Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-19 / 140. szám
8 KÜLFÖLD 2018. június 19.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Merkel: haladók a migrónsok ügyében Berlin. Július elejéig tárgyalásokat kell folytatni Németország európai partnereivel a menedékkérők visszafordításának kérdéséről - mondta Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke. A menedékkérők egyes csoportjainak visszafordításáról a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) folytatott vitában az előző héten tett javaslatának megfelelően most kétoldalú tárgyalások kezdődnek azzal a céllal, hogy Németország ne egyoldalúan és mások kárára vezessen be határigazgatási szigorításokat. Hangsúlyozta, nemzeti szinten csak az európai egyeztetések lefolytatása után kell visszatérni az ügyre, és akkor sem érvényesülhet automatizmus, vagyis nem törvény-szerű, hogy megvalósítják a CSU elnöke, Horst Seehofer által tervezett szigorításokat. (MTI) Trump a nómet menekültpolitikáról Washington. „Nem akarunk olyan helyzetbe kerülni, amilyen helyzetbe Európa került a bevándorlók miatt” - írta Twitter-bejegyzésében Donald Trump amerikai elnök, aki szerint „a német nép a vezetői ellen fordult”. Üzenetében az amerikai elnök úgy vélekedett, hogy a migránskérdés „megrázkódtatja a már amúgy is erőtlen berlini koalíciót”. (MTI) Szkopje elfogadta a névváltoztatást Szkopje. A macedón kormány tegnap elfogadta azt a javaslatot, amely szerint az egykori jugoszláv tagköztársaság nevét Eszak-Macedóniára változtassák, a javaslat hamarosan a parlament elé kerül. A macedón kormány közleménye szerint a vasárnap Görögországgal aláírt megállapodást a törvényhozásnak kell ratifikálnia azt követően, hogy a kormány jóváhagyta az erre vonatkozó javaslatot. Macedónia eddig Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven szerepelt a hivatalos iratokban. A 27 évnyi vita után elfogadott névváltoztatással azonban sem a macedónok, sem a görögök többsége nem ért egyet. (MTI) Unió: kevesebb a menedékkérő Brüsszel. Csaknem felével csökkent a menedékkérők száma tavaly az Európai Unióban a megelőző évhez képest, a benyújtott kérelmek közel fele pozitív elbírálásban részesült, de az elismerési arány csökkentírta éves jelentésében az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO). Tavaly 728 ezer menedékkérelmet nyújtottak be az EU 28 tagállamában, illetve Izlandon, Norvégiában és Svájcban; 44%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az összes kérelmező mintegy 15%a szíriai volt, akiket az irakiak és az afgánok követtek. (MTI) Erdogan elnöki hatalomra tör Kurdbarát jelölt: ne hagyják, hogy a választások után diktátor kormányozza Törökországot ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. A hétvégin tartanak parlamenti és elnökválasztást Törökországban. A választások után láp érvénybe az a tavaly, népszavazáson elfogadott törvény, ami több hatalmat ad az államfőnek ás kevesebbet a parlamentnek. A legnagyobb esélyes a jelenlegi elnök, Recep Tayyip Erdogan. A vasárnapi választásokat követő új, elnöki rendszer értelmében az államfőnek még több, kiterjesztett hatalma lesz, a parlament hatásköre ugyanakkor csökken, de a képviselők számát 550-ről 600-ra emelik. Recep Tayyip Erdogan elnök legnagyobb ellenfelei a Republikánus Néppárt jelöltje Muharrem Ince, a nacionalista Iyi pártból a volt belügyminiszter, Meral Aksener, valamint a bebörtönzött, kurd párti Selahattin Demirtas lesznek. Egy abszolút diktatúra törökországi kialakulásának veszélyére figyelmeztetett a másfél éve börtönben tartott ellenzéki elnökjelölt a törvény által előírt tízperces kampánybeszédében. Ez volt az első alkalom, hogy Selahattin Demirtas kurdbarát Selahattin Demirtas a börtönből üzen politikus közvetlenül szólhatott a szavazókhoz, egyébként rendszeresen kommunikál velük az ügyvédei által terjesztett Twitter-üzenetek révén, illetve egy beszédet is intézett hozzájuk, amelyet a felesége rögzített mobiltelefonjával. Törökország sorsa „teljesen egy ember kényekedvének lesz kitéve”, ha a leköszönő elnök, Recep Tayyip Erdogan és iszlamista gyökerű pártja, az Igazság és Fej lődés Pártj a (AKP) megnyeri az Valakik szíriai állásokat bombáztak Maximális fordulatszámra kapcsolt a választási kampány (TASR/AP) elnök- és parlamenti választást. Az AKP győzelme „tekintélyelvű, zsarnok országgá változtatná Törökországot, amelyet kiszakítottak a demokráciából” - mondta a politikus, hangoztatva, hogy pártja, a Népi Demokratikus Párt (HDP) kiáll a demokráciáért. , Amit most átélünk, az részben már egy autokratikus rezsim. Ezért meg kell akadályoznunk, hogy országunk elmerüljön az örvényben” - jelentette ki Demirtas, arra bátorítva a török választókat, hogy válasszák „a szabadságot”. A HDP 45 éves egykori vezetőjét a nyugat-törökországi Edime börtönében tartj ák fogva 2016 novembere óta, amikor azzal vádolták meg, hogy a számos ország által terrorszervezetnek tekintett szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagja. A HDP és a PKK között nincsen hivatalos kapcsolat. Demirtas alaptalannak nevezte a vádakat. (MTI, HirTv) Maradnak az uniós szankciók A szíriai állami média tegnap azt jelentette, hogy az éjjel folyamán az Egyesült Államok vezette katonai koalíció egy harci gépe a hadsereg egy katonai állását bombázta Szíria keleti részén, és a légitámadás halálos áldozatokat is követelt. Damaszkusz. Az amerikai hadsereg azonban cáfolta, hogy légicsapásokat hajtott volna végre a térségben. A csapást az iraki határnál fekvő el- Harra településen hajtották végre, Abu-Kemáltól délnyugatra. A szíriai háború eseményeit nyomon követő Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet szerint a légicsapásban legalább 50 ember halt meg. A brit székhelyű szervezet szerint a harci gépek a Hezbollah libanoni síita szervezett, illetve más, a damaszkuszi rezsimmel ugyancsak szövetséges milíciák állásait támadták Abu-Kemalnál. A Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogató katonai szövetség egyik parancsnoka szintén arról beszélt, „valószínűleg amerikai” drónok iraki fegyveres csoportok és a szíriai hadsereg állásait támadták Abu-Kemál és a nyugatabbra fekvő Tanf között. Amerikai csapatok a környéken is állomásoznak, az iraki—jordániai-szíriai hármas határ közelében. „Az amerikai vezetésű koalíció egyik tagja sem hajtott végre légicsapásokat Abu-Kemál térségében” - reagált a közlésre Josh Jacques őrnagy, az Egyesült Államok közelkeleti műveleteit irányító parancsnokság, a CENTCOM egyik szóvivője. Az amerikai vezetésű koalíció olyan szíriai arab és kurd milíciákat támogat a térségben, amelyek az Iszlám Állam terrorszervezet ellen harcolnak Abu-Kemáltól északkeletre. A Reuters hírügynökség a támadással összefüggésben megszólaltatta az izraeli hadsereg egyik szóvivőjét is, de ő azt mondta, hogy „nem kommentálják a külföldi jelentéseket”. A háború alatt az izraeli légierő többször mért csapást Szíria területén a Hezbollahnak szánt iráni szállítmányokra vagy iráni állásokra. (MTI) Brüsszel. Az Európai Unió egy évvel, 2019. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes elcsatolása nyomán bevezetett korlátozó intézkedések hatályát - közölte az Európai Unió Tanácsa. Az intézkedések uniós állampolgárokra és uniós székhelyű vállalkozásokra vonatkoznak, hatályuk a Krím és Szevasztopol területére korlátozódik. A szankciók értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba, továbbá tiltott a Krímbe, valamint Szevasztopolba irányuló mindenfajta beruházás. (MTI) Kolumbia új államfőt választott Izrael tűz alá vette a Hamászt Iván Duque. Újravizsgálja a marxista lázadókkal kötött egyezményt. (Sita/ap) Iván Duque jobboldali jelölt nyerte a kolumbiai elnökválasztás vasárnapi, 2. fordulóját, és győzelmi beszédében azonnal megerősítette kampányígéretét, hogy felülvizsgálja a marxista lázadókkal 2 éve kötött békeszerződést. Bogotá. Iván Duque a leadott voksok 54%-át szerezte meg, míg baloldali riválisa, Gustavo Petro, aki a kolumbiai gazdasági modell teljes átalakításának ígéretével kampányolt, 41,8%-nyi szavazatot kapott. Kolumbiában most tartottak először választásokat azóta, hogy 2016 novemberében a kormány békét kötött a legnagyobb lázadószervezettel, a marxista Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőkkel (FARC), pontot téve az 5 évtizeden át tartó, 220 ezernél több halálos áldozatot követelő véres konfliktusra. Az alig 41 éves Iván Duque - aki a keményvonalas volt államfő, Álvaro Uribe kiválasztottja - a kampány során a társasági adó csökkentését, az olaj- és bányaipari beruházások támogatását ígérte. Fogadkozott továbbá, hogy úgy módosítja a FARC-szal kötött békemegállapodást, hogy a súlyos bűntényeket elkövető egykori gerillák szigorú büntetést kapjanak, de hozzátette, hogy nem fogja „darabokra tépni”, ahogy azt egyes szövetségesei szorgalmazzák. Duque, az elmúlt évszázad legfiatalabb kolumbiai elnöke augusztusbanlépmajdhivatalba. (MTI) Tel-Aviv. Izraeli vadászgépek 9, a palesztin Hamász szélsőséges mozgalomhoz tartozó célpontot támadtak tegnap, válaszul a zsidó állam területére gyújtogatás céljával reptetett léggömbökre és sárkányokra. „Az izraeli légierő vadászgépei csapást mértek két katonai tábor 9 célpontjára, valamint a Hamász egy lőszergyártó bázisára a Gázai övezet északi részén” - áll a hadsereg közleményében, amely élesen bírálja a zsidó állam lakosságának és mezőgazdasági területeinek biztonságát fenyegető terrorista cselekményeket. A közlemény emlékeztet arra, hogy a hadsereg az elmúlt napokban több ízben megengedhetetlennek nevezte az égő léggömbökkel és sárkányokkal Izrael ellen elkövetett akciókat, amelyek már több millió dolláros kárt okoztak a zsidó állam területén. (MTI)
