Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-08 / 131. szám

www.ujszo.com I 2018. június 8. KÖZÉLET I 3 Gyenge a magyar diákok matektudása A Tesztelés 9 eredményei magyar nyelvből 1. Ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskola 94% 2 2. Hetényi Tarczy Lajos Alapiskola 86,5% 13 3. Lévai Juhász Gyula Alapiskola 85,4% 14 4. Bősi Amadé László Alapiskola 81,3% 33 5. Muzslai Erdődy János Alapiskola 80,8% 15 133. Szelőcei Osztényi Leander Alapiskola 34,3% 7 134. Gömörfalvai Alapiskola 33,6% 15 135. Füleki Mocsáry Lajos Alapiskola 33,5% 13 136. Gesztetei Alapiskola , 33,5% 8 137. Szepsi Alapiskola 26,5% 16 A Tesztelés 9 eredményei szlovák nyelvből 1. Pozsonypüspöki Alapiskola 92,5% 6 2. Glmesi Alapiskola 91,3% 4 3. Pogrányi Alapiskola 90,8% 6 4. Nagysallói Alapiskola 90% 6 5. Nagycétényi Alapiskola 87,7% 13 133. Deregnyői Alapiskola 34,2% 6 134. Bolyi Alapiskola 33,8% 8 135. Alistáli Református Egyházi Alapiskola 32,5% 6 136. Szepsi Alapiskola 30,9% 16 137. Szomotori Alapiskola 28,9% 9 A Tesztelés 9 eredményei matematikából 117. Pozsonypüspöki Alapiskola 70,8% 6 148. Lévai Juhász Gyula Alapiskola 68,9% 14 194. Komáromi Munka Utcai Alapiskola 67,5% 34 204. Hetényi Tarczy Lajos Alapiskola 67,3% 13 227. Pogrányi Alapiskola 66,7% 6 . Forrás: NÚCEM IBOS EMESE Pozsony. A gyenge matemati­kaeredmények hátterében a szövegértési problémák, a nem megfelelő tankönyvek és a kevés óraszám is meghúzód­hatnak - állítják a pedagógu­sok a Tesztelés 9 idei eredményeivel kapcsolatban. Idén tavasszal 36 448 kilencedi­kes diák tudását mérték fel a Tesz­telés 9-cel. A magyar alapiskolák 2428 végzőse matematikából, ma­gyar és szlovák nyelvből írt tudás­­szintmérőt. Mind a három tantárgy­ból rontottak, ráadásul matematiká­ból az országos átlaghoz (55,9%) képest 11%-kal, a szlovák diákok­hoz (63%) képest pedig közel 12%­­kal gyengébb eredményt értek el. Gyenge régiók Országosan a legjobb eredmé­nyeket a Pozsonyi, a Kassai, a Tren­­cséni és a Besztercebányai járás di­ákjai érték el. Az országos átlagtól jelentősen a Gölnicbányai (37,7%), a Rozsnyói (38,2%), a Nagykürtösi (38,6%) és a Rimaszombati (39%) járás iskolái maradtak el. A leg­gyengébben teljesítő járásokban 20 tesztfeladat közül hatot nem tudtak megoldani a diákok. Általában a geometria okozta a legnagyobb gondot az idei végzősöknek. Gyenge, hiányos tankönyv A magyar kilencedikesek mate­matikából átlag 44,8%-os tesztet írtak. Az Oktatási Szabványosított Mérések Intézetének (NUCEM) adatai alapján a magyar iskolák kö­zül a legjobb eredményeket a po­­zsonypüspöki (70,8%), a lévai (68,9%) és a komáromi (67,3%) alapiskola diákjai érték el. Simon Márta, a komáromi Mari­­ánum Iskolaközpont matematika­­tanára elmondta, iskolájukban mindig átlag fölötti eredményt ér­nek el a diákok. Idén a 29 kilence­dikes 59,1%-ra teljesített. „Való­színűleg azért, mert nem az előírt tankönyvből tanulunk. A régi és a magyarországi tankönyveket hasz­náljuk. Az előírtnál több tananya­got veszünk át. Az elvárt szintet csak így tudjuk tartani. A szlovák iskolák több tankönyvből választ­hatnak, magyarra viszont csak egyet fordítottak le, és nem a legjobbat. A munkafüzetet viszont nem fordí­tották le” - magyarázta a szakem­ber. írhatnak új tankönyvet Peter Krajnák (Híd) oktatási ál­lamtitkár a tankönyvekkel kapcso­latban lapunknak elmondta, hogy tavaly úgy módosították a közbe­szerzési eljárásokról szóló törvényt, hogy egyszerűsítsék és főleg meg­gyorsítsák a közbeszerzési eljárást. Krajnák szerint a legnagyobb ne­hézségek és hiányosságok a tan­könyvekkel a nemzetiségi iskolák­ban és a szakiskolákban vannak. Ehhez az is hozzájárul, hogy jobbá­réin az előírt tankönyvből tanulunk. A régi és magyarországi tankönyveket használjuk. Az előírtnál több tananyagotveszünkát." Simon Márta ra nagyon kevés, esetefiként csak néhány száz darab tankönyvre van szükség. „Ha konkrétan a magyar matematika-tankönyvekről van szó, új szerzői csapatot kellene kialakí­tani, amely felülbírálná a jelenlegi segédeszközöket. Ha valós igény volna új tankönyv iránt, akkor ezt a folyamatot el lehet indítani. Termé­szetesen azzal, hogy találunk meg­felelő szakembereket az új tan­könyvek megírására”- magyarázta Peter Krajnák. Hozzátéve, hogy a szaktantárgyak tankönyveivel, szerzőhiány miatt, óriási gondban van a tárca. Átfogó elemzós kell Az államtitkár szerint az egyik járható út az lehetne, ha a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége készítene egy átfogó felmérést a ma­gyar iskolák tankönyveiről. „És en­nek alapján közösen keresnénk a vá­laszokat arra, milyen valós igények­kel állunk szemben, ezt követően el­indíthatjuk a szükséges folyamato­kat” - mondta Peter Krajnák, aki szerint az egyszerűsített eljárással is a tankönyvek megírása, kiadása 1,5-2 évet vehet igénybe. Kevós az óra Simon Márta arra is figyelmeztet, hogy a Ján Mikolaj (SNS) volt ok­tatási miniszter idejében bevezetett reform után - a kilencedik osztály kivételével - négy órára csökkentet­ték a matekórák számát. A szlovák iskolák a szabad órák felhasználá­sával gond nélkül emelhetik a ma­tekórák számát, a magyar iskolák azonban a szabad órákat jobbára a magyar nyelv óraszámainak emelé­sére fordítják. Simon Márta szerint a tapasztaltabb pedagógusok át tudják hidalni ezeket a gondokat, mert össze tudják hasonlítani a régi tankönyve­ket és a követelményeket. „Viszont a pályakezdő társaik csak azt látják, hogy most mit kell tanítaniuk” - mondta Simon Márta. Ketten az ólen Az idei Tesztelés 9-en magyar nyelvből átlag 60,6%-ot értek el. Közel 6 százalékponttal gyengéb­ben teljesítettek a tavalyi végzősök­höz képest. Részletes bontásban a legjobb eredményt az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskola két di­ákja érte el, ők magyar nyelvből 94%-os tesztet írtak. 80% feletti eredményt a hetényi, a lévai, a bősi és a muzslai alap-iskola diákjai ér­tek el. A lista végén jobbára olyan is­kolák szerepelnek, ahol jelentős a halmozottan hátrányos helyzetű di­ákok száma. Szlovák nyelvből idén a kilencedikesek átlag 61,1%-ra ír­ták meg a tudásszintmérőt, míg a ta­valyi végzősök 66,1%-ra teljesítet­tek. A legjobb eredményt a po­­zsonypüspöki, a gímesi és a pográ­­nyi alapiskola diákjai hozták. A lista végére a szomotori, a szepsi és az al­­istáli református alapiskola került. Nem tudnak olvasni Nagy Katalin, a Tornaijai Kazin­czy Ferenc Alapiskola igazgatója elégedett diákjai teljesítményével. Az iskola 72 diákja magyar nyelv­ből átlag 63,1%-ot, szlovák nyelv­ből 69,7%-ot, matematikából pedig 54,1%-ot értek el. Állítja, hogy a di­ákok teljesítménye megfelel az el­múlt kilenc évben nyújtott teljesít­ményüknek. „A kiváló és a gyen­gébb tanulóink is eddigi teljesítmé­nyüknek megfelelően szerepeltek. S meglepően kiemelkedő, sem meg­lepően gyenge eredmény nem szü­letett” - mondta az igazgató, aki a matematikatesztek margójára meg­jegyezte, az eredmények azt is tük­rözik, hogy komoly gondok vannak a szövegértéssel, az értő olvasással. „Volt olyan diákunk, aki figyelmet­len volt, kapkodott, ezért a rossz vá­laszt jelölte be, de a gyengébb ta­nulóknál a szövegértés volt a fő gond”- magyarázta Nagy Katalin, aki szerint a feladatok között néhá­nyat bonyolultan, furfangosan fo­galmaztak meg. Két új csúcskórház is épülhet négy éven belül a fővárosban ÖSSZEFOGLALÓ Négy éven belül két új csúcskérház is épülhet Pozsonyban, az egyik az állami Rázsochy Kórház? a másikat viszont magánpénzből a Penta befektetői csoport építheti fel. Pozsony. Szinte egymás mellett épülhet fel a következő években két csúcsfelszereltségű kórház a fővá­rosban: az állam 2022-re tervezi a közel 600 beteg ellátására alkalmas Rázsochy Kórházat, amely a tervek szerint a legsúlyosabb esetek keze­lése mellett oktatókórházként is működne. A Penta befektetői cso­port tervei szerint ugyancsak 2022- ben nyitná meg kapuit a Svet zdra­­via pozsonyi csúcskórháza, amely 400 beteg egyidejű és magas szín­vonalú ellátását tenné lehetővé. A két kórházat légvonalban csak néhány kilométer választaná el egymástól, A Penta fővárosba tervezett kórházának látványterve (Képarchívum) mindkettő Pozsony nyugati pere­mén épül majd meg. Az egészségügyi minisztérium szerint nem jelent majd problémát a két kórház egyidejű átadása, és nem tartanak szakemberhiánytól sem. Mindkét intézmény mintegy 1300 egészségügyi alkalmazottal számol. „A magántőke jól illeszkedik az egészségügybe, az állam nem a leg­jobb tulajdonos, nem a legjobb szol­gáltató” - véli Eduard Maták, a Pen­ta csoport egyik tulajdonosa. Sze­rinte a beruházásuk felgyorsíthatja az állami kórház építését is, amelyet valójában még a szocialista idő­szakban kezdtek építeni, ám mint­egy 2 évtizedre leállították a projek­tet. A kórház felépítéséről tavaly döntött újra a kormány, jelenleg a 30 évvel ezelőtt felépült épület vázának lebontására írtak ki közbeszerzést. A Penta kórházának az építése sem kezdődött még meg, jelenleg várják az építési engedélyt. Azzal számol­nak, hogy ahogyan a Svet zdravia ál­tal működtetett kórházakat, úgy az új intézményt is gazdaságosan, vesz­teség nélkül tudják májd működtetni. „A cégeink hosszú távon felelősség­­teljesen gazdálkodnak, ennek kö­szönhetően tudnak befektetni is - je­lentette ki Maták. - Ez azt is jelenti, hogy nem kell bekapcsolódnunk az intézmények állami tehermentesíté­sébe sem.” A nagy állami kórházak tartozása tavaly már meghaladta a félmilliárd eurót. Az állam nem tart attól, hogy nem lesz majd elég alkalmazott az állami kórházban. Az egészségügyi mi­nisztérium a Rázsochy átadása után várhatóan a Kramárei Kórház bezá­rására készül, részben az ottani sze­mélyzetet vinné az új épületbe. A Penta számít külföldi szakemberek­re is az új intézményében, vannak azonban, akik szerint az általa irá­nyítót kórházak most is emberhi­ánnyal küzdenek. A szakemberhi­ány azonban az egész ágazatra jel­lemző. ' (Ipj, hn) Lapunk kiadója is a Penta befek­tetési csoport tulajdonába tartozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom