Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-21 / 142. szám
101 KULTÚRA 2018. június 21. lwww.ujszo.com Elhunyt Kányádi Sándor költő Generációkkal szerettette meg a verset, gyerekeknek ugyanolyan komolysággal írt, mint felnőtteknek JUHÄSZ KATALIN Életének 90. évében meghalt Kányádi Sándor Kossuthdíjas költő, a nemzet művésze. „A magyarországi líra vendégmunkása vagyok” - mondta magáról az erdélyi költő, aki szinte az utolsó pillanatig fáradhatatlanul járta az iskolákat, könyvtárakat, művelődési házakat, akit a legtöbb Kárpátmedencében élő, magyar anyanyelvű ember ismer, és az irodalomkritika is méltán elismer. Kányádi Sándor 1929-ben született a Hargita megyei Nagygalambfalván, amely igazi mesevilág volt számára. „Harmadikos koromig úgy hittem, hogy a bibliai szent történések mind a környékünkön, Nagygalambfalván játszódtak le. A falum határában álló hegyet Sinai-hegynek * hívják, ími-olvasni pedig Mózestől tanultam. Bartos Mózes bácsi mutatta, hogy kell a törött cseréppel a kőtáblára róni a betűket”- írja visszaemlékezéseiben. A sors keze Édesanyját, a falusi színjátszókor primadonnáját már 11 évesen elveszíti. Földműves apja őt is gazdálkodónak szánja, de egy betegség miatt más sors vár rá. „Ott feküdtem az orvosnál, hallom, hogy apámmal arról diskurálnak: ez a gyerek fizikai munkát nem végezhet, de ha van esze, adják kollégiumba.” így kerül Székelyudvarhelyre, előbb a református kollégiumba, majd a Római Katolikus Főgimnáziumba; végül a román tannyelvű villamosipari középiskolában érettségizik. Költői tehetségét Páskándi Géza fedezte fel, ő közölte az első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban 1950-ben. Őt azonban kezdetben a színészi pálya vonzza, a kolozsvári Színművészeti Főiskolára jelentkezik. Fél év után megy át a Bolyai Tudományegyetemre, ahol magyar irodalom szakos tanári diplomát szerez. ,3otfülű vagyok. Erre egyébként Kányádi Sándor (1929 - 2018) magamtól rájöttem. Illyés Gyula bácsi azt mondta, ne keseredjek el, Petőfi is az volt, azért hagyta ott a színi pályát. Aztán egész jó költő lett belőle. Meglehet, azért írok dallamos verseket, mert ezzel kompenzálok.” Az Utunk és a Dolgozó Nő szerkesztősége után, 1960-tól nyugdíjazásáig, 1990-ig a kolozsvári Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt, miközben sorra jelentek meg verskötetei. A zsarnokság ellen Gyermekeknek szóló verseskötetei mellett drámai hangú versekben adott számot arról, hogy a bukaresti zsarnokság milyen nyomasztó súllyal nehezedett az erdélyi magyar életre és kultúrára (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban). Emiatt a rendszerváltásig folyamatos állambiztonsági megfigyelés alatt állt, évtizedeken át ugyanaz az ügynök jelentett róla. 1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, de nem kapott útlevelet, ezért tiltakozásul kilépett a Romániai írószövetségből. Az 1989-es politikai változások után nemcsak a múlttal vetett számot, hanem keserű iróniával arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság továbbra is ott él a társadalomban, az emberek tudatának legmélyén (Kupié a vörös villamosról). A gyerekek nyelvén Az átkosban sokak számára menekülés volt a gyerekirodalom, ő viszont mindig is úgy gondolta, hogy gyerekverset írni ugyanolyan költői munka, mint az asztalkészítés, ott sincsenek felnőtt- meg gyerekasztalgyártók. „Sőt a mi vidékünkön a gyerekeknek készülő asztalt még szebbre is faragják! Szerintem nincs kicsiknek meg nagyoknak szóló vers; csak vers van és nem vers.” Keveseknek adatik meg, hogy (Fotó: MTI) még életükben érettségi tételként szerepeljenek és dolgozatokat írjanak munkásságáról. Erről így vallott: „A vers olyan, mint a lábbeli, mindenki a maga lelki lúdtalpa szerint taposhatja. Az meg úgyis csak egy költő halála után derül ki teljes bizonysággal, tényleg az volt-e, aminek hitték őt életében, és aminek ő is olykor hitte magát. Szerencsés vagyok, mert a vers rövidebb, mint a regény, azt szívesebben olvassák. De kértek már arra is, hogy Arany Jánost szerettessem meg a gyerekekkel, mert ha egy mai gyereknek azt mondom, hogy Ég a napmelegtől - kiröhögnek. Bizonyos szavakat már nem ismernek; ha viszont elmagyarázom, mit jelentenek, felkiáltanak: tök király! Vagy inkább: tök sirály!” Több fióknyi elismerés Kányádi Sándor 1993-ban kapta meg a Kossuth-díjat, 2004-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal. Az érdemrend nagykeresztjét 2009- ben ítélték neki, de ezek mellett több tucat egyéb díjjal tüntették ki hazájában és Magyarországon egyaránt. 2014-ben a N emzet Művésze lett, 2017-ben, élete utolsó nagy elismeréseként Prima Primissimadíjat kapott. Díjaival sosem kérkedett, okleveleit nem a falon, hanem fiókokban tartotta, és volt olyan elismerés is, amit visszautasított. „Funartól nem kellett a kolozsvári díszpolgárság. Viszont ami manapság e téren megy, azt nyegleségnek tartom. Kérdezgettek, elfogadom-e Gyurcsányéktói a Táncsics-díjat, idén meg a nagykeresztet, meg hogy kezet fogok-e a miniszterelnökkel. Mondom: Magyarország törvényes kormányfője, miért nem váltjátok le, ha annyira zavar?”- mesélte 80 évesen egy interjúban. A Kaláka „házi szerzője" „Nagyon fontos szerepet játszott a Kaláka együttes életében, szinte nincs nap, hogy ne játszanánk valahol megzenésített verseiből” - mondta Gryllus Dániel, a zenekar vezetője az MTI-nek atyai jóbarátjára, Kányádi Sándorra emlékezve. Három olyan lemez is született, amelyen a Kaláka zenéjével kizárólag Kányádi-versek hallhatók: az első 2004-ben a Hangzó Helikonsorozat induló kiadványa, a költő 75. születésnapjára időzített album volt, ezt követte négy évvel később a Fehéringes versek a felnőtteknek szóló költemények megzenésítéseivel, majd 2009-ben újabb Kaláka- Kányádi-lemez, ezúttal a gyerekeknek. „Nagyon betalált nekünk, közel áll a szívünkhöz a költészete, akár a latinos, akár a gyerekeknek írt verseit énekeljük, akár a Vannak vidékek ciklusát” - mondta Gryllus Dániel, majd hozzátette: a magyar költészet hegy vonulatának gerincét Balassi, Csokonai, Petőfi, Kosztolányi, József Attila mellett Kányádi versei is alkotják. Jaromír Nohavica duplázik Pozsonyban Pozsony. A ma már mainstream előadónak számító egykori tiltott dalnok, a hazai magyarok körében is rendkívül népszerű ostravai folklegenda, Jaromír Nohavica két egymást követő napon koncertezik a szlovák fővárosban. Holnap szimfonikus zenekari kísérettel lép fel, szombaton pedig megszokott zenekarával, amelynek az utóbbi években Robert Kusmierski lengyel harmonikás is tagja. Mindkét koncert a Nemzeti Teniszközpontban (NTC) lesz. Nohavica odahaza többször színpadra állt az ostravai Janáckova Filharmonie kíséretében, kultikus dalait Marko Ivanovic karmester hangszerelte át. A projekt akkora sikert aratott, hogy a prágai 02 Arénát is megtöltötte. A 65. születésnapját nemrég ünneplő dalszerző-előadó ma is több nemzedéket meg tud szólítani. Szövegeit jellegzetes humor és éles irónia hatja át, máskor édes-bús melankóliával reflektál a világra, de a kemény szókimondástól sem riad vissza. A 90-es évek végétől többnyire kisebb zenekarral lép fel egy szál gitár helyett. (juk) (Képarchívum) Kiállítás Hudec László tiszteletére Budapest. Hudec László Sanghajba érkezésének századik évfordulója alkalmából nyílt kiállítás hat sanghaji képzőművésznek a magyar építész tiszteletére készített alkotásaiból a Várkert Bazárban. Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a megnyitón köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a 125 éve Besztercebányán született és 60 éve Kaliforniában elhunyt Hudec Lászlóra ma már úgy gondolunk, mint a 20. század egyik legfontosabb építészére. A fiatal Hudec az első világháborúban hadifogolyként került Szibériába, majd kalandos körülmények között átszökött Kínába, és Sanghajban egy amerikai építészirodában helyezkedett el. Néhány év múlva saját irodát nyitott, és a következő évtizedekben számtalan épületet tervezett a városban, ezért nemrég a Sanghaj arculatát meghatározó 99 legfontosabb személyiség közé választották - emlékeztetett Fekete Péter. A kiállítás bizonyíték arra, hogy Hudec tisztelete képes kultúrákat összekötni ' (MTI-felvétel) Kálmán Ernő, a V4 Építészeti Alapítvány elnöke elmondta: Közép- Európa Kínából nézve egységes arculatot mutat, és munkássága révén Hudec a régió kulturális nagykövetévé vált. A mai kiállítás bizonyíték arra, hogy Hudec tisztelete képes kultúrákat összekötni - hangsúlyozta. Hudec munkássága Sanghaj arculatát máig meghatározza. (MTI)
