Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-16 / 138. szám

RIPORT

Csak idő kérdése, mikor lesz szlovák iskola Nagy szarván

Szlovák iskolát szeretne néhány szülő Nagyszarván, a polgármester szerint a bősi szlovák iskolában van elég hely

Horváth Jenő polgármester utódjára és a következő önkormányzatra bízná a döntést (Somogyi Tibor felvételei)

VRABEC MÁRIA

Az már biztos, hogy 2018 szeptemberében nem nyílik szlovák első osztály a nagyszarvai alapiskolában. Mint ahogy az is, hogy a következő években ez elkerülhetetlen lesz, mert a szlovák szülők nem fogják feladni. És mivel számos olyan érvük van, amelyeket mi magyarok is gyakran használunk a kisiskoláink megmentáse érdekében, még csak azt sem mondhatjuk, hogy teljesen alaptalan, amit kérnek.

Egyelőre inkább kivitelezhetetlen, mert két gyermekre valóban nem lehet szlovák iskolát, vagy akár tagozatot alapozni. Hogy a problémával mégis kénytelen foglalkozni a nagyszavai önkormányzat, annak az az oka, hogy a helyi gyerekeket szeptembertől túltelítettségre hivatkozva nem fogadja a somoijai szlovák alapiskola. A nagyszarvai szlovák családok ezért gondolták úgy, itt az ideje, hogy ne nekik kelljen iskolát keresni, állandó lakhelyre Somozára bejelentkezni, vagy egyenesen lakást vásárolni a városban: oldja meg a dolgot az, akinek ez törvény adta kötelessége: a helyi önkormányzat. Petíciót is kezdeményeztek, próbálták meggyőzni a helyi képviselőket, de nem jártak sikerrel, a képviselőtestület május 29-én azzal az indoklással, hogy nem biztosított a folytonosság, egyhangúlag elutasította, hogy szlovák iskola, vagy akár osztály nyíljon a községben.

Volt már nekibuzdulás

Horváth Jenő polgármester szerint nem is dönthettek másként, mert van már tapasztalatuk az ilyen nekibuzdulásokkal, nyílt a faluban szlovák alapítványi óvoda is, és az csakhamar megszűnt. Csakúgy, mint a szlovák kisiskola, amelyet 2002-ben diákok híján voltak kénytelenek bezárni. Nem is tiltakozott senki, amíg a somorjai szlovák iskola fogadta a környékbeli gyerekeket, a mintegy 1 150 lakosú Nagyszarván, ahol a lakosság alig tíz százaléka szlovák nemzetiségű, nem merült fel komolyan, hogy szlovák iskolára volna igény. Óvoda is csak magyar van a faluban, és soha nem volt ebből gond, a szlovák szülők is úgy gondolták, nem árt, ha némi magyar szó is ragad a gyerekükre. Az iskola azonban más, olyannyira, hogy a végsőkig készek elmenni miatta.

Ennek tudatában van a nagyszarvai polgármester is, de azt mondja, akkor kell majd megnyitni a szlovák osztályt, amikor nagyszarvai gyerekek töltik meg. „A hatvanas évektől a rendszerváltásig az idetelepített katonatisztek gyerekei és unokái látogatták az itteni szlovák iskolát, de 2002-ben a járási hivatal diákok híján megszüntette. A körzeti iskola a szlovák diákok számára ötödik osztálytól mindig a somoijai volt, annyi változott, hogy 2002-től már az alsó tagozatosok is oda jártak. 2009-ben felmerült, hogy az állam nem téríti

meg a Somorjára utazó diákok utazási költségeit, mert nem határos a kataszteri területünk, akkor megkérdeztük a szlovák szülőket, járatnák-e Nagyszarvára a gyerekeiket, ha itt nyílna szlovák iskola. A huszonhárom gyerek szülei közöl ketten válaszoltak, ők is nemmel. Innen kezdve nem is foglalkoztunk a kérdéssel, amíg Somorján be nem telt az iskola. Ezt nagyon nem gondolták át azok az ingatlanfejlesztők, akik Uszoron, Vörösmajorban, Macházán tömegesen adják el a telkeket, építik a házakat, de az óvodákban, iskolákban nincs elég hely az új lakóknak” — figyelmeztet a polgármester.

