Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-13 / 135. szám
www.ujszo.com | 2018. június 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Volkswagen Bugár Hogy miből lesz a hamfribogár? VERES ISTVÁN Hogyan kell rekkenni, maga tudja?-kérdezte Bandika Ervintől Dénesdtorcsmisérd és Somorja közt félúton, dugóban araszolva. Miért kérdi? - harapott egyet szalámis kiflijébe Ervin. Hát, csak azért jutott eszembe-, lökött egyet a Volkswagenen a tengelykapcsoló finom felengedésével Bandika -, mert ma is olyan meleg van, hogy mondhatnánk a hőségre: rekkenő. Viszont minek mondjam, ha nem tudom, mi az a rekkenés, vagy hogy hogyan kell rekkenni. Már majdnem belekezdtek az etimologizálásba, amikor a rádió bemondta, hogy Bugár Béla is indul a szlovák államfőválasztáson. Ervin megragadta az alkalmat, és elmesélte, hogy gyerekkorában sokáig azt hitte, a híres amerikai színész, Humphrey Bogart magyar származású, hiszen vezetéknevét úgy ejtik: Bogár. Aztán nemrég azt is megtudtam, hogy a Volkswagen Bogár tervezéséhez köze volt egy Barényi Béla nevű magyar konstruktőrnek is, aki még az 1920-as években készített terveket róla, de aztán úgy maradt meg a legtöbbek emlékezetében, hogy a modellt teljes egészében az osztrák Ferdinand Porsche tervezte. Miután az autó az 50-es, 60-as években Amerikában is elteijedt, ráaggatták a Bug becenevet, ami szintén bogarat jelent. Akkoriban ívelt fel a Beatles nevű angol zenekar csillaga is, az ő nevük magyarul azt jelenti: bogarak. Maga a Bugáira fog szavazni? - kérdezte Ervintől Bandika már Dénesdtorcsmisérd szívében, miután meglódult a kocsisor. Épp külföldön leszek - konstatálta Ervin. Hogyhogy? - döbbent meg Bandika. Ilyen a kreatív ipar, sosem tudhatja az ember, mikor kapja el a gépszíj - nyelte el a szalámis kifli utolsó traktusát Ervin. Én valószínűleg Bugárra adom a szavazatomat, jelentette ki magabiztosan Bandika. Miért? - kérdezte Ervin. Lebo Béla - felelte amaz, majd hozzátette, régen ki nem állhatta Bugárt, de az elmúlt egy év során valamiféle megmagyarázhatatlan szimpátia alakult ki benne a politikus iránt. Ervin közben rájött, hogy nem is jövőre lesz külföldön, hanem tavaly (last minute időutazás a Bermuda-háromszögbe), így az államfőválasztáson nyugodtan voksolhat ő is. Be is vallotta útitársának, hogy ha az MKP úgy dönt, hogy Csáky Pált indítja államfőjelöltként, akkor nem fog vacillálni, hanem bekarikázza, jó vastagon. A kocsisor egyre szellősebb lett, Csölle után már nyolcvannal hasítottak Volkswagenükkel a főváros felé. Közben örültek, mert ismét rájöttek, hogy van bennük még egy közös: mindketten szeretnek nagy múltú politikusokra szavazni. Szívük mélyén pedig azt érezték, hogy az ország úgy járna legjobban, ha az említett két karizmatikus személyiség holtversenyben végezne, ugyanannyi szavazattal, így egymást kiegészítve közösen láthatnák el az elnöki feladatköröket a következő öt évben. Szakadék Trump és az EU között DUDÁSTAMÁS Baljós előjelekből nem volt hiány a G7 csoport kanadai találkozója előtt, de a hétvége történései még a legpesszimistább jóslatokat is felülmúlták. A híreket olvasva olyan érzése támadt az embernek, hogy Donald Trump célzottan széttrollkodta a világ legfejlettebb országainak találkozóját. Ahogy mondani szokás - nem biztos, hogy készakarva tette, de ha ezt akarta volna, akkor pontosan így kellett volna csinálnia. Az amerikai elnök már Kanadába érkezése előtt felkavarta a kedélyeket, amikor mintegy mellesleg megemlítette, hogy szerinte Oroszországnak is ott lenne a helye a találkozón, hiszen nem is olyan régen a G7 még G8 csoport volt. Oroszországot a krími válság után zárta ki a többi tagország, és Putyin külpolitikai céljait tekintve nem lenne túl jó ötlet helyreállítani Oroszország státuszát. Ha ezzel a javaslattal Trump meg akarta osztani az európai országokat, akkor részleges sikert aratott. Giuseppe Conte frissen kinevezett olasz miniszterelnök gyorsan megtámogatta Trump ötletét, ami nem meglepő, tekintve, hogy az olasz kormánykoalíció részét képező Liga párt köztudottan Putyin-barát. Az igazi káosz azonban csak Trump korai távozása után kezdődött: az amerikai elnök annyira feldühödött Justin Trudeau kanadai kormányfő sajtótájékoztatóján, hogy egy Twitter-bejegyzéssel visszavonta a találkozó közös zárónyilatkozatának támogatását. Trump azt vette zokon, hogy Trudeau a G7-találkozó után megtorló vámokat jelentett be az USA ellen. Ezzel az amerikai kormányzat egyik fő ellenségévé lépett elő. Larry Kudlow, a Fehér Ház gazdasági bizottságának igazgatója hátba döféssel vádolta őt, Peter Navarro kereskedelmi főtanácsadó pedig azt üzente neki, hogy a pokolban kiemelt helye van azoknak a vezetőknek, akik megpróbálják kijátszani Donald Trumpot. Vasárnap folytatódott az elnök Twitter-folyama, és megkapták a magukét az európai szövetségesek is. A fő bűnös természetesen Németország, amely Trump szerint nem veszi ki a részét a védelmi kiadásokból, a külkereskedelemben pedig nem viselkedik tisztességesen az US A-val. Trump azt ígérte, a dolgok hamarosan változni fognak, és politikájában az amerikai munkás kerül az első helyre. Nem túlzás azt mondani, hogy az amerikai kormányzat és legközelebbi szövetségeseinek viszonya elmérgesedett. Angela Merkel német kancellár úgy nyilatkozott, Trump tweetjei kiábrándítóak és lehangolóak voltak. Kanada és az európai partnerek nem igazán értik, miért ők állnak Trump haragjának középpontjában, amikor az amerikai kereskedelmi hiány legnagyobb részét nem ők, hanem Kína okozza. Az a Kína, mellyel szemben az amerikai kormány rendkívül békülékeny hangnemet ütött meg az elmúlt hetekben. Az USA régi szövetségeseinek eléggé fáj, hogy Trump még a koreai diktátorral szemben is pozitívabb megnyilvánulásokat tett, mint velük. Míg Kínának vagy Oroszországnak jutnak dicséretek is, Európa hosszú hónapok óta csak a kritikát kapja az amerikai kormánytól. Ez nem sok jót jelent a transzatlanti szövetség jövőjét illetően, aminek különösen Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai államfő örülhet. Donald Trumpnak sikerül egyre nagyobb éket verni az USA és szövetségesei közé, és a növekvő szakadékot a jövőben nem lesz könnyű áthidalni. Európának ebben a pillanatban nincs más választása, mint hogy összezáija sorait, és ne hagyja, hogy a következő három (vagy akár hét) évben Trump pofozógépként használja az Európai Uniót. FIGYELŐ NY Times: Kim túljárt Trump eszén A The New York Times című lap szerint kevés a konkrétum a szingapúri nyilatkozatban, és „Trumpnak túljártak az eszén”. A gyorselemzés szerint az USA fontos engedményeket tett Észak-Koreának, az amerikai elnök biztonsági garanciát nyújtott, és cserébe „elképesztően keveset” kapott. Kim Dzsong Un csak „megerősítette elkötelezettségét” az atomarzenál felszámolására, de nem esett szó plutónium- és uránprogramjairól, az interkontinentális ballisztikus rakétákról és semmi a nemzetközi ellenőrzésekről. (MTI) Donald Trump és Kim Dzsong Un közös szingapúri nyilatkozata A Donald Trump és Kim Dzsong Un által aláírt szingapúri dokumentum. Donald J. Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke és Kim Dzsong Un, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Államügyi Bizottságának elnöke először tartott történelmi csúcstalálkozót Szingapúrban 2018. június 12-én. Trump elnök és Kim Dzsong Un elnök átfogó, mély és őszinte véleménycserét folytatott az új amerikai -észak-koreai kapcsolatok kialakításáról és a tartós, szilárd béke megteremtéséről a Koreai-félszigeten. Trump elnök elkötelezte magát amellett, hogy biztonsági garanciákat nyújt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak, Kim Dzsong. Un elnök pedig megerősítette határozott és megingathatatlan elkötelezettségét a Koreai-félsziget teljes atommentesítése mellett. Trump elnök és Kim Dzsong Un elnök - meggyőződve arról, hogy az új kapcsolatok kialakítása hozzájárul a Koreai-félsziget és a világ békéjéhez és jólétéhez, illetve felismerve, hogy a kölcsönös bizalomépítés előmozdíthatja a félsziget atommentesítését - kijelenti: 1. Az Egyesült Államok és Észak-Korea elkötelezi magát az új amerikai-észak-koreai kapcsolatok kialakítása mellett, összhangban a két ország népének béke és jólét iránti vágyával. 2. Az Egyesült Államok és Észak- Korea egyesíti erőfeszítéseit, hogy tartós és szilárd békemegállapodást hozzanak létre a Koreai-félszigeten. 3. Újra megerősítve a 2018. április 27-i panmindzsoni nyilatkozatot, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elkötelezi magát, hogy a Koreai-félsziget teljes atommentesítéséért dolgozik. 4. Az Egyesült Államok és Észak- Korea elkötelezi magát, hogy átadja egymásnak a hadifoglyok és ütközetben eltűntek maradványait, és azonnal átadja a már azonosított holttesteket. Elismerve, hogy a csúcstalálkozó - amely először valósult meg a történelemben - korszakalkotó, nagy jelentőségű esemény volt, túllépve a két ország közötti feszültség és ellenségeskedés évtizedein egy új jövő felé, Trump elnök és Kim Dzsong Un elnök kötelezettséget vállal a közös nyilatkozat megállapításainak teljes és mielőbbi végrehajtása mellett. Az Egyesült Államok és Észak- Korea elkötelezi magát, hogy a lehető leghamarabb további tárgyalásokat tart Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és egy rangban megfelelő észak-koreai tisztségviselő vezetésével az amerikai-északkoreai csúcstalálkozó eredményeinek megvalósítása érdekében. Donald J. Trump, az USA elnöke és Kim Dzsong Un, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Államügyi Bizottságának elnöke elkötelezte magát, hogy együttműködnek az új amerikai-észak-koreai kapcsolatok kialakítása és a Koreaifélsziget, valamint a világ békéjének, jólétének és biztonságának előmozdítása érdekében. Sentosa szigete, 2018. június 12.
