Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-21 / 142. szám
www.ujszo.com I 2018. június 21. KÖZÉLET 3 A bevándorlási különadót is bevezették A Parlament tegnap néhány perc alatt elfogadta a vitatott törvénymódosításokat (MTi-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Bekerült az alaptörvénybe, hogy „idegen nópeeeóg nem telepíthető be", hogy az állami szerveknek védeniük kell a keresztény kultúrát, hogy tilos a hajléktalanság, és hogy létre kell hozni a közigazgatási bíróságokat. A Fidesz-KDNP a Jobbik képviselőinek támogatásával tegnap megszavazta a 7. alkotmánymódosítást és a Stop Sorostörvénycsomagot is. A Stop Soros-törvény - amit a kormány egy magyar állampolgár személyére írt évek óta tartó, brutális mennyiségű közpénzből folytatott kampánnyal megtolva - börtönnel büntetné azokat a civileket, akik a menekülteken segítenek. Az utóbbi törvény a választási kampány terméke, már jóval a menekültválság tetőpontja után merült fel, és gyakorlatilag a Fidesz egyetlen választási ígérete volt. Orosz mintára Európában Magyarország és Lengyelország kezdte el zaklatni a civil szervezeteket. Bár Soros György ellen 2014 óta folytat kommunikációs háborút az Orbánkormány, a „Stop Soros!” szlogen nem az ő találmánya, hanem a már megbukott macedón kabineté. Egyébként különösen kegyetlen, hogy a menedékkérők és menekültek előtt a magyar határt lényegében lezáró alaptörvény-módosítást és a nekik segítőket börtönbejuttató Stop Soros-csomag elfogadását pont tegnapra időzítette az Országgyűlés, ugyanis június 20. a menekültek világnapja... A Fidesz nem várt A Stop Soros törvénycsomag első változata annyira sebtében összetákoltnak tűnt, hogy az abszurd részletei alapján gumicsontnak is lehetett volna tekinteni, ha nem Orbán kommunikációjáról lett volna szó. A Fegyelmezetten szavazott a Fidesz néhány pillanatra összeomló forgatókönyvet egy minden addiginál nagyobb Soros-ellenes kampánnyal igyekeztek egyben tartani, és megígérték, hogy hatalmon maradásuk esetén az első dolguk lesz a Stop Soros törvénycsomag elfogadása. Hiába kérte az európai alkotmányjogi testület, a Velencei Bizottság elnöke, hogy a Parlament halassza el a szavazást, és váija meg az állásfoglalásukat, a Fidesz nem volt hajlandó várni, máris teljesítette a választási ígéretét. A Fidesz által korábban gránitszilárdságúnak minősített alaptörvény mostani, sorrendben hetedik módosítása számos látszatintézkedéseket tartalmaz, miközben az igazságszolgáltatásnak is keményen nekimegy. Amellett, hogy belekerül az Alaptörvénybe, hogy „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető' be”, a kormány korlátozza a gyülekezési jogot is, mert „az állam jogi védelemben részesíti az otthont, annak nyugalma megóvása érdekében”, illetve létrehozzák a közigazgatási bíróságokat is. Az Országos Bírói Hivatalnak egyből világos volt, hogy az új rendszerrel mi a terv: a kényes politikai ügyek kiszervezése egy párhuzamos bírósági rendszerbe, amit aztán a kormányzatból érkező bírákkal töltenek fel. Bevándorlási különadó Benyújtotta a kormány a parlamentnek azt az adócsomagot, amelyben egy teljesen új és szokatlan adónemet is bevezetnének: a 25 százalékos bevándorlási különadót. Az adó kivetésének indoklásában leírják, szerintük vannak bizonyos szervezetek, amelyek a bevándorlást különféle eszközökkel segítik, miattuk pedig több pénzt kell fordítani a közös kasszából határvédelemre. A kormány úgy véli, hogy a „közös teherviselés elvével nem egyeztethető össze”, hogy az egész társadalom viselje azokat a költségeket, amelyeket ezek a szervezetek okoznak a tevékenységükkel, indokolt rájuk különadót kivetni, és legalább részben abból finanszírozni ezeket a többletköltségeket. Az adókötelezettség kiteljed „a Magyarországon zajló bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatására, függetlenül a támogató és a bevándorlást segítő szervezet honosságától”. Mi számít bevándorlást segítő tevékenységnek? A javaslat szerint ide tartoznak a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampányok, médiaszemináriumok folytatása, az abban való részvétel, továbbá a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység, ha ezeket a bevándorlás ösztönzése