínálják; felismertetik, hogy a festészet máig nem meghaladott műfaj. Évadzáró a Jókai Színházban V. KRASZNICA MELITTA Négy nagyszínpadi bemutatót tartott a 2017/18-as évadban a Komáromi Jókai Színház, amelynek tegnapi évadzáró társulati iilásén Tóth Tibor igazgató úgy fogalmazott: igyekeztek kiegyenlített repertoárral jelentkezni, de inkább a művószszínházi irányba billent a mérleg. Komárom. „Nem minden színház engedheti meg magának, hogy egyazon évadban műsorra tűzze A félkegyelműt és a Bánk bánt” - mondta a direktor. Ez utóbbi előadással emlékezett meg egyébként a színház a jogelődje, a MATESZ megalakulásának 65. évfordulójáról. Tóth Tibor és Dobai Tibor gazdasági igazgató több statisztikai adattal is szolgált. Ami az egyik legfontosabb, hogy az utóbbi években fokozatosan növekszik az előadások száma, a kiutazásokat is figyelembe véve az elmúlt évadban 160 előadásuk volt a (2016/17-ben 142,2015/16-ban Ferenczy Anna és a Ferenczy Annadíjas Szabó Viktor (A szerző felvétele) 136), a nézőszám pedig megközelítette az 54 ezret. Dobai Tibor szavai szerint 2015 óta mintegy 25 százalékkal emelkedett a béralap, de a működési költségekre szánt összes sajnos még mindig stagnál. Az évadzárón hagyományosan kiosztották a legtöbb előadásban szereplő színésznek járó Színészrobot díjat, amelyet ezúttal Bemáth Tamás (143 előadás) és Holocsy Krisztina (106 előadás) vehetett át; az összes színházi dolgozó közül kiválasztott Robotoló Kiss Mónika kellékes lett. Üde színfoltja volt az évadzárónak a nyugdíjba vonuló Németh István rövid búcsúbeszéde, aki megköszönte, hogy 30 évvel ezelőtt szint az utcáról befogadta őt a színház. A Ferenczy Anna-díjat - amelyet a társulat tagjainak szavazatai alapján ítélnek oda az adott évadban legjobb alakítást nyújtó színésznek - Szabó Viktor vehette át, aki 2016- ban már megkapta ezt az elismerést. „Nagyon bőséges évadot tudhatok magam mögött, abból a szempontból is, hogy Dosztojevszkij hősén, Miskin hercegen keresztül el tudtam játszani a jézusi tisztaságot, míg a Bánk bánban Biberachot, a velejéig gonosz embert, aki saját maga alatt gyújtja be a puskaporos hordót. Tehát tulajdonképpen a két szélsőséget - nyilatkozta lapunknak Szabó Viktor. - Ezt a díjat a kollégáknak tudom be, hiszen jó kollégák nélkül nehéz bármit is csinálni.” Kevesebbet táncol Billy az Erkel Színházban Budapest. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója szerda este levélben tájékoztatta a Billy Elliot című musical stábját, hogy a júniusra és júliusra tervezett előadások közül 15-öt lemondanak - számolt be a 444.hu hírportál. „Mint bizonyára az elmúlt hetekben ti is tapasztalhattátok, a sajtóban negatív hangvételű kampány jelent meg a Billy Elliot produkciónk kapcsán, ami miatt az értékesítés jelentős mértékben visszaesett. Ezen előre nem látott, vis maior okból kifolyólag sajnálattal tájékoztatunk benneteket, hogy a produkció lent rögzített tizenöt előadása az Operaház vezetőségének tegnapi döntése értelmében elmarad” - írta a főigazgató. Június 1 -én a Magyar Idők című kormányzati lap hasábjain jelent meg elmarasztaló publicisztika N. Horváth Zsófia tollából, amely nagyjából arról szólt, hogy ha egy ártatlan magyar gyerek megnézi az előadást, homoszexuálissá válhat. Ókovács Szilveszter június 4-én válaszpublicisztikában próbálta kimosni magát a homoszexuális propaganda vádja alól, például jelezte, hogy szándékosan kiírták a darabból az egyetlen valóban meleg karaktert, a címszereplő Michael nevű barátját. Hozzátette, hogy ilyen alapon egyébként a fél zeneirodalmat be kellene tiltani. A Billy Elliot című, 2000-ben bemutatott film alapján készült musical dalait Elton John, librettóját pedig Lee Hall írta, 2005-ben mutatták be. A történet egy kiskamaszról szól, aki a családi hagyománnyal szembefordulva a boksz helyett a balettet választja. A Magyar Állami Operaház műsorán két éve szerepel hatalmas sikerrel a mű, az eddigi 90 előadást 101 ezren látták. A Billy Elliot budapesti sikerén felbuzdulva a Magyar Nemzeti Balett külön balettintézetet alapíthatott, ahol jelenleg 110 kis táncost képeznek. Közülük húszán előfelvételisként várják a sorukat, hogy szerepelhessenek a musicalben. Quk)
