Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-16 / 138. szám
PRESSZÓ ■ 2018. JÚNIUS 16. www.ujszo.com OTTHON 131 B ár négyemeletes a londoni Doughty Streeten álló 48-as számú viktoriánus téglaház, nem férnek el benne sokan. 1837-ben pont megfelelő volt a Dickens családnak, hiszen akkor csak hárman voltak. Bekuckózták magukat, kényelmes, elegáns otthont alakított ki Dickens és neje, Catherine. Ám mivel gyors egymásutánban két kislány, Mamie és Kate érkezett a családba, hirtelen szűknek bizonyult a hely. 1839-ben kénytelenek voltak egy tágasabb házat keresni. A két év azonban, amelyet itt töltött Charles Dickens, az egyik legismertebb angol író, az irodalomkedvelők zarándokhelyévé változtatta a csinos téglaépületet, itt írta ugyanis leghíresebb regényeit, a Pickwick Klubot, a Twist Olivért, a Nicholas Nicklebyt. Dickens számos londoni házban élt, de a mai múzeumház az egyedüli, amely fennmaradt, megmaradt az utókornak. Egy időre sorsára hagyták, porosodott, omladozott, a Londonba látogató turisták észre sem vették, elhaladtak mellette, annyira jelentéktelen volt. Komolyabb felújítás nélkül az épület lassan összedőlt volna, végül különböző szponzoroknak és az örökségvédelmi lottó bevételeinek köszönhetően több mint 3,5 millió euróból felújították. Sikerült megszerezni az író mahagóni íróasztalát, valamint a hozzá tartozó diófa széket is, s így a magántulajdonban levő irodalomtörténeti ereklyék a múzeumban maradhatnak. ,A Dickens Múzeum évekig olyan volt, mint a Szép remények idős özvegye, Miss Havisham: elfeledett és porlepte. Mostanra azonban átalakult, olyan, mintha Dickens épp most lépett volna ki az ajtaján” - lelkesedett 2012 decemberében megnyitóbeszédében Florian Schweizer, a múzeum igazgatója. A megszépült Charles Dickens Múzeum több mint 100 ezer darabos gyűjteménnyel büszkélkedhet. Jelenleg pedig a látogatókat egy új időszaki „meglepetéskiálh'tással” várja, amely alátámasztja, hogy Charles Dickens szenvedélyesen érdeklődött az orvostudomány, a kémia, a fizika és a geológia iránt, a tudományos eredmények egyik legnagyobb hatású közvetítője volt a maga korában. A november 11-ig látogatható Charles Dickens: Man of Science (Charles Dickens: A tudományok embere) című kiállításon az író tudományos érdeklődésével kapcsolatos írásokat, tárgyi emlékeket mutatják be. A gyűjteményben szerepelnek könyvek első kiadásai, naplók, feljegyzések, levelek, továbbá teleszkópok, laterna magicák és fontos történelmi publikációk. A maga nemében egyedülálló tárlat rámutat Dickens mély érdeklődésére a tudomány számos területe iránt. Adelene Buckland, a kiállítás kurátora elmondta: azt akarják bemutatni, hogy Dickens tudományos érdeklődése éppen abban a korszakban volt nagy hatással környezetére, kortársaira, amikor ezek a tudományágak modernizálták Nagy-Britanniát. A regényeiből, újságcikkeiből, leveleiből vett idézetek bizonyítják, hogy Dickens lelkesedett a tudományokért, a viktoriánus korszakban a tudományos eredmények egyik legnagyobb hatású közvetítője volt. (ug, MTI) Belephetünk A fiatal Charles Dickens portréját az író nagynénje, Janet Barrow festette. A kép egy levéllel és Dickens Child History of England könyveivel a ház gyerekszobájában láthatók A konyha (Fotók: TASR/AP) Daniel Maclise Dickens-portréja Könyvek, képek, kéziratok a dolgozószobában. Ide került a híres asztal és szék. A kék ebédlő, ahol az író a barátait fogadta. A faláról a 25 esztendős Dickens portréja tekint le. London, Doughty Street 48. A mellette levő, baloldali ház is a múzeumhoz tartozik. Ki lakott itt? Irodalomkedvelők zarándokhelye