érdekében végzik. (index, 444 hu, ú) Az alkotmány hetedik módosítása ► 1. Az illegális bevándorlás elleni küzdelem: bekerült az alaptörvénybe, hogy „idegen népesség nem telepíthető be"; ► 2. a keresztény kultúra védelme: bekerült, hogy „minden állami szerv kötelessége Magyarország önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme"; ► 3. a gyülekezési jog korlátozása: bekerült, hogy „a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével"; ► 4. a hajléktalanság megtiltása: mostantól „tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás”, illetve bekerült, hogy az állam mellett az önkormányzatok is törekednek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani; ► 5. a közigazgatási bíróságok létrehozása: „A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben". Ez azt is jelenti, hogy nem a Kúria mondja majd ki a végső szót az egyes közigazgatási vitákban. A Jobbik szerint a Stop Soros kivitelezhetetlen A tiltakozások, a Soros-ellenes plakátok lekaparása sem segített (SITA/AP) Budapest. Biztos, ami biztos, állva őrködött a Stop Soros tegnapi végszavazásánál a Fidesz frakcióigazgatója, hogy a kormánypárti képviselők közül mindenki a helyes gombot nyomja meg. A pártok képviselőcsoportjainál amúgy megszokott, hogy a frakcióvezető vagy a frakcióigazgató a szavazás előtt bekiabálja, hogy hogyan szavazzanak az adott frakció tagjai (a képviselők közül csak kevesen követik pontról pontra a szavazások menetét, olvasnak, beszélgetnek). Az ülésteremben ilyenkor teljes a hangzavar, amikor a hét képviselőcsoport vezetőjétől egyszerre hangzik fel, hogy „Igeeenl”, illetve „Neeeeem!” A Stop Soros szimbolikus szavazása előtt Bállá György láthatóan nem bízta a véletlenre, még fel is állt, nehogy felszólítása belevesszen ebbe a hangorkánba, és valaki a hátsó sorokban (itt ül két volt miniszter: Balog Zoltán és Lázár János) esetleg a frakcióállásponttal ellentétesen szavazzon. Az eredménye meg is lett: a javaslat elfogadásához bőven meglett a szükséges kétharmad. (hyg hu) KÓSAANDRÁS Szó szerint több volt az újságíró, mint a résztvevő azon a Parlament előtti demonstráción, amit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szervezett tegnap délutánra, a Stop Sorosnak nevezett törvénycsomag elfogadásának idejére. Budapest. A 30 fokos melegben a bágyadt szónok arról beszélt a bágyadt tüntetőknek (akiket a bágyadt fotósok fényképeztek, miközben néhány bágyadt rendőr álldogált mellettük), hogy a civil szervezeteket sújtó törvénycsomag súlyosan veszélyezteti a gyülekezési szabadságot, így ez alapján akár az érdekképviseleteket is be lehet máj d tiltani a jövőben. Az Országgyűlésben végül a 199 képviselő közül 159-en szavazták meg a jogszabályt. Mivel a Jobbik is támogatta, nem is volt kérdéses, hogy megkapja a háromötödös alkotmányos többséget. Mirkóczki Ádám, a Jobbik parlamenti képviselője utólag úgy magyarázta a Stop Soros támogatását hogy „már elvesztette Sorosjellegét”, mert az elfogadott szöveg nyomokban sem hasonlit az eredetileg benyújtott javaslathoz. A törvényt azért támogatták, mert az alapjaival egyetértenek, mint a társadalom többsége is, vagyis, a kereszténységet védelmezni kell, a bevándorlási kvóta minden formáját el kell utasítani, a bevándorlást ’ pedig meg kell szüntetni. Ugyanakkor úgy gondolják, a Stop Soros életszerűtlen és alkalmazhatatlan, ezért nem alkalmas az ország védelmére. „Ez a törvénycsomag nem • védi meg a kereszténységet, nem szünteti meg a bevándorlást, sem a hajléktalanságot” — mondta Mirkóczki Ádám, hozzátéve, a Fidesznek nem is ezek voltak a céljai, hanem az, hogy a közelgő EP- s önkormányzati választások során a „Ez a törvénycsomag nem védi meg a kereszténységet, nem szünteti meg a bevándorlást, sem a hajléktalanságot." Mirkóczki Ádám, a Jobbik parlamenti képviselője törvényt kampánycélokra használja fel az ellenzékkel szemben. „Nem kell idegeskedniük sem a hajléktalanoknak, sem a civil szervezeteknek, sem a többi ellenzéki pártnak, ez a javaslat végrehajthatatlan, nem fog a rendőr elvinni egy hajléktalant, vagy egy civil aktivistát sem, mint ahogy nem írja felül a Genfi Konvenciót sem, így továbbra is kénytelenek leszünk beengedni a menekülteket” - mondta.
