Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-05 / 103. szám

KULTÚRA Az Abbott család a halált jelentő szörnyek megjelenése óta hang nélkül, teljes csendben élt meg 473 napot. Hogy továbbra is életben maradjanak, az apa (John Krasinski) a fiukat (Noah Jupe), az anya (Emily Blunt) a lányukat (Millicent Simmonds) kényszeríti, inti némaságra. (Fotók: CinemArt SK) Ha a zaj egyenlő a halállal John Krasinski horrorelemekkel tűzdelt thrillere a nézők és a kritikusok körében is sikeres 8 | RÖVIDEN Világpremier Cseh Tamás-dalokkal Komárom-örsújfalu. A Dialóg nonprofit szervezet vasárnap 18 órai kezdettel mutatja be az őrs­­újfalui kultúrházban az Azonos esőben való létezés című pódi­umjátékot Jakubecz László elő­adásában. A darabot Cseh Ta­más és Bereményi Géza dalai ihlették, az összekötő szövege­ket Soóky László jegyzi. Az előadásban fel-felbukkannak történelmünk, társadalmunk is­mert típusai, ugyanakkor az em­beri lélek rezdülésein, vívódá­sain keresztül fogalmazza meg a közép-európaiság örömeit és traumáit. A történelem és a drá­ma mellett erős hangsúlyt kap a líraiság, hiszen Cseh Tamás ze­neszerzőként és előadó­­művészként is a szubjektív, vallomásszerű előadásmódot képviselte, Soóky László maga is költő, Jakubecz László színé­szi habitusa is ezt az irányt erő­síti fel. A produkciót eddig egy előbemutatón láthatta a pozsonyi közönség, így az örsúj falui est tulajdonképpen világpremier, (k) Trianon és hatásai, alulnézetből Budapest. Korabeli naplókon, visszaemlékezéseken, leveleken, más személyes és félhivatalos dokumentumokon keresztül, alulnézetből, a kortárs átlagem­berek szemszögéből mutatja be az első világháború befejezését követő éveket a Trianon arcai című új forrásgyűjtemény. „Kí­váncsiak voltunk arra, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése miként tükröződött, miként jelent meg a hétköznapi emberek életében, mindennapja­iban” - mondta L. Balogh Béni, a Magyar Nemzeti Levéltár és a Libri Kiadó közös kötetének társszerkesztője. Az eddig job­bára kiadatlan dokumentumokat tartalmazó kötet két román és egy szerb forrást is közöl. (MTI) TALLÓSI BÉLA Az óv horrorjának beharango­zott Hang nélkül amerikai premiere óta nézettségi rekor­dokat döntöget - jelenleg az év második legerősebben nyitó filmje. A John Krasinski rendezte horrort először a South by Southwest filmfesz­tiválon vetítették; ott a kriti­kusok körében lelkes fogad­tatásra talált, és az ítészek azóta is az egekig dicsérik. Ez a horrorelemekkel gazdagon megtűzdelt thriller John Krasinskit egy csapásra híressé tette, és méltán. A műfajnak valóban kiválósága a Hang nélkül az alapötletével, az alap­ötlet kibontásának eredetiségével, a káprázatos színészi alakításokkal, az archaikusnak tűnő, posztapokalipti­kus környezettel és a fényképezés nagyszerűségével. Vannak szemet szúró hibái persze, köztük egy - a tör­ténet során többször is szerephez jutó - szög (felfoghatatlan, hogyan kerül úgy oda, ahol van, ha az egész kör­nyék minden négyzetcentimétere puha-pihe rongyokkal és homokkal van kibélelve, felszórva). De üsse kő a szöget, annyira nem ront az élmé­nyen, hogy pontot kellene levonni miatta az összhatás minősítésénél! A film így is eseményszámba menő él­mény. Krasinski néma mozijában ugyanis az alaphelyzet (a család vé­dekezése, túlélésre berendezkedett magatartása, életvitele) hitelességé­nek köszönhetően a néző az első perctől kezdve együtt él a történettel - minden helyzetben elképzeli, ho­gyan lehet ezt vagy azt hang-zaj nél­kül, némán végigcsinálni. Hogyan lehet például egyetlen hang nélkül szülni, és a világra érkezett csecse­mőt hogyan lehet teljesen elnémítani úgy, hogy ne ártsunk neki. Az alkotók pontosan erre (a gon­dolati interaktivitásra) építenek, de úgy, hogy egy logikai lépéssel min­dig a néző előtt járnak - ezért tudnak ütősen, meglepetésszerűen hatni bi­zonyos történések, például, hogy a családját féltő apa miért barkácsolhat ilyen-olyan, haszontalannak tűnő eszközöket (amelyek aztán mindig funkciót kapnak), miért helyez el 'a környéken erős, a gyengébb hango­kat elnyomó hangforrásokat, és miért FILMKOCKA Hang nélkül ■ Eredeti cím: A Quiet Place ■ Szlovák cím: Tiché miesto ■ Amerikai thriller, horror, 2018,90 perc ■ Rendező: John Krasinski ■ Forgatókönyvíró: John Krasinski, Scott Beck, Bryan Woods ■ Operatőr: Charlotte Bruus Christensen ■ Zene: Marco Beltrami * Szereplők: Emily Blunt, John Krasinski, Noah Jupe, Millicent Simmonds A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. tölt annyi órát régi időket idéző ama­tőr rádiós stúdiójában. így védekezik a világot elfoglaló, látszólag sebezhetetlen ragadozó űr­lényekkel szemben. Azok a legki­sebb zajra azonnal lecsapnak, halálos erővel. Az Abbott családnak sikerült életben maradnia teljes csendben, úgy, hogy elnyomnak minden lehet­séges zajt, ami a mindennapi életük­kel jár. Egymás közt jelbeszéddel kommunikálnak - lányuk süket, ezért tudnak jelelni (mint ez is, a legtöbb 2018. május 5.1 www.ujszo.com motívum alaposan átgondolt, indo­kolt és pontos funkcióval illeszkedik a történetbe). A legkisebb fiú már odaveszett, így apa, anya és a két gye­rek a gyásztól sújtva egy kukoricás­ban küszködik a túlélésért. Próbálnak minden lehetséges módon felkészül­ni egy újabb gyermek születésére. 473 napot sikerült már átvészelni­ük. Képes az ember megélni ennyi (bármennyi) időt úgy, hogy a zaj egyenlő a halállal? - töpreng a néző egyre jobban szorongva, bár ha fi­gyelmes, egy idő után rájön, hogy a támadó szörnyeknek nagyon szelek­tív a hallásuk; kíméletlenül olyan za­jokra reagálnak, amelyek rémisztge­tő helyzetek forrásai lehetnek. De ez se zavaró olyan moziban, amely a zaj és a csend kontrasztjára épít. Egyedi élmény ilyesfajta némafilmet nézni ma, amikor Oscar-kategória, vagyis fő technikai eleme a filmnek a hang­vágás, a hangeffektus(ok), és amikor a moziban is (mint minden környe­zetben) óriási a zajszennyezés. A szívószálas kólaszürcsölés, a ropi­­rágcsálás ez esetben kimondottan idegborzoló, mert John Krasinski csendes mozijában minden apró ne­­szezésre erős izgalommal figyelünk. Nem ítélik oda idén az irodalmi Nobelt A közelmúlt szexuális zakla­tási és összeférhetetlenségi botrányai nyomán hiteles­ségét vesztő és szinte műkö­désképtelenné vált Svéd Akadémia tegnap bejelen­tette, hogy idén nem osztja ki az irodalmi Nobel-díjat, annak odaítélését 2019-re halasztja, amikor egyidejűleg két díjat adnak át. Stockholm. A döntést a Svéd Akadémia hozta csütörtök esti ülé­sén, és a közlemények szerint támo­gatja a Nobel Alapítvány is. A közlemények hangsúlyozzák, az 1901 óta odaítélt díj történetében már többször is előfordult, hogy nem ítélték oda a díjat, például a második világháború alatt 1940-ben, 1941- ben, 1942-ben és 1943-ban, azt megelőzően pedig 1935-ben, 1918- ban és 1914-ben. Hét alkalommal pedig csak a rákövetkező évben hir­dettek győztest (az 1915-ös, az 1919- es, az 1925-ös, az 1926-os, az 1927- es, az 1936-os és az 1949-es díjat is egy évvel később ítélték oda.) A No­bel Alapítvány szerint mindazonál­tal a döntés jelzi a helyzet sú­lyosságát, az illetékesek vi­szont hangsúlyozzák: ez a halasztás semmilyen mó­don nem érinti a több ka­tegóriában odaítélt Nobel-díjat. A Svéd Akadémia azzal indokolta a dön­tést, hogy nagyon le­csökkent az aktív tagok száma, és megrendült a nyilvánosság bizalma a testület iránt. A 2018-as díjazott kiválasztásával kapcsolatos munka már előrehaladott stádiumban van, és a szokott módon foly­tatódik az elkövetkező hóna­pokban is, de az új díjazott meg­nevezéséhez az akadémiának időre van szüksége, hogy visszanyerje integritását, újra bevonja a munká­ba a tevékenységüket felfüggesztő tagokat, és visszanyerje a munkája iránti bizalmat - fogalmazott An­meg, hogy Katarina Frostenson köl­tőt, a 18 tagú testület egyik tagját és francia férjét, Jean-Claude Arnault­­t súlyos vádak érték. A fotós fér­jet azzal vádolják, hogy szá­mos nőt molesztált, továbbá köze van a Nobel-díjasok nevének idő előtti kiszivá­rogtatásához, a költőnő pedig eltitkolta, hogy ér­dekeltsége van egy fel­adatával összeegyeztet­hetetlen vállalkozásban. Amault tagadja a szexuá­lis zaklatással és a szivá­­rogtatással kapcsolatos vá­dakat. A botrányok nyomán kü­lönböző okokból az akadémia hat tagja jelentette be, hogy visszavonul a testület munkájától: előbb a Frostenson kizárását köve­telő Kiás Östergren, Kjell Espmark és Peter Englund, majd az őt ért bí­rálatok nyomán ugyanígy döntött Sara Danius is, aki az első nő volt az akadémia élén. Bejelentette távol­­maradását a botrány középpontjá­ders Olsson ideiglenes állandó titkár (vezető). Az 1786 óta működő Svéd Aka­démiát nemrégiben alapjaiban rázta ban álló Katarina Frostenson, végül Sara Stridsberg. Az intézmény je­lenlegi tagjai közül ketten már ré­gebb óta inaktívak. Az újabb távol­­maradásokkal tízre szűkült a mun­kában aktívan részt vevők száma a 18 tagú testületben, noha a szabályok 12 tag jelenlétét írják elő az üléseken. A Svéd Akadémiában a tagság mindeddig életre szóló volt, XVI. Károly Gusztáv svéd király, az in­tézmény patrónusa azonban szerdán módosításokat hagyott jóvá az aka­démia statútumában. Az új szabá­lyozás lehetővé teszi, hogy a tagok írásban lemondhassanak és elhagy­hassák a testületet. Azokat a tagokat pedig, akik két évig nem vesznek részt a testület munkájában, lemon­­dottként kezelik. Hónapokon át tartó előkészületek után a Svéd Akadémia rendszerint október első felében jelenti be az iro­dalmi Nobel-díj nyertesét. Az utóbbi években többször is felmerült a gya­nú, hogy kiszivárgott a nyertes neve, például Patrick Modiano francia író esetében 2014-ben. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom