Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-24 / 118. szám
www.ujszo.com | 2018. május 24. KÖZÉLET t 3 Érdektelenség várható az EP-választáson A szlovák választókat nem érdekli az EP-választás FINTAMÁRK Egyre pozitívabban tekintenek az Európai Unióra a tagországok lakói, beleértve a V4-es országok polgárait is. Magyarország lakosai a kormány Briisszel-ellenes kampányainak dacára is többségükben úgy gondolják, jó dolog az EU- tagság, és elégedettek az unión belüli demokrácia működésével. Szlovákia lakosai is pozitívak, de az EP- választás nem érdekli őket. Az Eurobarometer-felmérésben csaknem 28 ezer uniós állampolgár vett részt, személyes interjúk formájában kérdezték meg őket. A 2018. áprilisi, a 2019-es európai választásokat éppen egy évvel megelőző Eurobarométer-felmérés azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a polgárok az EU-tagsághoz és annak előnyeihez, mennyire érzik úgy, hogy számít a szavuk, és mit gondolnak a jövőre esedékes európai választásokról. Az eredmények azt mutatják, hogy az európaiak egyre pozitívabban viszonyulnak az EU-hoz; ez a tendencia 2016 óta töretlen. A V4 szereti az uniót Tíz megkérdezettből hat jó dolognak tartja az EU-tagságot, ilyen magas arány 2007 óta nem volt. Magyarország ráadásul a V4-es tagországok között a második helyen áll: 61 százalékuk tartja előnyösnek a tagságot, ez az arány csak Lengyelországban magasabb, 70 százalékos. Szlovákia 50 százalékon áll, Csehország ugyanakkor a lista legvégén kullog, csupán 34 százalékkal. Emellett pedig minden V4-es tagország lakossága egyértelműen úgy nyilatkozott, nemcsak jó, hanerp gazdaságilag is hasznos az EU tagság, országa pedig profitált belőle -ezt így gondolja a lengyelek 88, a magyarok 78, a szlovákok 77 százaléka, és a csehek is 62 százalékon állnak. A magyarok fele ráadásul úgy véli, hogy hangja számít az Európai Unióban, ezzel Magyarország szintén második helyen áll Lengyelország mögött. Szlovákiában 43 százalék felelt igennel, Csehországban azonban csak 26 százaléknyian. Az EU-n belüli demokráciával - melyet helyi politikai szintről sok bírálat ért - a magyarok 58 százaléka elégedett. Szlovákiában már csak 45 százaléknyian, Csehországban pedig 43 százaléknyian gondolkodnak hasonlóan. Cseh ós szlovák közöny Az EP-választások azonban továbbra sem mozgatják meg különösebben a közép-európaiakat. Ez részben annak köszönhető, hogy a lakosság továbbra sem érzi elég közelinek az uniót, de vannak más okai is. Egyebek mellett az, hogy a V4-es tagországok lakosai nem igazán szeretnék, hogy az Európai Parlament nagyobb szerepet kapjon. Ez különösen a csehekre és a szlovákokra igaz, Szlovákia lakosainak csupán 30, Csehország lakosságá(Matej Kalina/Plus jeden deft) nak pedig csak 20 százaléka tartaná helyesnek, hogy az EP nagyobb szerepet kapjon. Ez a jövő májusi EP- választás iránti érdeklődésen is megmutatkozik. Míg a magyarok 56, a lengyelek 51 százalékát érdekli a választás, Szlovákia lakosainak csupán 30 százaléka érdeklődik, a hagyományosan leginkább euroszkeptikus cseheknél pedig csak 21 százalékos az arány. Arra a kérdésre pedig, hogy mennyire valószínű, hogy végül az urnákhoz járulnak, hasonló arányban válaszoltak igennel vagy nemmel a megkérdezettek. Szlovákiában 2014-ben csupán 13,05 százalék járult az urnákhoz, ez a legalacsonyabb választási részvételi arány volt Európában. Nem véletlen, hogy Maros Sefcovic, az Európai Bizottság szlovák biztosa azzal ütötte el a spekulációkat, hogy a legnagyobb kormánypárt, a Smer őt jelölné a köztársasági elnöki posztra, hogy fő feladatának azt tartja, hogy felkeltse a lakosság érdeklődését az unió iránt. Kulcstóma a terrorizmus A felmérés készítői az európai választási kampány kulcstémáira is kíváncsiak voltak. Kiderült, Európát elsősorban a terrorizmus elleni küzdelem (49 százalék), a fiatalok munkanélküliségének kezelése (48 százalék), illetve a bevándorlás kérdése (45 százalék) érdekli. A magyar válaszadók válaszain látszik, hogy a legutóbbi belföldi választási kampányok mely kérdésköröket tematizálták a leginkább: többségük az Eurobarometer kérdéseire szintén a felsorolt területeket emelte ki, de más sorrendben (bevándorlás: 60 százalék, terrorizmus 47 százalék, munkanélküliség 40 százalék), illetve magas arányban jelölték meg a külső határok védelmét (43 százalék), amely összeurópai szinten csak 26 százalék szerint kiemelten fontos téma. Szlovákiában már jobban megoszlanak a vélemények: 40 százalékot érdekel a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem, 39 százaléknyi válaszadó a bevándorlást nevezte meg, 37 százalék pedig az EU- állampolgárok szociális jogait. A szlovákiai lakosok 36 százaléka szerint fontos lenne beszélni az EU jövőbeli működéséről, illetve egy másik, belföldön rezonáló témáról, az élelmiszerbiztonságról és a fogyasztóvédelemről. A terrorizmus elleni harc Szlovákia lakosait kevésbé izgatja, mint más EU- országok lakóit, 33 százalék tartja a kérdést az EP-kampány kulcstémái egyikének. Kormány: idén ünnep lesz október 30. ÖSSZEFOGLALÓ A kormány szerdán rábólintott arra a javaslatra, mely szerint csak idán állami ünnep lehet október 30-a. Ezen a napon a Szlovák Nemzet Deklarációja elfogadásának századik évfordulójára emlékeznének meg. Az SNS eredetileg nem támogatta a javaslatot, ám vágül rábólintottak. A deklarációval a szlovák nemzet akkori képviselői a nemzetek önrendelkezésijoga és az önálló csehszlovák állam megalakulása mellett foglaltak állást. Az egyszeri államünnepről szóló javaslattal nem értett egyet a koalíciós SNS párt, amely osztotta a munkáltatók aggodalmát, mely szerint ezzel a lépéssel precedenst teremtenének. „Nem látunk rá okot, hogy a jövőben is bevezetésre kerüljenek ilyen rendkívüli ünnepek” - áll a párt közleményében. Peter Pellegrini (Smer) kormányfő azonban szerdán mégis a kormány elé terjesztette a javaslatot, mondván, azt végül megtárgyalta a koalíciós tanács. Az SNS közleménye elmondása szerint ugyan nyilvánosságra került, ám nem teljesen fedte a nemzetiek teljes vezetésének véleményét, ezért abban egyeztek meg, hogy végül Pellegrini benyújthatja az egyszeri ünnepnapról szóló javaslatot. A kormányfő véleménye szerint az évforduló fontosabb, mint a vállalkozók gazdasági érdekei. „Tiszteletben tartom a cégek és munkáltatók álláspontját, ám számomra személy szerint a Szlovák Nemzet Deklarációjának századik évfordulója messze fontosabb, mint a szlovák biznisz valamiféle gazdasági érdekei”—jelentette ki. Martina Lubyová (SNS) oktatási miniszter a kormányülés után azt mondta a sajtónak, a nemzetiek végül ráálltak a javaslatra. „A kormány mindig konszenzussal fogad el egy javaslatot, ami azt jelenti, hogy ezekről előzetesen tárgyalunk” -jelentette ki. Hétfőn egyébként az egyszeri államünnepet nem támogatta a háromoldalú érdekegyeztető tanács, Jozef Dvonc, a Szlovákiai Falvak és Városok Szövetségének első alelnöke azonban egyetértését fejezte ki a kezdeményezéssel kapcsolatban. Az egyszeri ünnepről szóló javaslatot Eubica Lassáková, a Smer kulturális minisztere nyújtja be a parlamentbe, ajúniusi ülésen. (Sme, tasr, ú) Lubica Laáéáková (Smer) kulturális miniszter (tasr felvétel) Csökken a Híd és az SNS, stagnál az ellenzék IBOS EMESE Pozsony. Kedden volt két hónapja, hogy Peter Pellegrini átvette kormányfői megbízólevelét Andrej Kiska államfőtől. Egyelőre azonban neki sem sikerült javítania a Smer népszerűségén. Az AKO közvélemény-kutató ügynökség legutóbbi, májusi felmérése alapján bár 21,5%-kal még mindig a Smer nyerné meg a parlamenti választásokat, népszerűsége az utóbbi 10 évben nem volt ilyen mélyponton. Egyelőre a beharangozott szociális csomag sem lendít a Smeren. Enyhén, mintegy 0,5%-ot erősödött az SaS, míg a Sme rodina, Kotleba ESNS pártja és a KDH támogatottsága minimális mértékben változott, mondhatni stagnál. Ugyanakkor a két kormánypárt, Andrej Danko nemzeti pártjának és Bugár Béla Híd pártjának támogatottsága viszont az egy hónappal korábban mért adatokhoz viszonyítva esett. Az SNS 0,8%-ot veszített a támogatásából, a legnagyobb csökkenést azonban a Híd szenvedte el. A párt támogatottsága 1,2 százalékponttal csökkent, preferenciája már 6% alá esett. Pártok támogatottsága Smer 21,5% 21,4% SaS 16,7% 16,1% Kotleba-LSNS 10,4% 10,3% SNS 10,1% 10,9% OUNO-Nova 9,1% 8,7% Smerodina 9,1% 9% KDH 6,7% 6,9% Híd__________________5,6% 6,8% Progresszív Szlovákia 3,9% 3,8% Spolu 3,6% 3,7% MKP 2,5% 1,9% • Forrás: AKO ügynökség A frissen alakult pártok, a Spolu és a Progresszív Szlovákia támogatottsága megállt 4 százalék alatt. A Menyhárt József vezette MKP ugyan enyhén erősödött, de még mindig távol van a a parlamenti küszöbtől. Az AKO ügynökség a párt támogatottságát 2,5%-ra mérte. A májusban készített felmérés alapján a megkérdezettek 74,9%-a elmenne szavazni, és azt is tudta, kire adná le voksát. A felmérésben résztvevők 10,7%-a nem szavazna, 13,9% pedig nem tudta, kire voksolna.
