Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-16 / 138. szám

RIPORT Csak idő kérdése, mikor lesz szlovák iskola Nagy szarván Szlovák iskolát szeretne néhány szülő Nagyszarván, a polgármester szerint a bősi szlovák iskolában van elég hely Horváth Jenő polgármester utódjára és a következő önkormányzatra bízná a döntést (Somogyi Tibor felvételei) VRABEC MÁRIA Az már biztos, hogy 2018 szeptemberében nem nyílik szlovák első osztály a nagy­­szarvai alapiskolában. Mint ahogy az is, hogy a következő években ez elkerülhetetlen lesz, mert a szlovák szülők nem fogják feladni. És mivel számos olyan érvük van, amelyeket mi magyarok is gyakran használunk a kisiskoláink megmentáse érdekében, még csak azt sem mondhatjuk, hogy teljesen alaptalan, amit kérnek. Egyelőre inkább kivitelezhetetlen, mert két gyermekre valóban nem le­het szlovák iskolát, vagy akár tago­zatot alapozni. Hogy a problémával mégis kénytelen foglalkozni a nagy­szavai önkormányzat, annak az az oka, hogy a helyi gyerekeket szep­tembertől túltelítettségre hivatkozva nem fogadja a somoijai szlovák ala­piskola. A nagyszarvai szlovák csa­ládok ezért gondolták úgy, itt az ide­je, hogy ne nekik kelljen iskolát ke­resni, állandó lakhelyre Somozára bejelentkezni, vagy egyenesen lakást vásárolni a városban: oldja meg a dolgot az, akinek ez törvény adta kö­telessége: a helyi önkormányzat. Pe­tíciót is kezdeményeztek, próbálták meggyőzni a helyi képviselőket, de nem jártak sikerrel, a képviselő­­testület május 29-én azzal az indok­lással, hogy nem biztosított a folyto­nosság, egyhangúlag elutasította, hogy szlovák iskola, vagy akár osz­tály nyíljon a községben. Volt már nekibuzdulás Horváth Jenő polgármester sze­rint nem is dönthettek másként, mert van már tapasztalatuk az ilyen neki­buzdulásokkal, nyílt a faluban szlo­vák alapítványi óvoda is, és az csak­hamar megszűnt. Csakúgy, mint a szlovák kisiskola, amelyet 2002-ben diákok híján voltak kénytelenek be­zárni. Nem is tiltakozott senki, amíg a somorjai szlovák iskola fogadta a környékbeli gyerekeket, a mintegy 1 150 lakosú Nagyszarván, ahol a la­kosság alig tíz százaléka szlovák nemzetiségű, nem merült fel komo­lyan, hogy szlovák iskolára volna igény. Óvoda is csak magyar van a faluban, és soha nem volt ebből gond, a szlovák szülők is úgy gondolták, nem árt, ha némi magyar szó is ra­gad a gyerekükre. Az iskola azon­ban más, olyannyira, hogy a végső­kig készek elmenni miatta. Ennek tudatában van a nagyszar­vai polgármester is, de azt mondja, akkor kell majd megnyitni a szlovák osztályt, amikor nagyszarvai gyere­kek töltik meg. „A hatvanas évektől a rendszerváltásig az idetelepített katonatisztek gyerekei és unokái lá­togatták az itteni szlovák iskolát, de 2002-ben a járási hivatal diákok hí­ján megszüntette. A körzeti iskola a szlovák diákok számára ötödik osz­tálytól mindig a somoijai volt, annyi változott, hogy 2002-től már az alsó tagozatosok is oda jártak. 2009-ben felmerült, hogy az állam nem téríti meg a Somorjára utazó diákok uta­zási költségeit, mert nem határos a kataszteri területünk, akkor megkér­deztük a szlovák szülőket, járatnák-e Nagyszarvára a gyerekeiket, ha itt nyílna szlovák iskola. A huszonhá­rom gyerek szülei közöl ketten vála­szoltak, ők is nemmel. Innen kezdve nem is foglalkoztunk a kérdéssel, amíg Somorján be nem telt az iskola. Ezt nagyon nem gondolták át azok az ingatlanfejlesztők, akik Uszoron, Vörösmajorban, Macházán tömege­sen adják el a telkeket, építik a háza­kat, de az óvodákban, iskolákban nincs elég hely az új lakóknak” — fi­gyelmeztet a polgármester. Bős nem esik útba Nagyszarván nem épült új lakóne­gyed, egyelőre nem is költöznek tö­megesen a faluba az idegenek. Az ott élő szlovákok vagy a katonatisztek leszármazottai, vagy olyan betele­pültek, akik ingatlant vásároltak a te­lepülésen azzal a tudattal, hogy ma­gyar faluba jönnek lakni. Ez működött is, egészen mostanáig, amikor a szlovák szülők már úgy gondolják, inkább helyben követel­nek szlovák iskolát, mint hogy húsz kilométernyi távolságba utaztassák a gyerekeiket. Mert Bős, ahol most a körzeti iskolát kijelölték a nagyszar­vai szlovák diákok számára, ennyire van Nagyszarvától. „Amint a somor­jai szlovák iskola jelezte, hogy meg­szünteti a körzeteket, próbáltunk tár­gyalni és ennek az lett az eredménye, hogy amelyik diák ott kezdte a ta­nulmányait, az befejezheti, de továb­biakat nem vesznek fel. Kezdtünk más iskolát keresni a környéken, Du­­naszerdahelyről és Bősről kaptunk pozitív visszajelzést. Az utóbbi min­den szempontból jobbnak tűnt, nem kell a gyerekeknek annyit gyalogolni a városban, a buszjáratot is meg tud­juk oldani, ezért januárban ezt hagyta jóvá a képviselő-testület. Ezt köve­tően kezdődött a kampány arról, hogy ez miért nem felel meg. Az érvek kö­zött szerepel, hogy a gyerekek fel­nőttekkel utaznának együtt, meg hogy nem esik útba az iskola, ha a szülő Pozsonyban dolgozik. Erre azt tudom mondani, hogy generációkon át nagyon sok gyerek utazott már rendes járatokon felnőttekkel együtt iskolába és semmi baja nem lett ettől. Útba sem eshet mindenkinek min­den, és a gyereknek sokkal jobb, ha nem a Pozsony felé vezető úton, du­gókban araszol az iskola felé. Kipró­báltam, lemértem, Nagyszarváról Bőse húsz percig tart az út, azt elin­tézzük, hogy az órarendhez igazod­janak a járatok, csak szándék kérdése az egész” - mondja a polgármester. Kinek a dolga? A szándékok azonban olyannyira különböznek, hogy a szlovák szülők már azt mondják, ha a nagyszarvai önkormányzat kevesli a helybeli két szlovák elsőst, akkor nyisson isko­lakörzetet. Erre az önkormányzat végképp nem hajlandó és ez az ál­láspont érthető is, védhető is: egy­részt amíg helyi iskola sincs, addig nincs miért rögtön körzetről gondol­kozni, másrészt nem a nagyszarvai önkormányzat dolga, hogy megold­ja az környező települések isko­laproblémáit. A saját problémáját viszont nem tudja szőnyeg alá söpörni és ennek a polgármester is tudatában van. „Előbb utóbb lesz itt szlovák iskola, mert az eladó házakat szinte kivétel nélkül pozsonyiak veszik meg. Az önkormányzat sem azt mondta, hogy elvből ellenzi, csak azt, hogy akkor adja hozzá a beleegyezését, ha helyi gyerekekkel képes fenntartani. Egyelőre erre nem látunk garanciát. A szlovák szülők ugyan tizenkét el­sősről beszélnek, de Nagyszarván csak kettőre lehet számítani. A petí­ciót aláírók közül sem vehettük fi­gyelembe azokat, akik nem nagy­szarvai lakosok, így a 113 aláírás közül 58 volt érvényes” - mondja. Kérdésünkre, attól tart-e az önkor­mányzat, hogy ha egyszer megnyí­lik a faluban a szlovák iskola, szá­mos magyar szülő is oda íratja majd a gyerekét, azt válaszolja, hogy biz­tosan ilyenek is lesznek, de ez ki­védhetetlen. Mint ahogy az is, hogy előbb­­utóbb újabb szlovák iskola jöjjön létre valahol Bős és Dunaszerdahely között. Az oktatásügyi minisztérium máris jelezte, olyan értelemben mó­dosítaná az iskolaügyi törvényt, hogy ahol legalább tíz szülő kérvé­nyezné, ott köteles volna az önkor­mányzat iskolát létrehozni. Egyelő­re a szaktárca hatásköre addig ter­jed, hogy behívatja a nagyszarvai polgármestert, és próbálja meg­győzni a szlovák szülők kérelmének jogosságáról. „Beidéztek a minisz­tériumba, a kerületi oktatásügyi hi­vatal tanácsadója is járt itt. Próbál­tak rábeszélni, hogy győzzem meg a képviselőket a szlovák iskola létjo­gosultságáról. Mindenhol azt mondtam, hogy ez a képviselő­­testület már döntött, a következő ne­vében pedig semmit nem ígérhetek, annál is inkább, hogy már nem in­dulok a polgármesteri posztért” - mondja Horváth Jenő. Nem a magyarok ellen A következő önkormányzat össze­tétele azonban a történtek hatására is változhat, mert a szlovák szülők is in­dulnak képviselőjelöltként. Szószó­lójuk Lenka Záróvá szerint most tu­datosították, mennyire fontos a kom­munális politika. „Rájöttünk, hogy ha valamit el akarunk érni, nekünk is ott kell lennünk a helyi önkormányzat­ban, mert most senki sem képvisel bennünket. Nem arról van szó, hogy mi az itt élő magyarok ellen szervez­kednénk, tudtuk, hová költözünk, hogy ez túlnyomórészt magyar tele­pülés és semmi kifogásom nem volt az ellen, hogy a gyerekem Somorjára hordjam iskolába. Óvodába Nagypa­­kára hordom, de arra semmi garan­cia, hogy az ottani szlovák iskolába is felveszik, mert csak Vörösmajor tar­tozik a körzetükbe. Mindig egyéni megegyezéseken múlik, ki melyik szlovák óvodában, iskolában tudja elhelyezni a gyerekét, de ez tartha­tatlan, mert mi van akkor, ha minden intézmény megtelik a helybeliek­kel?” — mondja a kétgyermekes anyuka, aki három társával együtt februárban kezdeményezett petíciót a nagyszarvai szlovák iskoláért. „Felkerestükapolgármestert.majd a képviselőtestület elé terjesztettük a javaslatunkat. Azzal utasítottak el, hogy nincs elég szlovák gyerek, ami igaz, de magyar gyerek sincs elég. Ahogy a magyar iskolába bejárnak a környező falvakból, úgy a szlovák iskolának is lehetne körzete, ez annál indokoltabb, hogy szlovák iskolából kevés van a környéken. Csallóköz­­támok, Keszölcés, Bacsfa, Macháza, Sárosfa és Felbár tartozhatna ebbe a körzetbe, az ottani szlovák szülők tá­mogatták is az elképzelést, de a kép­viselők azt mondják, hogy más faluk lakosainak gondját nem nekik kell megoldaniuk. De a mi gondunkat meg kell oldaniuk, úgy, hogy az szá­munkra is elfogadható legyen, ezért nem adjuk fel” - jelentette ki Záróvá. Nem akarnak politikát A szlovák szülők most újra kez­deményezést nyújtanak be a képviselő-testülethez, hogy értékel­je át a döntését, ismételten írtak a ke­rületi oktatásügyi hivatalnak és jo­gászokkal konzultálnak, hogyan te­hetnének feljelentést az ügyészsé­gen. A Matica slovenská dél­szlovákiai képviselői állítólag ma­guk keresték fel őket, hogy tájéko­zódjanak a helyzetről, de Lenka Záróvá azt mondja, nem akarják po­­litikai.síkra terelni az ügyet. A nagyszarvai iskola

Next

/
Oldalképek
Tartalom