Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-29 / 122. szám

KÜLFÖLD 6 I 2018. május 29. I www.ujszo.com RÖVIDEN Skócia nem hagyná el az unió piacát Brüsszel. Skócia nem akarja elhagyni az Európai Unió egy­séges belső piacát és a vámuniót az Egyesült Királyság tervezett kilépését követően - szögezte le Nicola Sturgeon skót minisz­terelnök. A kormányfő találko­zott Michel Bamier uniós bre­­xitügyi főtárgyalóval, és közölte vele, hogy Skócia meg akarja őrizni belső piaci és vámunió­beli tagságát. Sturgeon emellett aggályait fejezte ki egy olyan jövőbeli kiválási egyezmény el­len, amely versenyelőnyökhöz juttatná Eszak-írországot az Egyesült Királyság többi tagjá­val szemben. (MTI) Izrael vódőgátat ópít a Hamász miatt Jeruzsálem. Izrael a Gázai övezetet uraló radikális iszla­­mista Hamász szervezet tengeri kommandójától védő akadály építésébe kezdett az övezet és Izrael tengerpartjának határán. A világon egyedülálló, katonai támadástól védő tengeri gát építését a tervek szerint már az év végéig befejezik Izrael leg­délebbi tengerparti strandjától, a Zikim strandtól délre, a gázai tengerparti sávtól északra eső tengerszakaszon. A védelmi minisztérium a gát építéséhez több tucat tonnányi követ szál­lított az érintett tengerpartra ne­héz gépjárművekkel. (MTI) Folytatódió francia vasutassztrájk Párizs. Tegnap folytatódott a francia vasutasok sztrájkja a kormány reformja ellen, de a ko­rábbiaknál kevesebb fennaka­dással: a szuperexpresszek (TGV) kétharmada, a többi bel­földi vonatnak mintegy fele köz­lekedett. „Egyre kevesebb a sztrájkoló. A csökkenő tendencia látszik folytatódni hétfőn és ked­den is, jóllehet a mozdonyveze­tőknél még mindig jelentős a mozgósítás, de már ott is az 50% alá esett vissza” - közölte Ma­thias Vicherat, a francia állami vasúttársaság (SNCF) vezér­igazgató-helyettese. A sztrájk múlt heti szerdai és csütörtöki szakaszában a mozdonyveze­tőknek 50, a vasutasoknak összesen 15 %-a vett részt. (MTI) Türelmetlenek a menekültek Tripoli/Athán. Mintegy 60 ma­rokkói illegális bevándorló kez­dett éhségsztrájkot egy líbiai migrációs befogadóközpontban, tiltakozva a hazatelepítésük késlekedése miatt. Líbia kedvelt kiindulási ország lett a tengeren át Európába igyekvő afrikai ille­gális bevándorlók számára, akik vagy 700 ezren vannak. Hamis úti okmányokkal rendelkező migránsokat vett őrizetbe a gö­rög rendőrség a krétai Iráklio re­pülőterén. A 41, főleg Afganisz­tánból és Szíriából érkezett em­ber repülővel akart eljutni közép- és nyugat-európai országokba - tudatta a rendőrség. (MTI) Itália: előrehozott választás? Olaszországban precedens nélküli válság bontakozott ki, az államfő lemondását követelik Conte után Carlo Cottarelli érkezik. Félő, hogy nem kap bizalmat. (Sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Sergio Mattarella olasz államfő Carlo Cottarellit bízta meg azzal, hogy állítson fel szakértői kormányt. A közgaz­dász elfogadta a megbízatást - közölte az olasz elnöki palo­ta. Giuseppe Conte, a győztes pártok miniszterelnök-jelöltje vasárnap visszaadta az állam­főtől kapott megbízatását. A 64 éves Carlo Cottarelli azt mondta, minél előbb bemutatja az ál­lamfőnek a miniszterek névsorát, majdbizalmatkéraparlamentben. Ez a következő napokban megtörténhet. Szigort sugalló új jelölt Cottarelli két forgatókönyvet vá­zolt fel; elmondta, hogy a héten is­merteti kormánya programját a par­lamentben. Ha bizalmat kap, akkor a szakértői kormány 2018 végéig ve­zeti Olaszországot és a következő választások 2019 elején lehetnek. Ám ha kormányát leszavazza a törvény­­hozás, akkor augusztus után ismét ál­talános választást tartanak Olaszor­szágban. Cottarelli világossá tette, hogy nem indul a választáson. Az olasz jog értelmében a kijelölt mi­niszterelnök ügyvezető kormányfő­ként vezeti a végrehajtó hatalmat az előrehozott választásokig és az új kormány megalakulásáig, ha kormá­nya nem kap bizalmat a parlament­ben. Carlo Cottarelli hangsúlyozta, hogy az olasz kormányalakítási helyzet feszültséget teremtett a pia­cokon, gyengítette az eurót is. Meg­jegyezte, közgazdászként biztosítja, ennek ellenére az olaszországi gaz­daság növekedjen és a költségvetési kiadások ellenőrzés alatt maradja­nak. Kijelentette: óvatos pénzügyi politikát biztosít Olaszországnak. Carlo Cottarelli 1988 óta a Nem­zetközi Valutalapnál (IMF) dolgozik, ahol több magas tisztséget is betöl­tött. Szakterülete az adópolitika, va­lamint a költségvetési kiadások csök­kentési politikája. 2013-ban az Enri­co Letta vezette balközép kormány­ban költségvetési revizorként dolgo­zott, ekkor ragadt rá a „Mister Meg­szorítás” gúnynév, és sokan ma is így ismerik Olaszországban. A várako­zások szerint Cottarelli kormánya nem kap bizalmat a parlamentben. Tomboló győztes pártok A meghiúsult kormányalakítás után az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Liga minél előbbi választásokat sürget, akár már szeptemberben. Olaszországban precedens nélküli intézményes válság bontakozott ki, az Öt Csillag Mozgalom egyenesen az államfő lemondatását szorgalmazza. Mindkét párt növelheti támogatott­ságát, az igazi nyertes azonban a Liga vezette jobboldal lehet, amely már márciusban is a legtöbb szavazatot, 37%-ot kapta. Az új választásokon a jobboldali koalíció akár önállóan is parlamenti többséghezjuthat. Carlo Cottarelli megbízatására Matteo Salvini, a Liga vezetője úgy reagált, az államfő segítségével is­mét a balközép került kormányra. Mattarella vasárnap este jelentette be, hogy a pénz- és tőkepiacok negatív reakciójától tartva nem fogadja el az M5S és a Liga pénzügyminiszter­jelöltjét, az euroszkeptikus nézetei­ről ismert Paolo Savonát. A kijelölt kormányfő, Giuseppe Conte pedig tudatta, hogy visszaadja a kormány­alakítási megbízást. Máris egyeztet a koreai és az amerikai delegáció Észak-koreai küldöttség indult tegnap Szingapúrba a kínai fővárost, Pekinget érintve, hogy előkészítse Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak­­koreai vezető esetleges csúcstalálkozóját - számolt be a TBS japán tévéállomás. T okió/Washington. A japán ér­tesülés szerint a phenjani delegáció 8 tagból áll, egyikük Ri Szón Gvon, az észak-koreai országegyesítési bi­zottság vezetője. A küldöttséget a kínai fővárosban, Pekingben vették észre, ahol átszálltak egy Szinga­púrba induló csatlakozásra. Koráb­ban ismertté vált, hogy amerikai de­legáció utazott vasárnap Phenjanba az esetleges csúcstalálkozó előké­szítésére. Tagjai között volt Allison Hooker, a Fehér Ház Nemzetbizton­sági Tanácsának Koreával foglalko­zó szakértője, Szung Kim, az Egye­sült Államok Fülöp-szigeteken akk­reditált nagykövete és a Pentagon (védelmi minisztérium) egyik tiszt­ségviselője, valamint Randall Shri­­ver, aki korábban részt vett az Észak- Koreával folytatott nukleáris tár­gyalásokon. A diplomaták várhatóan máris tárgyalnak Cső Szón Huival, az észak-koreai külügyi tárca egyik miniszterhelyettesével. A Fehér Ház nem adott ki közleményt és szóvi­vője nem is kommentálta az ameri­kai küldöttségről szóló sajtóinfor­mációkat. Elemzők szerint azonban a június 12-re Szingapúrba tervezett csúcstalálkozó megtartásának esé­lyei növekedtek. A Yonhap dél­koreai hírügynökség azt jelentette, hogy Szingapúrba utazik Joe Hagin, a washingtoni Fehér Ház kabinetfő­nökének műveletekért felelős he­lyettese is. James Clapper, az Országos Hír­szerzési Igazgatóság (DNI) korábbi igazgatója - aki egyébként Donald Trump fáradhatatlan bírálója - pél­dául a CNN hírtelevíziónak adott in­­teíjújában azt mondta, egyetért Trump politikájával, azzal, hogy le­vélben lemondta a csúcstalálkozót, de késznek -is mutatkozott a megtar-Nyertek a brazil kamionsofőrök Brazíliaváros. Michel Temer brazil elnök engedett az egy hete sztrájkoló kamionsofőröknek, akik követelték a dízelár csök­kentését és néhány, őket sújtó adó eltörlését. A korábban a hadse­reg bevetését is engedélyező ál­lamfő bejelentette, 0,46 realra(l 1 cent) csökken a dízel literenkénti ára. Az elkövetkező 60 napig megmarad ez az ár, és utána ha­vonta felülvizsgálják. Temer szerint a fuvarozók mentesülnek a fizetős autópályákon a díjfize­tés alól, akkor is, ha teherautójuk nem szállít árut. A brazil kami­onsofőrök múlt hétfőn léptek sztrájkba, miután az állami olaj­ipari vállalat, a Petrobras beje­lentette a dízeláremelést. Az or­szágossá dagadt sztrájkban több mint egymillióan vettek részt, mintegy ezer utat zártak le, meg­bénítva sok helyütt a forgalmat a latin-amerikai országban. (MTI) tására, ahogyan fogalmazott: „van annak értelme, hogy messzire ment, megszorította és megfacsarta”. Clapper szerint fontos lenne a csúcs­­találkozó megtartása. Mun Dzse In dél-koreai elnök szombaton váratla­nul találkozót tartott Kim Dzsong Unnál, majd bejelentette, hogy egyetértettek abban, a csúcstalálko­zót meg kell tartani. Donald Trump elnök ezt követően a hétvégén újság­íróknak azt nyilatkozta, a tervezett csúcstalálkozó időpontja és helyszí­ne nem változott. Szöul szerint az is felmerült, hogy esetleg Mun Dzse In dél-koreai elnök is csatlakozhatna a két fél csúcstalálkozójához, de mindez a Washington és Phenjan közötti egyezségtől függ. (MTI, ú) NATO-stratégia az oroszok ellen Varsó. A NATO-nak „kétcsa­tornás” módon kell viszonyulnia Oroszországhoz, az elriasztás mellett párbeszédet is alkalmaz­va - javasolta Jens Stoltenberg NATO-fötitkár tegnap Varsó­ban, az észak-atlanti szövetség parlamenti közgyűlésének ülés­szakán. Stoltenberg húgy vélte, a NATO júliusi brüsszeli csúcsta­lálkozóján a tagállamok az Oroszországgal szembeni hatá­rozott hozzáállást erősítik meg. Szerinte a NATO-orosz vi­szonyban egyfelől elriasztásra és védelemre, másfelől politikai párbeszédre van szükség. A fő­titkár Moszkvát egyebek mellett a NATO-államok demokratikus folyamataiba való beavatkozás­sal, Ukrajna destabilizálásával, valamint kiber- és vegyi táma­dások szervezésével vádolta meg, mégis jobb viszonyra tö­rekedne Putyinnal. (MTI) A kolumbiai elnökválasztás vasárnapi 1. fordulójában egyik jelölt sem gyűjtötte össze a voksok legalább felét, (gy a 2., június 17-i fordulóban dől el a verseny a továbbjutók, a jobboldali Ivan Duque (felvételünkön) és a baloldali Gustavo Pet­ro között. Kolumbiában most tartanak először választást azóta, hogy 2016 no­vemberében a kormány békét kötött a legnagyobb lázadószervezettel, a mar­xista Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőkkel, pontot téve a több mint 50 évig tartó, 260 ezernél több halálos áldozatot követelő véres konfliktusra, (sita/ap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom