Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-07 / 130. szám
www.ujszo.com | 2018. június 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Fico kapkodó kampányüzemmódban Úgy dupláz a Smer, mint a szenvedélyes szerencsejátékos LAJOS P. JÁNOS Ingyenebéd, kétszeres karácsonyi nyugdíj, nyugdíjkorhatár-plafon - csak néhány ötlet azok közül, amelyekkel a Smer az utóbbi időben előhozakodott, és a közeljövőben várhatóan megvalósít. Vannak köztük látszólag hasznosak, kevésbé hasznosak, és olyan is, amely kifejezetten káros, még akkor is, ha a lakosság viszonylag nagy része kedvezően fogadja majd. Ebbe az utóbbi kategóriába tartozik a nyugdíjkorhatár-plafon, amely egyrészt az alkotmányba betonozna egy olyan mutatót, amely komoly gondokat okozhat a későbbi kormányoknak, miközben jelenleg pénzügyi hatása nincs, csak jól eladható témát biztosít a Smemek. A karácsonyi nyugdíj emelése szintén közelít ehhez a kategóriához. A Smer már az első kormányzati ciklusában bevezette ezt a - gyakorlatilag állami - segélyt a kisnyugdíjasoknak, amely évről évre lehetőséget biztosít a mindenkori kormánynak, hogy karácsony előtt figyelmeztesse a nyugdíjasokat: ha én nem vagyok kormányon, ki tudja, kapnátok-e karácsonyi ajándékpénzt. Nem a Smer mentegetése, de meg kell említeni, hogy a rövid életű Radicová-kormány sem merte ezt megszüntetni, csak annyit tett, hogy szorosabban kapcsolta a nyugdíj összegéhez a karácsonyi „prémiumot”. Most ezt az összeget akarja megduplázni a Smer, igaz, csakjövőre, így az a nyugdíjas, aki a létminimum körüli, tehát mintegy 200 eurós nyugdíjat kap, és ha marad a legszegényebbeknek járó kiegészítés is, akkor közel 200 eurót kaphat 2019 karácsonya előtt. Nekik ez valóban hasznos lehet, bár bizonyára lehetne segíteni rajtuk kevésbé látványmarketinges módon is, hiszen a valóban rászoruló nyugdíjasoknak sajnos nem a karácsonyi ajándék megvásárlása jelenti a legnagyobb gondot, hanem maga Jól eladható kampányszlogen még nem segített senkin, csak az átgondolt intézkedések. hétköznapi megélhetés, a mindennapi kiadások fedezése. A minimális összeg tavaly még 24,68 euró volt, ha ezt megduplázzák, akkor 2019-ben 50 euróval gazdagabb karácsonya lesz annak a nyugdíjasnak is, aki mintegy 520 eurós nyugdíjat kap. Ebben az esetben már megkérdőjelezhető, hogy valóban szükség van-e támogatásra, hiszen sok alkalmazott ma is örül a havi nettó 500 eurós bérnek. A harmadik intézkedés a legdrágább, és egyben a leglátványosabb, de az is megkérdőjelezhető. Az ingyenebéd a nagycsoportos óvodásoknak és az alapiskolásoknak bizonyára komoly segítség a leszakadó régiókban, vagy még ott is, ahol az átlag körüli az életszínvonal. Az egy gyereknél havonta mintegy 25 eurós összeg segítség az alacsony keresetűek számára, főleg akkor, ha havonta 2-3 gyerek étkezését kell fizetni. De a rászorulók eddig is kaptak erre támogatást, Fico maga mondta, hogy évente mintegy 10 millió euró ment erre a célra. Nem lett volna jobb azok körét bővíteni, akik már ma is ingyen kapják az ebédet? Feltehetjük azt a kérdést is, hogy miért csak a nagycsoportosok és az alapiskolások kapnak ilyen támogatást? A középiskolásnak már nem kell ebédelnie? Nem beszélve arról, hogy az idősebb gyerekek iskoláztatása sokkal nagyobb költséggel jár a középiskolások szülei számára. Nem lenne jobb kicsit komplexebb módon hozzányúlni a családtámogatási rendszerhez? Vagy ami viszonylag egyszerűen megoldható: nem lenne jobb emelni a nevetségesen alacsony családi pótlékot, ami minden szülőnek segítséget nyújtana, nem csak egy meghatározott korcsoportnak, és nem csak azoknak, akik ebédre is járnak az iskolában? A Smer most kapkodva próbálja visszaszerezni az utóbbi hónapokban elvesztett választóit, és erre nem sajnálja az állam pénzét. De ahhoz, hogy ne csak magán segítsen, jól eladható kampányszlogenek helyett átgondoltabb intézkedéseket kellene foganatosítania. Gázos szerelem FELEDY BOTOND Vlagyimir Putyin negyedik elnöki beiktatását követő első külföldi útja Bécsbe vezetett e hét elején. Az osztrák oldalon szinte mindenki felsorakozott a fogadására: a Hofburgban a zöldpárti-baloldali Alexander van der Bellen államfő, majd a konzervatív kancellár és radikális szabadságpárti helyettese is. A románc nem most kezdődött. Sebastian Kurz kancellár idén februárban Moszkvában járt bilaterális találkozón Vlagyimir Putyinnál, és határozottan kiállt a visegrádiak rémálmát jelentő Északi áramlat 2 gázvezeték mellett. Ez az a vezeték, amely a lengyelek, ukránok és a balti államok megkerülésével közvetlen német-orosz összeköttetést tesz lehetővé a Balti-tengeren. Varsót már csak a történelmi tapasztalatok miatt is kirázza a hideg a feje felett kötött ilyen megállapodásoktól és a Berlin-Moszkva-tengelytől. És az sem mellékes, hogy jobb lenne, ha ez északi áramlat európai uniós áramlat lenne, s nem német cégek nyerészkednének már rajta. Az orosz államfő érkezése előtt teijedelmes interjút adott az osztrák köztévének, a riporter pedig nem túl rámenősen hagyta, hogy kitérjen a kényelmetlenebb kérdések elől. Bár meg kell hagyni, Putyinnak egyébként is nagy gyakorlata van ebben. Ez látszott a Hofburgban tartott sajtótájékoztatóján is, ahol - szemben egyes közép-európai miniszterelnökökkel - szokásos módon hagyta kérdezni a sajtót, majd rutinosan megkerülte a választ. Például arra a kérdésre, mire lenne szükség az oroszok hitelességének helyreállításához - kibertámadások, álhírek, orosz médiapropaganda, Putyin csak annyit válaszolt, „nincsenek ilyen ügyek”, és ő mindig mindenkivel örömmel egyeztet. Bécsi látogatásának fő apropója az volt, hogy Ausztria immár ötven éve importál gázt az oroszoktól. Ennek örömére a Gazprom-vezér is találkozott a héten az osztrák olaj- és gázipari konszern, az ÖMV vezetésével, és gyorsan alá is írták az új gázszerződést egészen 2040-ig. Holott a jelenlegi szerződés a tudósítások szerint még tíz évig, egészen 2028-ig érvényes... Ausztria egyébként a magyar olajipari vállalat, a Mól egy jelentős pakettjét is segített átjátszani az orosz Szurgutnyeftegaznak. Az osztrák diplomácia régóta sikeres kereskedelmi politikát folytat az oroszokkal, sokszor arra sem ügyelve, hogy a szolidaritás látszatát keltse az Európai Unióval. Nem véletlen, hogy Putyin negyedik elnöki mandátumának első külföldi útja éppen Bécsbe vezetett, sőt, szimbolikus jelentése (is) van. Ausztria júliustól átveszi az EU soros elnökségét. Bécs a régió leghíresebb kémfészke, szakértők több ezerre becsülik a „szakik” számát az osztrák fővárosban. Mindez még a hidegháborús időkre vezethető vissza, és Ausztria mégiscsak semleges ország, nem NATO-tag. Kár, hogy Bécs, Berlin, Párizs és még sok uniós főváros hagyja magát ilyen egyszerűen kenyérre kenni, ha például az oroszokkal vagy Kínával tárgyal. Több hasznot hozna, ha az uniós tagállamok kötnének kompromisszumokat, és utána 27-en, közösen tárgyalnának