Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-02 / 126. szám
www.ujszo.com SZALON ■ 2018. JUNIUS 2. 17 Szécsi Noémi Levelek a kertből Kedves Húgom! Akkor ezt már nevezhetjük aszálynak? - kérdezed. Nevezd annak, aminek akarod, drágám. Azt panaszolod, hogy kiégtek a tépősalátáid, az árvácskák kóróvá aszalódtak, a kerti boglárka levelei , sárgán lengedeznek. Sok halott, rengeteg sebesült. írod, hogy a gangod olyan, mint egy felforrósodott sütő, ahol egymás után dőlnek ki a gyenge növények a pokol füzéhez hasonlatos napsütésben. Azt magyarázod, olyan az egész, mintha nem is evilági lenne, ha hátat fordítasz a napsugárnak, akkor szinte lyukat fúr a bordáid között a lángpallosával. Megszédülsz, hányingered támad, sárga foltocskák táncolnak a szemed előtt. (Nem vagy te terhes? Na jó, nem firtatom, de ha a 12. héten túl letelt az egyezményes szilencium, közöld a családdal is az örömhírt.) Szóval mindezeket úgy adod elő, mintha semmi közöd nem lenne a dologhoz. Örülök, hogy végre én is felelősségre vonhatok egy nagyvárosi értelmiségit, amiért hazárdjátékot játszik a jövőmmel és a gyerekeim jövőjével, nem csak mindig azt hallgatom, hogy beszűkültségemmel és politikai apátiámmal alacsonyan tanom a közélet színvonalát. És te, húgom, mit teszel? Tevékenyen részt veszel a bolygó elpusztítására irányuló végzetes összeesküvésben. Ülsz a nagyváros melegében, telente még a hőkibocsátását is élvezed, hiszen nem egy hideg szelek járta puszta közepén fútesz egy kieden nagy házat, mint jómagam, (ráadásul drága nejem, jó Editkém igen fazós). Ott pöffeszkedsz a károsanyag-kibocsátás legfőbb haszonélvezőjeként, és sírdogálsz, ha fojtogat a globális felmelegedés. Mit szóljak én, az ártadan? Kérded, mit tennék a helyedben. Ha a hosszútávú cselekvési tervre vagy kíváncsi, azt majd a Keresztmama temetésén előadom (Elaludt a vén boszorka, egész életében a halálán volt, ezért mindig agyonkímélte magát, az ilyenek érik meg a kilencvenet, higgy nekem), de most hirtelenjében annyit tehetsz, hogy rakd tele pozsgásokkal a gangot. Azoknak csak napfényből kell sok, vízből kevés is elég. Ha nem esik rájuk eső vagy nem locsolják őket, akkor is túlélnek hosszú éveken át egy helyben, mint Keresztmama. Csak annyi a különbség, hogy még terjeszkednek is. Keresztmama nem ilyen volt, egész életében az apjától rá maradt házikóban lakott. (Tudod, amit a dédnagyapád azután vett ’46-ban, miután a Katolikus Legényegylet gondnokának lenni nem volt többé trendi szakma.) Más kudarcaidról is beszámolsz. Nem, életem, mi kertészek nem számoljuk össze soha a veszteséget. Két dolgot soha nem számolunk: a vetőmagra kiadott pénzt meg a növénynevelésbe befektetett munkát, így néha büszkén állíthatjuk, hogy éppen nullán vagyunk. Ez a tanulópénz. Miért hozol ilyen helyzetbe, hogy azt hajtogassam „én megmondtam”? (Tudnád, hányszor elismétlem a három fiamnak, de meggyőződés nélkül, inkább csak azért, hogy lássák, nem alszom nyitott szemmel, amikor mesélik azt a sok hülyeséget, amit három húsz alatti kölyök el tud kövemi. Majd megjön az eszük egyszer, ugye, húgom?) Hogy én hogy vagyok? Hála annak a jó Istennek, az adóhivatal pénzénél van, én meg annyit dolgozom, mint az állat, és ahogy egy álmatlan éjszakán kiszámoltam, így pont annyit keresek tisztán, mintha nem csinálnék semmit, de így legalább az egészségem is rámegy, és végül is csak meg kell halni valamiben. Ezért jobb, ha félrészegre iszom magam lefekvés előtt, ilyenkor már jólesik a savanyú borral kevert könnyű fröccsből öt-hat, aztán viszont egész éjszaka hugyozni járok. Végső tanácsom: ne termessz olyan növényeket magról, amelyek csak tőosztással szaporíthatok jól (ezt a tűzeső miatt mondom). Ne termessz olyan növényeket, amelyek nem honosak (igen, rólad van szó, sagina subulatd) Végül pedig: lásd a határaidat. Vannak növények, amelyek olyan állandó, napi figyelmet igényelnek, mint egy csecsemő. (Nem, nem célozgatok.) Megmondom, hogyan vigasztald magad: irány a gazdabolt és vegyél pár olcsó zacskós magot. Ne egynyáriakat, ahhoz már késő. Most vesd el az évelőket. A cickafárkból valami kedves színkeveréket, évelő szegfűt, margarétát. Amit