Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-20 / 141. szám

6 KULTÚRA 2018. június 20. lwww.ujszo.com €urópai filmek 1 €-ért Megkezdődött a sikeres nyári szemle a pozsonyi Lumiere moziban - 30 film a kínálatban Hannes Holm feketekomédiája a magának való Öve (Rolf Lassgard) szfvszorftó élettörténetét meséli el (Fotó: asfk) RÖVIDEN Film az Eurovíziós Dalfesztiválról Washington. Az Eurovíziós Dalfesztiválról készül film Will Ferrell amerikai komikus színész főszereplésével aNetflix meg­rendelésére. Az Eurovision című film színhelye maga a dalverseny lesz. Ferrellt, a Taplógáz és A hí­res Ron Burgundy legendája című mozik főhősét többször is lefotózták az idei dalfesztivál nézőterén. Azt mondta, rajongója a műsornak, mióta svéd felesége megismertette vele. A forgató­­könyvet is ő fogja írni Andrew Steele-lel. Ferrell idei látogatása alatt a verseny több elődöntőjét megnézte, a versenyzőkkel is beszélgetett. A szervezőktől állí­tólag már engedélyt is kapott már a film elkészítésére. Az Euroví­ziós Dalverseny nem olyan népszerű Amerikában, mint Eu­rópában, az új produkcióval a Netflix az Amerikán kívüli elő­fizetők kegyeit keresi. (MTI) Improvizációk két napban Dunaszordaholy. Pénteken és szombaton rendezik meg a duna­­szerdahelyi NFG klubban a IV. KöR-t, vagyis a Kötetlen Rög­tönzések Improvizációs Feszti­válját. A rendezvény péntek este egy műfajhű hazai produkcióval indul: az Ahogy esik, úgy puffan című improvizációs show csapa­ta játszik a nézőknek 20 órától. A fesztiválra benevezett 3 fős csa­patok szombaton mutatkoznak be: a játékvezető a helyszínen is­merteti a feladatokat, amelyeket a kreativitásukra, a spontaneitásra, a csapatmunkára, az ötletelésre támaszkodva oldanak meg a sze­replők. (Tavaly például reklámot készítettek előre megadott stílus­ban és mesét mutattak be kizáró­lag kérdő mondatokkal a játéko­sok.) A rögtönzött helyzetgya­korlatokat szakmai zsűri értékeli. A fesztivált szombaton 18 órakor az Aranymetszés verséneklő együttes koncertje zátja. A fesztivál szervezői vallják, hogy a KöR rendhagyó formáj a az autentikus kifejezésmódot erősí­ti, segíti a diákokat az önkifeje­zésben (a nevezés alsó korhatára 15 év volt), fejleszti az érzelmi intelligenciát, az önismeretet és a kreativitást. Az improvizációs és drámajátékok pozitívan hatnak a fiatalok verbális és nonverbális kifejezőképességére, amelyek fejlesztésére a tanórákon kevés lehetőség van. A rögtönzéses fel­adatok közben játszva fejlődik a koncentrációjuk, a megoldáshoz pedig az intellektusukra van szükség. (k) TALLÓSI BÉLA Pozsony. Augusztus végiig tart a pozsonyi Lumiere mozi €urópai filmek 1 €-ért elnevezésű, hagyományos nyári szemléje, amelyet immár hatodik alkalommal tartanak. A Lumiere-ben naponta 18 órától vetítenek egy-egy európai mozgóképet, melyre egy euró a belépő. A program­ba harminc sikeres, köztük fesztiválokon is díjazott filmet válogattak bo. Műfajilag és tematikailag is sokrétű a kínálat - a fantasztikus filmtől kezdve a dokumentumfilmen, az életrajzi feldolgozáson, a feketeko­médián át a lélektani drámáig min­denki talál magának kedvére valót. Akár külön, sajátos műfajnak is te­kinthetjük az északi filmeket; ezek közül mindenképpen érdemes meg­vagy újranézni a dán Thomas Vin­terberg A vadászat című, 2013-as drámáját, valamint