Moszkvával, Pekinggel, Washingtonnal. Addig is marad a rövid távú bilaterális nyerészkedés, a negatív verseny, hogy ki tud jobb „hídfőállás” lenni. Tűzokádó papírsárkány-hadsereggel borítják lángba Izraelt Kátránnyal ás más, lassan ógő anyagokkal bekentvagy robbanószerrel felszerelt papírsárkányok százait indítják útnak a Gázai övezet határárárál a palesztinok, és a tenger felől fújó nyugati szál azokat mélyen besodorja izraeli területre, pusztító tüzeket okozva. A papírsárkány-invázió már hónapok óta tart, és az izraeli hadsereg egyelőre nem nagyon találja az ellenszert. Drón versus sárkány Az izraeli hatóságok drónokkal próbálják befogni az egyszerű, ám veszélyes szerkezeteket, már mintegy négyszáz sárkányt sikerült így levadászni a tűzoltók felügyelete mellett. Ám mindez csak csepp a tengerben, mert a palesztinok rengeteg „terrorsárkánynak” nevezett szerkezetet eregettek fel március vége óta. Nemrég a déli határnál, Kerem Salomnál egy pokolgépet is eljuttattak így izraeli területre, de nem robbant fel, és a tűzszerészek hatástalanították. A többi sárkány azonban jelentős, euróbán számolva is több milliós kárt okozott. Lángoló föld Lángba borult több természetvédelmi terület, az övezettel szomszédos mezőgazdasági földeken oda lett Lángfarkú palesztin papírsárkány a termés, és a tüzek folyamatosan a településeket fenyegetik. A The Times of Israel című, angol nyelvű honlap szerint március óta több mint hatezer hektár izraeli földet gyújtottak fel a palesztinok, s az ottani települések a terület katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítását kérik. Repülőgépek segítségével is folyamatosan oltják a lángokat, de a nyári melegben és szárazságban kevés sikerrel. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a palesztinokkal fizettetné meg a károkat. Utasította a nemzetbiztonsági tanács vezetőjét, MeirBen-Sabbatot, hogy indítsa meg az eljárást, amellyel a Palesztin Ha(Fotó: YouTube) tóság számára beszedett vámjövedelmekből fizetik majd ki a gázai papírsárkányok okozta károkat. Az Izrael és a palesztinok képviselői között 1994-ben aláírt gazdasági megállapodás értelmében Izrael évente több tízmillió dollárt ad át a Palesztin Hatóságnak az izraeli kikötőkön áthaladó, de a palesztin piacokra szánt árukra kivetett vámbevételekből. Olaj a tűzre Netanjahu lépésének bírálói szerint azonban nem a Palesztin Hatóság irányítja a Gázai övezetet, hanem a radikális iszlamista Hamász terrorszervezet, amely 2007-ben eltávolította a Palesztin Hatóságot az övezetből. Mivel a Hamász és a Palesztin Hatóság is ellenségeskedik egymással, a hatóság megbüntetése a Hamász akciója miatt biztosan nem ösztönözné a Hamászt arra, hogy lemondjon a tüzet okozó sárkányok alkalmazásáról, sőt, épp ellenkezőleg. Ha mégis a Palesztin Hatóság megbüntetését választják, ez ahhoz a kneszetben előteijesztett törvényjavaslathoz fog hasonlítani, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy pénzt tartson vissza a vámbevételekből a Palesztin Hatóság által az elítélt terroristáknak fizetett összegek miatt. A Palesztin Hatóság ugyanis jelentős havi jövedelmet biztosít az izraeli börtönökben fogva tartott, valamint a terrormerényletekben elhunyt palesztin terroristák családtagjainak, ami ellen Izrael tiltakozik, mert a terror ösztönzésének tekinti. Jeruzsálem egy új törvényjavaslatban pénzügyi eszközökkel próbál fellépni a Palesztin Hatóság terroristáknak nyújtott segélyezése ellen. (MTI)
