Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-24 / 118. szám

8 I KÜLFÖLD 2018. május 24.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Börtön a macedón exkormányfőnek Szkopje. Hivatali visszaélés vádjával két év börtönbüntetésre ítélte Nikola Gruevszki volt ma­cedón miniszterelnököt egy szkopjei bíróság. A vád szerint Gruevszki miniszterelnökként politikai befolyását latba vetve, törvényellenes módon vásárolt páncélozott luxusautót a kor­mány, de voltaképpen saját maga számára. A 2006 és 2016 között kormányzó Gruevszki 2012-ben kormányfői befolyásával élve vette rá a belügyminisztériumot arra, hogy egy 600 ezer euró értékű Mercedes S600 típusú, páncélozott gépjárművet vásá­roljon a kormányfő számára. (MTI) EU: erősödhet a csalásellenes OLAF Brüsszel. Az Európai Bizottság új szabályokat javasol az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalára (OLAF) vonatkozóan, ezek célja annak biztosítása, hogy az uniós hivatal kellő eszközökkel ren­delkezzen az Európai Ügyész­séggel való együttműködéshez a csalások unión belül történő fel­tárása és kivizsgálása érdekében -közölte a brüsszeli bizottság. A közlemény szerint a javasolt módosítások pontosítják az OLAF rendelkezésére álló azon eszközöket, ezek különösen az ellenőrzésekre és vizsgálatokra, a bankszámla-információkhoz va­ló hozzáférésre, valamint az áfa­csalás elleni küzdelmet szolgáló eszközökre teljed ki. (MTI) Egy tengeralattjáró atomrakótatesztje Moszkva. A Jurij Dolgorukij orosz atommeghajtású tenger­alattjáró a Fehér-tengeren tartott keddi hadgyakorlaton négy Bu­­lava típusú interkontinentális ra­kétából álló sortüzet adott le - közölte az orosz északi flotta. Az I. György kijevi nagyfejedelem­ről, Moszkva alapítójáról elne­vezett hadászati tengeralattjáró rakétahordozó cirkáló a ballisz­tikus rakétákat egyszerre indítot­ta a vízfelszín alól. Ez volt az első alkalom, hogy egyszerre indítot­tak egy manőver keretében négy Bulava rakétát, amelyek darabja egyszerre tíz, egyenként 150 ki­­lotonnás hatóerejü nukleáris robbanófejet is hordozhat. A szi­lárd hajtóanyagú interkontinen­tális ballisztikus rakéta hatótá­volsága 9300 kilométer. (MTI) Zeman továbbra is kitart Babiö mellett Prága. Milos Zeman cseh ál­lamfő megerősítette, másodszor is Andrej Babis ügyvezető kor­mányfőt, a tavalyi választáson győztes ANO elnökét nevezi ki miniszterelnöknek és bízza meg a kormányalakítással. Zeman azt mondta, Babis újabb kinevezése független attól, hogyan végző­dik a Cseh Szociáldemokrata Párt (ÜSSD) belső szavazása a tervezett ANO-ÖSSD kor­mánykoalícióról. Az államfő is­mét az előrehozott parlamenti választás ellen foglalt állást. (MTI) Phenjan: végsőkig taktikázik mégis ott lehetnek az észak-koreai atomlétesítmény bezárásánál Megkapták az engedélyt. Dél-koreai újságírók repülnek Észak-Koreába. (SITA/AP) A dél-koreai újságírók MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Szöul. Washington változatlanul a június 12-i csúcstalálkozóra készül Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel - hangsúlyozta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Sajtóértekezleten Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója le­szögezte: az amerikai kormányzat változatlanul a június 12-én tartandó találkozóra készül, és „minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ez sikeres legyen”. A miniszter nem kívánt találgatni azzal kapcso­latban, hogy a találkozót esetleg egy későbbi időpontban tartják, vagy akár el is maradhat. Ismételten hangsú­lyozta, hogy — sikeres csúcstalálkozó esetén - Észak-Korea számíthat amerikai beruházókra és amerikai tő­kére. A külügyminiszter egyben méltatta Kína szerepét az Eszak- Korea körüli válságban, mint