Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-23 / 117. szám
lOi CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2018. május 23. | www.ujszo.com A Csallóközben stabil, Szene környékén csökken a magyar elsősök létszáma A beiratkozások még nem tükrözik a végleges adatokat, szeptemberben derül ki, hány kiselsős kezdi magyar iskolában a tanévet. DUNASZERDAHELY/ ■■■ NAGYMEGYER/BÖS/SZENC/ GALÁNTA/PERED/ZSIGÁRD I Némi optimizmussal tölthet el a Dunaszerdahelyi járásban idén beíratottak létszáma. Állandó létszámcsökkenést az eddig megkérdezett iskolák egyikében sem tapasztaltak. A Mátyusfoldön egyre több szülő a munkahelyéhez közeli iskolába íratja be a leendő elsősüket. A csallóközi városokban régóta stabil vagy enyhén növekvő, sőt, van olyan település is, ahol ugrásszerűen megnőtt a leendő elsősök száma. Rekord a Szabó Gyula Alapiskolában A dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskolába 35 elsőst írattak be, kilenccel kevesebbet, mint tavaly, de Ibolya Olivér igazgató szerint ez az állandó hullámzás jellemző. „A Vámbéry Ármin Alapiskola hat éve maximális létszámmal működik - mondja Masszi János, az iskola igazgatója. - Idén 68 elsősünk lesz, három osztályt nyitunk. Az elsősök létszáma mindig attól függ, hány kilencedikes végez. Összesen 29 osztályunk van, ennél többet nem bír el az épület. Az utóbbi négy év stabil, illetve enyhén növekvő tendenciát mutat a diáklétszámok alakulásában” - mondta az igazgató. A Szabó Gyula Alapiskolában rekordot döntött a beiratkozok száma. Nagy Árpád iskolaigazgató nem emlékszik, volt-e valaha 110 elsős. Ezért négy első osztályt indítanak, sőt, még egy kisebb létszámú kihelyezett első osztályt is, a Keleti lakótelepen. „Ebben az évben még meg tudtuk oldani, de ha jövőre is ennyi kiselsős jelentkezik, nagy gondban leszünk” - mondta. Nagymegyeren ós Bősön több a gyerek A nagymegyeri Bartók Béla Alapiskolában is nőtt az elsősök száma. A tavalyi 55-tel szemben idén 66-ot írattak be. „A beiratkozások stabil létszámot mutatnak. Az iskola építésekor 1100 diákunk volt, jelenleg 532 van. Az épületben több diák számára is lenne hely, bár nem biztos, hogy ez jó lenne. Azok a diákok valahonnan elmennének, veszélyeztetve a környező alapiskolák létét. A környező falvakban teljes szervezettségű alapiskolák vannak, és valamennyien küzdünk a fennmaradásért. Örülök, hogy már évek óta sikerül három első osztályt indítanunk” - mondta Soóky Marián igazgató. A bősi Amadé László Alapiskolában nő a diákok száma, mondta örömmel az igazgatónő, Sebő Renáta, bár ehhez az is hozzájárult, hogy bezárták a bakai és a nyáradi iskolát. „Tavaly 295 diákunk volt, idén 311. Harmincöt első osztályosunk lesz, két osztályt nyitunk. Szeptembertől további létszámnövekedésre számítunk, átjönnek hozzánk a körzetünkbe tartozó doborgazi iskola ötödikesei, és van néhány új lakosa is a községnek” — nyugtázta az igazgatónő. Bugár Gabriella, a somoijai Corvin Mátyás Alapiskola igazgatónője elmondta, 55 elsőssel három osztályt nyitnak. Az elsősök létszáma pár év óta nem változik. A Corvin Mátyás Alapiskola a körzet legnagyobb iskolája, sok diákja van a környező falvakból, ahol csak alsó tagozatos magyar tannyelvű kisiskolák vannak. Sajnos a nagyobb iskola elszippantja a kisiskolák diákjait. Vagy azért, mert a szülők úgy gondolják, egy nagyobb iskolában jobbak a lehetőségek, vagy azért, mert munkahelyük Somoijához köti őket. Szene környékén kevesebb a magyar gyerek A szenei Szenczi Molnár Albert Alapiskolába 31 leendő elsőst írattak be. Jelenleg 23 gyerek jár az első osztályba. A gyarapodás bizakodásra adhat okot, Matus Mónika igazgató azonban rámutatott, hogy ennél árnyaltabbak az eredmények. „A szomszéd Zonctoronyban a hat leendő elsős közül öten a mi iskolánkat választották. Elutasítottuk őket, hogy megmaradjon a zonci kisiskola” - magyarázta az igazgató. A község polgármesterével is tárgyaltak, aki hajlandó mindent megtenni az iskola megmentéséért, az utolsó szó azonban a szülőké. „A szülők fellebbezhetnek a döntés ellen, a törvény lehetővé teszi a szabad iskolaválasztást” - folytatta Matus Mónika. A szülők sok fontos szempontot figyelembe vesznek az iskolaválasztásnál, és az ő indokait is megértik. „A szórványvidéken ez nagyon bonyolult kérdés, és figyelni kell arra, hogy a nagy iskola ne vegye el a gyerekeket a kisiskolától. Minél kisebb egy osztály, annál jobban lehet foglalkozni a tanulókkal. Ha most tönkretesszük a kisiskolákat, mi lesz öt év múlva? Csak akkor van jövője egy iskolának, ha megvan a háttere” - nyilatkozta az igazgatónő, akinek szavait Duray Rezső, a Szene és Vidéke Társulás elnöke is megerősítette. Az általa összeállított adatbázisból kiderül, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva nőtt a járás magyar alapiskoláiba beíratott gyerekek száma, de ez a szlovák tannyelvű alapiskolákra is jellemző. idén a leendő elsősök 10,48 százalékát íratták magyar alapiskolába. Az összesítés alapján elmondható, hogy soha nem volt ilyen alacsony a magyar elsősök száma a Szenei járásban. „Egyre kevesebb a magyar gyerek” - konstatálta Duray Rezső. A közel négyszáz szenei iskolaköteles gyerek közül harmincegyet írattak magyar iskolába, a hatvannégy féli gyerekből tizennégyet, Zonctoronyban tizenkettőből egyet, Hegysúron kilencből hármat, a rétéi tizenkét gyerekből három kezdi magyar iskolában a tanévet. A galántai Kodály Zoltán Alapiskolában kevesebb a környező falvakból beíratott leendő elsős. „Idén 41 gyereket írattak be hozzánk. Egy-egy olyan kisdiák érkezik a közeli településekről, akinek a szülője Galántán dolgozik” - mondta Oláh Hajnalka igazgató. Zsigárdon iskolabusz is van A vágsellyei járásbeli Pered magyar alapiskolájában tizenöt kiselsős kezdi meg a tanévet szeptemberben. Jurás Lívia igazgató elmondta, hogy tizennyolc iskolaköteles gyerek ballag el a magyar óvodából, de nem csak peredi gyerekek járnak az iskolába. „A városban dolgozó sok szülő nem tartja fontosnak, hogy a saját falujába írassa iskolába a gyerekét. Az iskola nyitott intézményként igyekszik kezelni a helyzetet, és próbáljuk meggyőzni a szülőket” - nyilatkozta Jurás Lívia. A Peredtől alig hat kilométerre levő Zsigárdon iskolabusz is működik. „Tizenegy elsőst írattak hozzánk, egy gyerek halasztást kért. Alsóhatárról is jönnek hozzánk elsősök” - közölte Ziacek Adrianna igazgatónő. A mintegy nyolc kilométerre levő Úrfoldről, Királyrévből, Alsóhatárról és Mácsonásból iskolabusszal hordják a gyerekeket a zsigárdi alapiskolába, elsősorban a felső tagozatos diákokat. (sk, béva) Unod a szakmát, amit kitanultál... Nem muszáj! Akár két hónap alatt elsajátíthatsz eg} új szakmát és szerezhetsz róla nemzetközi tanúsítványt úgy, hogy egy centedbe sem kerül. Sőt, amíg tanulsz, fizetést is kapsz. Ez mind szép és jó, de hol van itt a kutya elásva? Felfegyverkezve tollal, papírral, hangrögzítő masinával és fényképezőgéppel elindultunk, hogy megkeressük azt a bizonyos kutyát. Ahogy haladunk a Wertheim egyik hangárában létrehozott hegesztői tanoda felé, elsuhan mellettünk egy tag rolleren. „Na, őt kellett volna lekapni!" - kiáltom oda a fotósnak. Pár perc beszélgetés után Fekete Istvánnal, a betanításért felelős mesterrel nyilvánvalóvá válik, hogy ezen a napon a rolleren száguldó tag a kisebb meglepetések kategóriájába tartozik. A mesterből ugyanis sugárzik a megértés és az elkötelezettség a fiatal csallóköziek iránt. „Mi lenne velünk nélkülük? Mi kiöregszünk a szakmá...de nincs kedved évekre visszaülni az iskolapadba? ból és nem lesz utánpótlás. Tanítsuk meg nekik a szakmát, hogy később átvehessék a stafétát." Ezért hozták létre a hegesztőképző-iskolát a fiatal csallóköziek számára. ,J\ csallóközi ember megbízható. És ha el Is megy, visszajön, mert mi megszoktuk, hogy itt mindenünk megvan." Nem lesz meg az elásott kutya? A beszélgetéshez két fiatal is csatlakozik, akik már frissen szerzett, nemzetközileg elismert hegesztői tanúsítvánnyal büszkélkedhetnek alig két hónap betanítás után. Busánszky Viktor a Sportgimnáziumban, Csóka Róbert pedig a Vidékfejlesztési Szakközépiskolában végzett, mindketten Dunaszerdahelyen. „Engem sosem vonzott a turizmus. Csak azért jártam az SPTS-re, mert az ómrendbe be voltak építve az edzések"- kezdi Róbert.-„És olyan munkát kerestem, amely mellett el tudok járni edzésekre." Mint kiderült, mindketten fociznak, és a rendszeres tréningeket össze tudják hangolni a jelenlegi munkájukkal. „Itt 6-tól fél 3-ig tart a munkaidő, és mivel ez nem egy fizikailag megterhelő munka, bőven marad energia a focira is"-mondja Viktor. Mivel megszerezték a nemzetközi hegesztői tanúsítványt, megnő a fizetésük is, hiszen a cég most már hegesztőkként tartja nyilván őket. „De ez nem azt jelenti, hogy most már segítség nélkül kell megoldanunk a feladatokat Egyedül dolgozunk, de a tapasztaltabb hegesztők meg-megállnak mellettünk, megnézik, amit csinálunk és tanácsokkal látnak el, ha kell. Mindenki nagyon segítőkész és ez jó érzés."- árulja el Viktor és hozzáteszi: „Másoknak is ajánlom, hogy jöjjenek el és próbálják ki a hegesztést Az a jó benne, hogy nem egyhangú munka és minden nap más." „És hogy a munkánk eredménye kézzelfogható." teszi hozzá Róbert. Beszélünk még a fociról, az új DAC stadionról, és elmesélik a terveiket is. Ahogy elnézem a fiúkat, elégedettnek tűnnek. Más nagy cégek gépezetével ellentétben a Wertheim nem nyeli el őket. Nincs elásott kutya Vagy legalábbis mi nem találtuk. A Wertheimnél törődő, szinte családias légkör segíti a fiatalokat abban, hogy elsajátítsanak egy új szakmát, amely, ki tudja, talán életük végéig végigkíséri őket. Akár úgy érzed, szívesen elsajátítanál egy olyan szakmát, amelyben mindig találsz munkalehetőséget, akár több információra van szükséged, hívd Széli Viktóriát, a Wertheim személyzeti osztályának munkatársát a 0911391160 mobilszámon. Szívesen válaszol minden kérdésedre. Szerző: Bakos Adri Fotók: Kertész Laci Szervező: Pruzincová Lucia A Wertheim s.r.o. hegesztőképző központja Balról: Busánszky Viktor, Csóka Róbert SKOUACe CENTRUM ZVARAC0V HímZTÖKÍPZÖ KÖZPONT Werttieim Róbert, „felfegyverkezve" a munkához DPI 80403