Hannes Holm Az ember, akit Ovénak hívnak című, 2015-ös svéd feketekomédiáját. Az első mélyen megrázó, drámai fordu­latokban bővelkedő életközeli film, amely folyamatosan véleménynyil­vánításra készteti a nézőt. A főhős, az elvált Lucas egy vidám baráti társa­ság megbecsült tagja, gondoskodó apa, megbízható munkatárs. Egy óvodában dolgozik asszisztensként, szereti a munkáját, és a gyerekek, kollégák is kedvelik őt. Harmonikus hétköznapjai azonban egy pillanat alatt omlanak össze egy apró füllen­tés hatására: az egyik kislány, leg­jobb barátja gyermeke az óvodában azt mondja, hogy Lucas tett vele va­lamit. A feszültség, amely végighú­zódik a történeten, nagymértékben köszönhető a Lucast alakító Mads Mikkelsen élethű játékának. Emberségre, toleranciára, a másik elfogadására tanít Hannes Holm ke­­serédes, szívfacsaró története az em­berről, akit Ovénak hívnak. E reme­kül elbeszélt történet főhőse Öve mogorva, magának való ember. A film élvezetes módon azt meséli el — egészen gyerek- és ifjúkorától fűzve élete fordulatait-, hogy Öve mitől lett mogorva, kötekedő, kiállhatatlan. FÜLVIDÉK Beach House 7 Nem, ez nem valami nyári vízparti dalválogatás hetedik része (volt egy ilyen című sorozat valaha), bár nem bánnám, ha tévedésből is megvennék jó sokan. Mert talál­koznának valami váratlan szép­séggel. A Beach House nevű amerikai duó a definiálhatatlanság bajnoka. Le­hetetlen beskatulyázni őket, túl könnyű lenne rávágni, hogy ez dream-pop. Mert a felszín alatt to­vábbi rétegek lapulnak, hullámza­­nak, és minél mélyebbre merülünk, annál érdekesebb dolgokat fedez­hetünk fel. A dream-pop pedig, ugyebár, elsősorban a szimpla me­rengést segíti elő, ami persze szin­tén elég a pillanatnyi boldogsághoz néha. A 7 sorrendben a hetedik albumuk, (innét a kifejező cím) és az eddigi Egy nem várt, hirtelen változásnak köszönhetően - amit tetéz, hogy Öve szomszédjába beköltözik egy mig­­ráns család - a férfi is fokozatosan megváltozik: kiderül, hogy nem olyan szívtelen, amilyennek mutatja magát. Mindkét film olyan erős al­kotás, amelyet többször lehet ugyan­azzal az élvezettel végignézni. Nyáron, amikor egyébként is gyengébb a kínálat, ér­demes meg- vagy újranézni az értékes művészfilmeket, ráadásul ilyen kedvezmé­nyes áron; egy euróért. Az északiakhoz tartozik, de egy egészen más, sajátos műfajt képvisel Lars Von Trier. Annak idején nagy viharokat kavart A nimfomániás című rendezését (mindkét részt) tűzi újra műsorra egy-egy vetítésre a Lumiere mozi. Joe-ra (Charlotte Gainsbourg), a film főhősére egy nap egy sikátor­ban fekve az utcakövön talál rá a bolt­ba igyekvő Seligman (Stellán Skars­legnívósabb, úgyhogy ideje meg­ismerkedni velük, ha még nem tör­tént volna meg a találkozás. Victoria Legrand legalább olyan jól játszik billentyűs hangszereken, mint amilyen jól énekel. Alex Scally gitározik és vokálozik, de a billentyűket is bűvöli. Duóként 2006 óta léteznek, és minden albu­muk kényeztetés a fülnek. Ez a mostani sem lóg ki a sorból, mégis hallani, hogy léptek egyet előre a hangszerelés terén, és főleg a fel­építés, a lemez „gradálása” sikerült remekül. Szinte lehetetlen kiemelni egy-egy konkrét dalt, mert az olyan lenne, mintha kivágnánk egy dara­bot a függönyből, hogy megmu­tassuk, milyen szép a mintája. Az egész egy hosszú, kellemes lebe­gés, úgy, hogy közben nem veszít­jük el teljesen a tér- és időérzékün­ket, tudjuk, hogy hol van a lent és fent. Ez a biztonságérzet leginkább gard). A fiatal nőt megverték, vérzik, és szemmel láthatóan segítségre szo­rul, ezért a férfi megsajnálja, és elvi­szi magához, hogy ápolja. Joe pedig mind őszintébben meséli el jóakaró­jának, miképp került abba a lehetet­len helyzetbe, ahogyan találkoztak. A nő nimfomániásnak diagnosztizálja magát, élményei pedig egészen a ti­nédzserkoráig nyúlnak vissza. Nem mindennapi, felkavaró élményt nyújt ez a tabudöntögető film. Líraian szép, de feszülő indula­tokkal teli mozi Stéphanie Di Giusto izgalmasan fényképezett életrajzi filmje, A táncosnő (La Danseuse), mely az egyik első amerikai sztár­táncosnő, Loie Fuller szárnyaló kar­­rieijét mutatja be. A maga korában ünnepelt díva a vizuális effektusok színpadi lehetőségeit kereste. A ki­vételes koreográfiákkal teli, a tán­cosnő - fájdalmak miatti egyre elvi­selhetetlenebb - testi szenvedését is érzékeltető film Giovanni Lista azo­nos című regénye alapján készült. Asif Kapadia Amy - Az Amy Winehouse-sztori című, több mint kétórás, 2015-ben bemutatott angol dokumentumfilmje Amy Winehou­­se tragikus életét korábban nem lá­a nagyon is konkrét gitároknak kö­szönhető - a lassúbb számoknál szép, finom pengetés, a gyorsab­baknál kásás zúzás, mint valami indie-zenekarban. Sok az effekt, de ez csöppet sem zavaró, sőt inkább valami jófajta pszichedéliát teremt. Az apró változások oka a rajongók tott, archív felvételeken keresztül mutatja be. A filmben házi videók, és mobilfelvételek sora láttatja a kulti­kus énekesnőt, és kollégák, barátok, családtagok nyilatkoznak róla - ezeket a kockákat is újranézhetjük az „egyeurós” filmek sorában. Magyar alkotás is szerepel a kíná­latban: Mundruczó Koméi Fehér Is­ten című, 2013-as thrillere. A külön­leges hangvételű film arról szól, hogy a legrégebbi szövetségek is felbo­molhatnak, a hosszú békét is követ­heti háború. Az ember legjobb ba­rátja a kutya: de ha rosszul bánik ve­le, a hű társ a gazdája ellen fordulhat. Nyáron, amikor egyébként is la­zább filmek kerülnek gyengébb kí­nálatban a mozikba, érdemes meg­vagy újranézni az értékes művész­­filmeket, ráadásul ilyen kedvezmé­nyes áron. A sort gazdagítja még egyebek mellett Pawel Pawlikowski Ida, Xavier Dolan Mommy, Paolo Sorrentino Ifjúság, Fridrik Thór Fridriksson Mamma Gógó, Juho Kuosmanen Olli Mäki legboldo­gabb napja és Saverio Costanzo A prímszámok magánya című mozgó­képe, de cseh és szlovák rendezők munkái is láthatók a szemlén. számára egyértelmű: ezt a lemezt már nem a Beach House „házi pro­ducere”, Chris Coady csiszolta fé­nyesre a stúdióban, hanem a Panda Bear és az MGMT producere, Peter Kember. Ettől picit sötétebb lett az anyag, a dobgép hangja pedig vas­kosabb, mint eddig. Es első hallásra sosem lehet eltalálni, mivé „fejlő­dik” egy-egy dal, ott lesz-e a végén a tőlük megszokott grandiózus fi­nálé, vagy épp ellenkezőleg: szé­pen lenyugszik az egész. Victoria Legrand hangját továbbra is meg­kettőzik, megsokszorozzák a ref­réneknél, de még így „kórusban” is törékeny tud lenni. Ezek az apró­ságok teszik naggyá a duó hetedik albumát, amellyel egyébként dalaik száma pont 77 lett. Juhász Katalin Beach House: 7. Sub Pop, 2018. Értékelés: 9/10

Next

/
Oldalképek
Tartalom