most elvernek, abból a következő év elején nyílik majd a szép virág. De nálam jobban tudod te ezt, lelkem. Ölel szerető nagybátyád, Lajos LAPAJÁNLÓ______________ Osztrák-Magyar Monarchia , lész A boldog békeidők lös hadsereg • aidaság aranykora FraKkos bűnözök . ParUmaMiKarcok Mo„archUésa»'dók. » A modern sajtó letreiot Kiegyezés es megne-Kossuth és Feranc JaKal . Megépül az Andrassy A BBC History különszáma Az Osztrák—Magyar Monarchia I. rész - A boldog békeidők Magyarország és Ausztria a dualizmusban - Sok volt a különbözőség, ezzel együtt - írja Kozári Monika - az osztrák és a magyar fél is megtalálta számítását a kiegyezéssel Deák Ferenc és a kiegyezés — Estók János cikkéből az is kiderül, a kortársak és az utókor miként tekintettek „a haza bölcsére” A kiegyezés szülőatyja! - A kiegyezés ausztriai kezdeményezője Moritz von Kaiserfeld volt. Lőrinc László a kiegyezéshez vezető folyamat kezdetéhez nyúlik vissza Andrássy Gyula és a Monarchia külpolitikája - A korszak egyik legnagyobb formátumú politikusának pályáját Diószegi István mutatja be A Monarchia Magyarországának képviselőháza - A dualista rendszer idején - tudjuk meg Gerő András írásából - nemcsak a képviselőház épülete, hanem a karaktere is sokat változott Frakkos svindlerek - Cieger András írása bemutatja a korrupciós technikákat és a közélet számos visszásságát A közős katonaló háta - A két egyenjogú állam uniójának talán legproblematikusabb pontja a közös hadsereg volt. Heiszler Vilmos a Jansky-ügyet dolgozta fel A „nagy véderővita” - Az 1889- es véderővita a magyar parlamenti politika „állatorvosi lova”. Bihari Péter a parlamenti szócsaták mellett a politikai következményeket is számfta veszi Állam és egyház Lajtán innen és túl - Az állam és egyház viszonyának kérdéseit, a reformok bevezetését és a parlamenti vitákat Fazekas Csaba foglalja össze A közép-európai háromszög - Bécsben, Pesten és Prágában - Hanák Péter tollából - három igen eltérő útra terelődött zsidóság beilleszkedése a sikeresnek hatótól a tragikusig terjedő skálán Világvárost építettek - A fővárost a századfordulóig három ember, Ráth Károly, Kamermayer Károly és Gerlóczy Károly valódi metropolisszá varázsolta - írja Horváth J. András A Sugár út- Budapest mai arculata a legendás Podmaniczky Frigyes keze nyomát viseli. Főműve, a Sugár út, azaz az Andrássy út létrehozásáról Krúdy Gyula írásaiból szemezgemek. Ipar firradalom nélkül - Olyannyira elkésett, hogy meg sem történt? Győrffy Iván a magyar iparosodás néhány kiemelkedő mozzanatát tekinti át. A sajtóváros - A századforduló a lapok, a nyomdák, a kiadók alapításának kora volt. Buzinkay Géza sorra veszi, hogy nyomukban miként változott a városkép is. Ideál és valóság - A polgári otthon ideálját és a korabeli tapasztalati valóságot gyakran igen nagy távolság választotta el egymástól, derül ki Fónagy Zoltán életmódtörténeti cikkéből. A nemzetiségek a Magyar Királyságban - A kiegyezés nem orvosolta a magyarországi nemzetiségek régre visszanyúló panaszait. Tamás Ágnes áttekinti a Monarchiát szétfeszítő problémákat. Kossuth Lajos halálos ágyánál - Lyka Károly éppen olaszországi tanulmányúton járt Torinóban a kormányzó életének utolsó napjaiban. Szomorú látogatásáról ötven évvel később számolt be. Ősellenségek - A két temetés is bizonyította, hogy Kossuth Lajos és Ferenc József kultusza jól megfért egymás mellett, bár mindketten felléptek a másik dicsőítésével szemben - írja Fiziker Róbert, (sz) FELJEGYZÉSEK ÚTKÖZBEN Aranycsepp II. / La Petite Inde A bőrszínek, illatok, ízek forgatagában a Goutte d’Or negyedben a legkülönbözőbb vallások találkoznak. Az utcán imádkozó muszlimok fotói jutnak eszembe a hangulatkeltő, enyhébb vagy erősebb muszlimellenes fűszerezésű cikkek mellen, meg a no-go zónákról szóló fámák. Péntek kora délután van, a pénteki ima ideje, kíváncsian várom, hogy a járdákon-utakon elterüljenek az imaszőnyegek, de nem történik semmi. Nem hogy a hajlongó hívektől átjárhatadan utcát nem látni - ahogy a néhány évvel ezelőtti fotókon lehetett —, de még egy árva imaszőnyeget, sem a me des Poissonniersen, sem a Rue Myrhán, sem Rue Léonon. A valóság persze sokkal prózaibb: ezen utcák mecsetei inkább imatermek a lakóházak földszintjén, s túl kicsik ahhoz, hogy a híveket befogadják. A megoldás is hasonlóan egyszerű volt: az önkormányzat néhány éve egy elég nagy, használaton kívüli kaszárnyát bocsátott a muszlim közösség rendelkezésére. Egyszer csak a Szent Bernát templom (Église Saint-Bernard de la Chapelle) előtt találjuk magunkat, amely kívül-belül annyira neogótikus, hogy valódinak hiszi az ember, pedig nem a középkorban, de csak a 19. században épült, ahogy a negyed is. A bejáratnál a Miatyánk szövege sok-sok nyelven, magyarul is, bár kissé hibásan, ráadásul valami archaikus helyesírással. Az egyik mellékhajóban képeket találok a templom hitéletéről: elsőáldozó gyerekek, feketék, fehérek vegyesen. Egy mellékkápolnában a kissé komor templombelsőtől, és a megszokott méltóságteljes szentképektől élesen elkülönülő festményt találok: nemcsak a kép színei, de a templom előtti téren összeverődött emberekék is tarka összképet nyújtanak. Mary Baird-Smith festménye („Pour ne pás oublier”) az 1996-os „iratok nélküliként emlegetett („sans papier”) tiltakozássorozatra emlékezik Az életbe léptetett bevándorlást szabályozó Pasquatörvény értelmében ugyanis több, főként Párizsban dolgozó afrikai (főként Mali, Mauritánia, Szenegál) tartózkodási engedélyét nem hosszabbították meg, családjaikra kiutasítás várt. A Montreuilben kezdődő tiltakozások, melyet több francia értelmiségi is támogatott, végül a Szent Bernát templomban csúcsosodtak ki, s a templom felebaráti szeretetre hivatkozó lelkészének Henri Coindénak köszönhetően itt találtak menedéket a hatóságok elől. A templomot később mégis evakuálták Továbbmegyünk, elhaladunk a Square Alain Bashung mellett, amely leginkább drogtanyaként híresült el. Keresztülmegyünk a Gare du Nord-ba fotó sínek fölötti hídon, s a Rue Marx Dormoyon találjuk magunkat, amely a Goutte d’Or és a hasonlóan kétes hírű La Chapelle negyed határát képzi. A Rue Pajolon már végképp egy másik kis világba, Indiába csöppenünk A közel-keleti fűszereseket indiaiak váltják, az afrikai ruhaboltok tarka viseletéi helyett pedig szárikat látunk minden mennyiségben és változatban: pakisztáni szabás, bangladesi, sri lankai, észak és dél-indiai, muszlim és hindu turbánok, vőlegény és menyasszonyi ruhák a kirakatban, mintha csak egy maharadzsa udvarából kerültek volna ide. A behozott kelméket általában a boltok melletti apró varrodákban dolgozzák fel. A szembejövő nők homlokán különféle színű és alakú homlokpötty (tilaka, bindi) - jelnyelv, melyet nem értek. Egy indiai szépségszalon mellett betérünk egy mindenesboltba, amely mintha csak az egykori harminckoronás-boltok hindu változata lenne. Karperecek, fülönfüggők, henna-sablonok, művirágnyakláncok töméntelen sokasága. Füstölőt veszek, sokáig válogatok a gazdagon aranyozott szentképek (izé, istenképek között), vajon melyik a leggiccsesebb és a legkevésbé sérült, végül Ganésát, Hanumánt és Szaraszvatit választom. Darabja egy euró, akárcsak a cédéknek, amelyeken csak tamil felirat van - nyilván hagyományos indiai zene, az egyiken Venkatésvarát (Visnu egyik alakja) azonosítom, a másikon a dobosok tetszenek. A Rue Pajol végén egy lakóház aljában megtaláljuk Ganésa templomát (Sri Manicka Vinayakar Alayam). Füstölő illata árad odabentről, kin egy asszony álldogál karján a gyerekkel, éppen kilép hozzá a férje. Leveszem a cipőm, belépek, apró szentélyek alatt gazdagon felvirágoztatott istenszobrok merednek rám. Áldozatbemutatás zajlik épp, monoton szanszkrit recitálás, a szobor előtt a „pap” virágos, rizses tálcát himbál, tejet (?) hint a szobor elé. Káprázatos apró világ, amelybe ufóként csöppenek. Az istennő ünnepén évente felvonulást rendeznek a hívek, tarka felvonulást zenével, dobokkal, tánccal, színekkel, virágokkal, az istenszobrokat kiviszik, díszes kocsikkal vonulnak végig az utcán. Bien sűr, ebbe a búcsúba egyszer szívesen becsöppennék. Namaste! Száz Pál A mellékletet szerkeszti: Sánta Szilárd. E-mail: szilard.santa@ujszo.com . Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., Új Szó - Szalon, P. 0. BOX 222, 830 00 Bratislava 3