Bős nem esik útba

Nagyszarván nem épült új lakónegyed, egyelőre nem is költöznek tömegesen a faluba az idegenek. Az ott élő szlovákok vagy a katonatisztek leszármazottai, vagy olyan betelepültek, akik ingatlant vásároltak a településen azzal a tudattal, hogy magyar faluba jönnek lakni. Ez működött is, egészen mostanáig, amikor a szlovák szülők már úgy gondolják, inkább helyben követelnek szlovák iskolát, mint hogy húsz kilométernyi távolságba utaztassák a

gyerekeiket. Mert Bős, ahol most a körzeti iskolát kijelölték a nagyszarvai szlovák diákok számára, ennyire van Nagyszarvától. „Amint a somorjai szlovák iskola jelezte, hogy megszünteti a körzeteket, próbáltunk tárgyalni és ennek az lett az eredménye, hogy amelyik diák ott kezdte a tanulmányait, az befejezheti, de továbbiakat nem vesznek fel. Kezdtünk más iskolát keresni a környéken, Dunaszerdahelyről és Bősről kaptunk pozitív visszajelzést. Az utóbbi minden szempontból jobbnak tűnt, nem kell a gyerekeknek annyit gyalogolni a városban, a buszjáratot is meg tudjuk oldani, ezért januárban ezt hagyta jóvá a képviselő-testület. Ezt követően kezdődött a kampány arról, hogy ez miért nem felel meg. Az érvek között szerepel, hogy a gyerekek felnőttekkel utaznának együtt, meg hogy nem esik útba az iskola, ha a szülő Pozsonyban dolgozik. Erre azt tudom mondani, hogy generációkon át nagyon sok gyerek utazott már rendes járatokon felnőttekkel együtt iskolába és semmi baja nem lett ettől. Útba sem eshet mindenkinek minden, és a gyereknek sokkal jobb, ha nem a Pozsony felé vezető úton, dugókban araszol az iskola felé. Kipróbáltam, lemértem, Nagyszarváról Bőse húsz percig tart az út, azt elintézzük, hogy az órarendhez igazodjanak a járatok, csak szándék kérdése az egész” - mondja a polgármester.

Kinek a dolga?

A szándékok azonban olyannyira különböznek, hogy a szlovák szülők már azt mondják, ha a nagyszarvai önkormányzat kevesli a helybeli két szlovák elsőst, akkor nyisson iskolakörzetet. Erre az önkormányzat végképp nem hajlandó és ez az álláspont érthető is, védhető is: egyrészt amíg helyi iskola sincs, addig nincs miért rögtön körzetről gondolkozni, másrészt nem a nagyszarvai önkormányzat dolga, hogy megoldja az környező települések iskolaproblémáit.

A saját problémáját viszont nem tudja szőnyeg alá söpörni és ennek a polgármester is tudatában van. „Előbb utóbb lesz itt szlovák iskola, mert az eladó házakat szinte kivétel nélkül pozsonyiak veszik meg. Az önkormányzat sem azt mondta, hogy elvből ellenzi, csak azt, hogy akkor adja hozzá a beleegyezését, ha helyi gyerekekkel képes fenntartani. Egyelőre erre nem látunk garanciát. A szlovák szülők ugyan tizenkét elsősről beszélnek, de Nagyszarván csak kettőre lehet számítani. A petíciót aláírók közül sem vehettük figyelembe azokat, akik nem nagyszarvai lakosok, így a 113 aláírás közül 58 volt érvényes” - mondja. Kérdésünkre, attól tart-e az önkormányzat, hogy ha egyszer megnyílik a faluban a szlovák iskola, számos magyar szülő is oda íratja majd a gyerekét, azt válaszolja, hogy biztosan ilyenek is lesznek, de ez kivédhetetlen.

Mint ahogy az is, hogy előbbutóbb újabb szlovák iskola jöjjön létre valahol Bős és Dunaszerdahely között. Az oktatásügyi minisztérium máris jelezte, olyan értelemben módosítaná az iskolaügyi törvényt, hogy ahol legalább tíz szülő kérvényezné, ott köteles volna az önkormányzat iskolát létrehozni. Egyelőre a szaktárca hatásköre addig terjed, hogy behívatja a nagyszarvai polgármestert, és próbálja meggyőzni a szlovák szülők kérelmének jogosságáról. „Beidéztek a minisztériumba, a kerületi oktatásügyi hivatal tanácsadója is járt itt. Próbáltak rábeszélni, hogy győzzem meg a képviselőket a szlovák iskola létjogosultságáról. Mindenhol azt mondtam, hogy ez a képviselőtestület már döntött, a következő nevében pedig semmit nem ígérhetek, annál is inkább, hogy már nem indulok a polgármesteri posztért” - mondja Horváth Jenő.

Nem a magyarok ellen

A következő önkormányzat összetétele azonban a történtek hatására is változhat, mert a szlovák szülők is indulnak képviselőjelöltként. Szószólójuk Lenka Záróvá szerint most tudatosították, mennyire fontos a kommunális politika. „Rájöttünk, hogy ha valamit el akarunk érni, nekünk is ott kell lennünk a helyi önkormányzatban, mert most senki sem képvisel bennünket. Nem arról van szó, hogy mi az itt élő magyarok ellen szervezkednénk, tudtuk, hová költözünk, hogy ez túlnyomórészt magyar település és semmi kifogásom nem volt az ellen, hogy a gyerekem Somorjára hordjam iskolába. Óvodába Nagypakára hordom, de arra semmi garancia, hogy az ottani szlovák iskolába is felveszik, mert csak Vörösmajor tartozik a körzetükbe. Mindig egyéni megegyezéseken múlik, ki melyik szlovák óvodában, iskolában tudja elhelyezni a gyerekét, de ez tarthatatlan, mert mi van akkor, ha minden intézmény megtelik a helybeliekkel?” — mondja a kétgyermekes anyuka, aki három társával együtt februárban kezdeményezett petíciót a nagyszarvai szlovák iskoláért.

„Felkerestükapolgármestert.majd a képviselőtestület elé terjesztettük a javaslatunkat. Azzal utasítottak el, hogy nincs elég szlovák gyerek, ami igaz, de magyar gyerek sincs elég. Ahogy a magyar iskolába bejárnak a környező falvakból, úgy a szlovák iskolának is lehetne körzete, ez annál indokoltabb, hogy szlovák iskolából kevés van a környéken. Csallóköztámok, Keszölcés, Bacsfa, Macháza, Sárosfa és Felbár tartozhatna ebbe a körzetbe, az ottani szlovák szülők támogatták is az elképzelést, de a képviselők azt mondják, hogy más faluk lakosainak gondját nem nekik kell megoldaniuk. De a mi gondunkat meg kell oldaniuk, úgy, hogy az számunkra is elfogadható legyen, ezért nem adjuk fel” - jelentette ki Záróvá.

Nem akarnak politikát

A szlovák szülők most újra kezdeményezést nyújtanak be a képviselő-testülethez, hogy értékelje át a döntését, ismételten írtak a kerületi oktatásügyi hivatalnak és jogászokkal konzultálnak, hogyan tehetnének feljelentést az ügyészségen. A Matica slovenská délszlovákiai képviselői állítólag maguk keresték fel őket, hogy tájékozódjanak a helyzetről, de Lenka Záróvá azt mondja, nem akarják politikai.síkra terelni az ügyet.

A nagyszarvai iskola