fogal­mazott: Kína történelmi segítséget ajánlott fel az Észak-Koreára gyako­rolt nemzetközi nyomásgyakorlás során. Pompeo közlése azért fontos, mert Donald Trump amerikai elnök kedden még úgy vélekedett, hogy el­halaszthatják az Eszak-Koreával ter­vezett csúcstalálkozót. Az elnök a Mim Dzse In dél-koreai államfővel tartandó találkozója előtt, a Fehér Ház Ovális irodájában beszélt erről új­ságíróknak. „Ha nem történik meg, akkor talán később kerül rá sor, lehet, hogy június 12-én nem sikerül meg­tartani” - utalt Donald Trump a júni­us 12-re, Szingapúrba tervezett talál­kozóra. Majd kérdésekre válaszolva kétszer is megismételte korábban hangoztatott álláspontját: Észak- Korea atomfegyver-mentesítésével Kim Dzsong Un észak-koreai vezető nagyobb biztonságban, országa pe­dig nagyobb jólétben lenne. Phenjan pár nappal ezelőtt jelezte: amennyiben a csúcstalálkozón csu­pán „egyoldalú atomfegyver­­mentesítésről” lenne szó, a találkozót akár le is mondhatják. Trump erre így reagált az újságíróknak: senkit nem hibáztat, de „nem boldog” az észak­koreai álláspont megváltozásától. Megállapította, hogy ez a változás Kim Dzsong Un és Hszi Csin-ping kínai elnök második találkozója után történt. Az amerikai elnök „világ­­színvonalú pókeijátékosnak” nevez­te a kínai elnököt. Észak-Korea tegnap az utolsó pil­lanatban mégis elfogadta Szöul lis­táját, amelyen annak a 8 dél-koreai új ságírónak a neve szerepel, akik részt vennének a Punggje-ri atomlétesít­mény ünnepélyes bezárásán - jelen­tette be a szöuli országegyesítési mi­nisztérium a panmindzsoni forródró­ton lezajlott kommunikáció után. Az újságírók máris úrnak indultak az észak-koreai Vonszanba egy Szöul­ból felszálló kormánygépen. Phenjan kedden még különösebb indok nélkül megtiltotta, hogy a dél-koreai újság­írók felszálljanak arra a különgépre, amely amerikai, brit, kínai és orosz kollégáikat szállította Pekingből Vonszanba. Az észak-koreai hatósá­gok az átláthatóság jegyében külföldi újságírókat is meghívtak Punggje-ri ünnepélyes bezárására. A kísérleti atomrobbantások hely­színéül szolgáló Punggje-ri bezárása újabb fontos jelképes lépés, amellyel Észak-Korea megerősíti a nukleáris leszerelés melletti elkötelezettségét. A ceremóniára ma vagy pénteken ke­rülhet sor az időjárás függvényében. Észak-Korea Punggje-riben hajtotta végre mind a hat kísérleti atomrob­bantását. A létesítmény bezárása je­lentős mérföldkő a Koreai-félsziget atommentesítésének útján, amelyre Kim Dzsong Un észak-koreai vezető áprilisban ígéretet tett. Folytatódnak az olasz kormányalakítási kínok A római elnöki palotába kóret­te Sergio Mattarella államfő Giuseppe Contót, az euro­­szkeptikus Öt Csillag Mozga­lom (M5S) és a jobboldali Liga közös miniszterelnök-jelöltét, ami azt jelenheti, hogy kész őt megbízni az új olasz kormány megalakításával. Róma. A baloldali populista M5S és a Liga hétfőn jelentette be, hogy az 54 éves jogászt jelölik az új kor­mány élére. Sajtóértesülések szerint az államfő fenntartásait fejezte ki a pártoknak a miniszterelnöknek tu­lajdonított szerepkör miatt. A két párt kormányszerződésében ugyanis a kormányfő hatásköre majdnem kizárólag a közös program végre­hajtására terjed ki. Az olasz sajtó korábban arra utalt, hogy Giuseppe Conte személye nem tetszik az ál­lamelnöknek, mert „súlytalannak” tartja. Az államfő egyes miniszter­jelöltekkel szemben is kifogást emelt, köztük a pénzügyminiszteri tárca élére jelölt közgazdász, Paolo Savona ellen, aki Olaszországnak az eurózónából való kilépését támo­gatja. Az Olaszországban és külföldön sem ismert jogász Contéval kapcso­latban az olasz és nemzetközi sajtó­ban is kétségek támadtak, miután nem bizonyultak teljesen igaznak az önéletrajzában feltüntetett végzett­ségek és címek. Luigi Di Maio, az M5S vezetője azonban úgy nyilat­kozott, nem cserélik le Contét, akit szerinte csak azért támadnak, mert félnek az új olasz kormánytól. Olasz politikai gyakorlat szerint, ha az ál­lamfő Contét bízza meg a kormány­­alakítással, a kormány tagjai már a héten letehetik az esküt, majd a ró­mai parlament alsó- és felsőházában kémek bizalmat. A miniszterek névsorát szintén a két párt állította össze, de ez a miniszterelnök-jelölt és az államfő közötti egyeztetésen még módosulhat. Luigi Di Maio a gazdasági vagy a munkaügyi és jó­léti minisztériumot, Matteo Salvini, a Liga elnöke pedig a belügyminisz­teri tárcát szeretné megkapni. Ez azt mutatja, hogy az M5S és a Liga min­denekelőtt a belpolitikát, az olasz­­országi gazdasági és szociális refor­mokat, valamint a migrációs helyzet rendezését tartja központinak. Vé­lemények szerint, miközben Luigi Di Maio és Matteo Salvini folyama­tosan azt ismétli, hogy minden ké­szen áll a kormányzásra, az olasz­­országi kormányalakítási folyamat legnehezebb órái zajlanak. Az euroszkeptikus M5S és a jobb­oldali Liga a 630 fős római alsó ház­ban 347 mandátummal bír, a 315 fős felső házban pedig 167-tel. A Liga vezette jobboldalhoz tartozó Hajrá Olaszország (FI) és az Olasz Test­vérek (Fdl) korábbi bejelentések szerint nem szavaz majd bizalmat az M5S-Liga kormánynak. (MTI) em Páriáméi EüpwnaíKÓ K Parlamente Europees Pa fPj^psky 'ropean P ű%s Parian iríament Eun Bocsánatot kért Mark Zuckerberg (balról), a Facebook vezére az Európai Par­lament brüsszeli meghallgatásán, amiért nem tettek meg mindent annak ér­dekében, hogy megelőzzék a visszaéléseket a közösségi oldalon. „Nem vállal­tunk elég felelősséget az álhfrek, a választásokba való külföldi beavatkozások, a személyes adatokkal való visszaélések kapcsán. Ezért elnézést kérek" - je­lentette ki. A cég alapítója elmondta, 2016-ban túl lassan sikerült azonosítani­uk az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozási kísérleteket. (TASR/AP) Menekülő venezuelaiak Caracas/Brasilia. Venezuela kiutasítja az USA caracasi nagykö­vetségének ügyvivőjét, Todd Ro­binsont és helyettesét, Brian Na­­ranjót, akiket a dél-amerikai állam szocialista vezetése elleni összees­küvéssel és az elnökválasztás el­­szabotálásával vádolnak-jelentet­te be Nicolás Maduro venezuelai elnök. „Nemkívánatos személynek nyilvánítottam, s bejelentem az amerikai nagykövetség ügyveze­tőjének 48 órán belüli távozását” - mondta Maduro a választási győ­zelmének hivatalos kihirdetésekor. ,A birodalom nem ural minket itt. Elegünk volt az összeesküvésetek­ből” - hangoztatta a venezuelai el­nök, aki a két diplomatára az ame­rikai Központi Hírszerző Ügynök­ség (CIA) helyi vezetőiként utalt. Több mint 48 ezer venezuelai kért menedéket eddig Brazíliában a ha­zájukban kirobbant gazdasági vál­ság kezdete óta - közölte a latin­amerikai ország kormánya. A ha­tóságok szerint a 2017-es év eleje óta mintegy 110 ezer ember lépte át a brazil-venezuelai határt, közülük hatvanezren más országba utaztak tovább. Brazíliában 48 646 ember kért menedéket. A hatalmas olaj­készletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló Vene­zuela gazdasága az olajár esése mi­att gyakorlatilag összeomlott, mi­után több mint két éve súlyos gaz­dasági és politikai válsággal küzd. Az ország parlamentjének adatai szerint 2017-ben az infláció meg­haladta a 2600%-ot, idén pedig - egyes előrejelzések szerint - elér­heti az 1400%-ot. A rendkívül ne­héz gazdasági helyzet arra készteti a lakosságot, hogy külföldön talál­jon megélhetést. Ráadásul a hétvé­gi elnökválasztáson újra az orszá­got romba döntő Maduro nyert. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom