Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-11 / 133. szám
2 KOZELET 2018. június 11.1 www.ujszo.com Egy új ember a Híd elnökségében A tisztújítás során Lucia Zithanská helyére új szlovák alelnököt választottak a Híd küldöttei (Somogyi Tibor felvétele) A reformhoz a nyilvánosság támogatása is kell Pozsony. Nem jól kommunikálja a tervezett oktatási reformot az oktatási minisztérium - állítja Zuzana Zimenová (független) parlamenti képviselő, aki állítja, hogy erre már a tárca előző vezetését is figyelmeztette. ,11a alapvető változtatásokat akarunk végrehajtani az oktatásügyben, akkor jól el kell magyarázni azt, és nemcsak a pedagógusoknak, a szakmai szervezeteknek, a szakszervezeteknek, hanem a nyilvánosságnak is. Kértem a tárcát, hogy dolgozzon ki stratégiát a szülőkkel való kommunikációra” - mondta Zimenová azzal, hogy a finn oktatási reform is csak a nyilvánosság támogatásával mehetett végbe. Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszter szerint a kommunikációs stratégiát akkor dolgozzák ki, ha végre véglegesítik a reform dokumentumait. Utóbbit, illetve annak egy részét szerdán hozta nyilvánosságra a tárca, azóta azonban levették a kormány honlapjáról, mivel a pénzügyminisztérium és a munkaügyi tárca észrevételeit még nem tartalmazta. A végső verziót két héten belül ígéri a miniszter. A sokadik halasztás margójára megjegyezte, a reformot nem lehet máról holnapra végrehajtani. (SITA, le) ÖSSZEFOGLALÓ A Híd közgyűlésének küldöttei a következő négy évre megvólasztotték a párt vezetőségét, az eddigiekhez képest egy alelnöki poszton történt változás. Bugár Bélának nem volt kihívója. „Bugár Bélát választottuk elnöknek, az alelnöki posztokon Ivan Svejna, Ravasz Ábel és Sólymos László mellé megválasztottuk Peter Antalt, aki Lucia Zitnanskát váltja” - tájékoztatott Sólymos László. Lucia Zitnanská a közelmúltban jelentette be, hogy fokozatosan be akarja fejezni aktív politikai pályafutását, és szakmai karrierjének, illetve családjának kívánja szentelni idejét. Kijelentette, hogy parlamenti mandátumával továbbra is élni kíván, s mivel a kormányprogram megalkotásában ő is részt vett, megvalósítását támogatni fogja. „Ugyanakkor érvényes, hogy saját fejem és eszem van, és nem fogok megszavazni minden koalíciós javaslatot” - állítja Zitnanská. Peter Antal, Garamszentkereszt polgármestere már jó ideje együttműködik a párttal, a Híd színeiben másodszor lett parlamenti képviselő, de csak néhány hete lépett be a pártba. A közgyűlés megválasztotta a párt végrehajtó szerveit, az elnökséget és az országos tanácsot. A közgyűlésen a Híd elfogadta a 2020-ig tartó időszak prioritásait tartalmazó programdokumentumot. A következő időszakban folytatnák a már megkezdett gazdaságpolitikát és a régiófejlesztést, illetve a kisebbségi politizálást és a jogállamiságot érintő jogalkotási kezdeményezéseket. Célul tűzték ki a vállalkozói környezet javítását, beleértve az egyéni vállalkozók járulékterheinek további csökkentését. Jelentősen növelnék a fiatal családok támogatását egy új hitel bevezetésével. A Híd nem kíván részt venni az értelmetlen, populista „licitálásban” a nyugdíjkorhatár kérdésében, de szeretnék elérni, hogy mindenki öt évvel a nyugdíjazása előtt tájékoztatást kapjon arról, mikor vonulhat nyugdíjba. A kisebbségpolitika terén a nemzetiségi oktatást definiálnák és a kétnyelvűség kiterjesztésén dolgoznának. A párt prioritásának tekinti továbbá a rendőrség belső ellenőrzése vezetőjének és a rendőrfőkapitánynak a kiválasztását és megválasztását szabályzó új törvény jóváhagyását. (TASR, íe) A szeszipart állítólag az emberek egészsége aggasztja Tiltakoznak a szeszgyárak, a szeszfőzdék és a szeszesitalforgalmazók a házi pálinkafőzés engedélyezése ellen. Pozsony. A szeszipar tiltakozását megtámogatta például a Szlovák Élelmiszer-kamara és a Szlovák Agrárkamara is. Közös nyilatkozatban szólították fel a Híd képviselőit, hogy vonják vissza a házi pálinkafőzés legalizálására vonatkozó tervezetüket, állításuk szerint a foglalkoztatás csökkenése, a környezetszennyezés és a lakosság egészsége miatt aggódnak leginkább. A tiltakozó szervezetek úgy vélik, a törvényjavaslat sérti az uniós jogokat, a kevesebb jövedéki adó pedig kiesést eredményez az állami költségvetésben. Negatív példaként említik Magyarországot, ahol 2010-ben nemcsak engedélyezték a házi pálinkafőzést, hanem adómentéssé is tették, ami a szervezetek szerint 50-60 millió eurós kiesést jelentett az állami költségvetésnek. Beindul a cefrekeverés, ha elfogadják a törvényt (TASR-felvétel) A tervezet egyik kidolgozója, Bastmák Tibor (Híd) visszautasította ezeket a kifogásokat, szerinte a törvénytervezetet „a polgárok kérésére dolgozták ki.” Hangsúlyozta, hogy a szeszipari cégek és egyéb érdekcsoportok tiltakozása számukra másodlagos, és az „emberek érdekeit akarják szolgálni”. Bastmák hozzátette, hogy a tervezetről egyeztettek a pénzügyminisztériummal, és mivel a fogyasztói adó a házi pálinkára is vonatkozni fog, nem számítanak komoly adókiesésre. A szeszipar azzal is érvel, hogy a házi pálinkák mennyisége és minősége nem lesz megfelelően ellenőrizve, és ez veszélyezteti a lakosság egészségét. A tiltakozók szerint a házipálinka-fözés legalizálása tönkretenné a szeszfőzdéket, hosszútávon a munkanélküliség növekedéséhez és súlyos társadalmi problémákhoz vezetne. Bastmák szerint környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból legalább annyira károsak a nagy cégek, mint a kis házi pálinkafőzdék. A Híd javaslata szerint a 18. életévét betöltött személy főzhetne otthon pálinkát, ha megfelelő lepárló berendezéssel rendelkezik és azt bejelenti a hatóságoknál. Egy személy (család) saját fogyasztásra, kizárólag az általa megtermelt gyümölcsből - 100 literesnél nem nagyobb lepárló berendezésben - évente legfeljebb 25 liter 86 százalékos alkoholt állíthatna elő, ami 50 liter 43 fokos házi pálinkának felel meg. A pálinkafőzéshez vásárolt gyümölcsöt nem használhatna, csak a saját termését. Ha egy közös háztartásban több olyan személy lakik, aki teljesíti a házi pálinka készítésére vonatkozó előírásokat, a törvény szerint az egész család akkor is csak 25 liter pálinkát állíthatna elő egy évben. Az otthoni körülmények között készített pálinkát csak saját használatra készíthetnék, vagyis az értékesítését szigorúan tiltanák, és a készítőnek az összes adókötelezettségét teljesítenie kellene. Feltehetően csak jövedéki adót fizetne, az állam 1 hektoliter száz százalékos szeszre 1080 euró, vagy csökkentett adókulcs esetén 540 euró jövedéki adót vet ki. Ez azt jelenti, hogy 1 liter 50 százalékos pálinkáért 5,4 eurót, vagy csökkentett adókulcs esetén 2,7 euró adót kellene fizetni. (ba, TASR, mi) Nőtt a gyermekszegénység RÖVIDEN Danko nőt indít az elnökválasztáson Eperjes. Andrej Danko SNS- elnök nem indul az államföválasztáson, a párt nőt indít, de a nevét csak ősszel árulja el. „A nevét most ne akarják tőlem, mert tudom, hogy mi várna rá, ha már most elárulnánk. Az SNS- nek saját jelöltet kell indítania, de én még fiatalnak érzem magam erre a pozícióra” - magyarázta Danko. Az SNS hétvégi közgyűlésén Gabriela Matecná mezőgazdasági miniszter belépett a pártba. (TASR) Három vagy négy gyereket nevelni az ilyen családok 40 százaléka számára egyenlő a szegénysággal, sőt inkább a nyomorszinthez közelít. Hiába teljesít jól Szlovákia gazdasága, a gyermekek helyzete továbbra sem kedvező - derül ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) jelentéséből. A demográfiai csoportok közül a gyerekeket fenyegeti leginkább a szegénység, az összlakosságnál 12,4% ez a mutató, míg a gyerekek esetében 19,9%. A tartós szegénység a 18 évnél fiatalabbak körében kétszer gyakoribb, mint az összlakosságnál. Ráadásul tavaly nőtt a szegénység kockázata a három- vagy többgyermekes családoknál: azEU28 átlagát 7,8%-kal haladja meg ezen a téren Szlovákia. A szegénység sok esetben eleve meghatározza a gyerekek jövőjét is - áll a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Szociológiai Intézeténekjelentésében. „2017-ben a váratlan kiadásokkal az egyszülős háztartások 52,4 százaléka nem tudott megbirkózni. Azokban a háztartásokban pedig, ahol három vagy több gyermek van, 42,1 százalék volt ez az arány. Az egyszülős háztartások 30,2 százaléka és a három- vagy többgyermekes háztartások 24 százaléka nem engedheti meg magának, hogy kétnaponta húst, halat vagy szárnyast egyen” - közölte Zuzana Kusá, a SAV Szociológiai Intézetének munkatársa. A többgyerekes családoknál gyakoribb a végrehajtás, vagyonelkobzás. A négygyerekes családoknál a jelzáloghitel törlesztőrészleteinek elmaradása, lakbértartozás, rezsitartozás előfordulása háromszor gyakoribb az országos átlagnál. A gyermekszegénység magas kockázata a szociális transzferek alacsony hatékonyságával függ össze. Ezen a téren is csaknem öt százalékponttal elmaradunk az EU28 átlagától. A jelenséget nemcsak a költségvetés korlátái okozzák, hanem az a csaknem húsz éves szociálpolitika, amely az alacsony szociális juttatásokat arra használja, hogy ösztönözze a munkavállalást, és a gyerekek alapvető szükségleteinek kielégítését összekacsolja a foglalkoztatás növelésével. A szülők hibáiért, mulasztásaiért a gyereket büntetik: például azzal, hogy csökkentik vagy elveszik a családi pótlékot. (sav.sk, ssz)
