Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-22 / 116. szám
www.ujszo.com I 2018. május 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Meghalt egy szurikáta Akárha politikai hitvita zajlana, bosszút, megtorlást követelőkkel SÁNTA SZILÁRD A szurikáta a mongúzfélék családjába tartozik, az egyik legkisebb mangusztafaj. A dél-afrikai szavannákon él. Jelentős médiasztár először az Oroszlánkirály Timonja révén lett a szurikáta, majd az Animal Planeten futó, négy évadot megélt brit sorozatban, A szurikáták udvarházában (Meerkat Manor) csodálhattuk meg, hogy milyen szórakoztató ez a magas fokú szocializáltságot mutató állat. A Bajusz-család életének bemutatása, tulajdonképpen egy állati valóságshow, sok millió, érzelmileg involvált nézőt szegezett a képernyő elé, s a rajongók intenzíven követelték a beavatkozást a stábtól, ha bajbajutott egy-egy cuki szereplő. Múlt héten a Kecskeméti Vadaskertben meghalt egy szurikáta. Egy fiú benyúlt a kerítésen és bottal piszkálta Zárát, a vemhes szurikátát. Zara megharapta a fiút, aki - talán mert megijedt - földhöz vágta az állatot. Az ország fölszisszent, a fejét csóválta és az öklét rázta. Az ügyben megszólalt Tokovics Tamás, a vadaskert ügyvezető igazgatója. A legnagyobb közösségi médiaoldalon közzétett bejegyzése több mint ötezer megosztásnál tart. Elmeséli, hogy menynyire közel állt hozzá Zara, és bár óva int a bűnbakkereséstől, azért elég provokatívan fogalmaz, amikor a tragédiához vezető hibákról beszél: „Azzal, hogy a mai fiatalság egyre kevésbé tiszteli a természetet, az életet, vagy hogy a kísérő tanárok egyre kevésbé tudnak odafigyelni a rájuk bízott diákokra, vagy hogy a szülőknek a nagy hajtásban egyre kevesebb idejük marad egyegy beszélgetésre, ahol felhívják a figyelmüket gyermekeiknek az egymás, és a természet iránti tiszteletre (.. .)”. Érzelmes gyászbeszédére heves reakciók érkeztek, a többség a fiút hibáztatta; volt olyan kommentelő, aki azt követelte, hogy a fiú az életével fizessen a hibáért: egyszerűen a földhöz kell őt is csapni. Akárha politikai hitvita zajlana, a végtelen leegyszerűsítés minden értelmes beszédet és szólamot kizár: vajon a szurikátának vagy a fiúnak adok igazat? A média megcsinál, felnagyít egy sztorit, a szereplőkhöz pedig tulajdonságokat társít. A magyar médiát napokig foglalkoztató ügy erős indulatokat váltott ki. A bosszút és megtorlást követelő felnőttek reakciója egészen félelmetes volt. A bulvársajtó naponta „megdöbbentő részletekkel” jelentkezett, a „szurikáta-gate” a kommentelők háborújává fajult. Az ügyben megszólalt Vekerdy Tamás gyermekpszichológus, aki szerint „folyamatosan felhecceit állapotunkban most az állatvédelem - máskor pedig más - orvén öntjük rá a gyűlöletünket és agressziónkat embertársainkra”. Tehát az erőszakos, üvöltöző állat- és fiúvédő egyaránt rosszul reagál. A kecskeméti szurikáta haláláról a BBC is beszámolt. Nick Thorpe, a Magyarországon élő újságíró röviden összefoglalta, hogyan lett országos ügy Zara tragédiája: most már az egész világ olvashatja, min kapott össze a nemzet. Putyin Londonban mossa a pénzt Már Nagy-Britannia nemzetbiztonsági érdekeit sérti és nemzetközi befolyásét gyengíti a hatalmas orosz korrupciós ügyletekből eredő tőke folyamatos átmosása a londoni pénzügyi szektoron. A brit alsóház külügyi bizottsága tanulmányt készített a pénzmosásról, a meghallgatásokon készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint minimum egymilliárd fontra becsülték a Londonban havonta tisztára mosott korrupciós pénzek értékét, ennek közel fele Oroszországból érkezik. A Transparency International brit tagozata 176 nagy értékű luxusingatlant azonosított Nagy-Britanniában, amelyeket gyanús pénzekből vásároltak. Becslése szerint piaci összértékük 4,4 milliárd font, és több mint 20 százalékuk oroszokhoz kötődik. Ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen a becslés csak a szabad hozzáférésű adatokra épül. A jelentés szerint a brit kormány ugyan robusztus intézkedésekkel reagált Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és a lánya elleni mérgezéses támadásra, de Vlagyimir Putyin orosz elnök és emberei ugyanúgy folytatják a korrupcióval szerzett vagyon elrejtését és átmosását Londonban, mintha mi sem történt volna. Ezek a vagyonok, amelyeket a Kreml bármikor igénybe vehet, közvetlenül és közvetve segítik Putyinnak a szabályokra épülő nemzetközi rendszer felforgatására irányuló kampányát. A jelentés szerint mindez árt Nagy- Britannia szövetségeseinek is, emellett a brit külpolitika nemzetközi érdekérvényesítő mechanizmusát is kikezdi. Ha a brit kormány eltűri London szerepét a Kremlhez kapcsolódó korrupciós pénzek elrejtésében, azzal azt a látszatot kelti, hogy nem gondolja komolyan a fellépést Putyin offenzív lépéseivel szemben - áll a parlamenti bizottság jelentésében. A testület felszólítja a brit kormányt, hogy foganatosítson szankciókat még több olyan egyén ellen, akiknek tevékenysége a Kremlhez köthető. A brit kormány már bejelentette terveit a pénzmosás ellen. Ben Wallace belbiztonsági államtitkár közölte: a magyarázat nélküli nagy vagyonok eredetének igazolására akarják kényszeríteni az ott élő külföldi oligarchákat, mivel a kormány becslései szerint évente 90 milliárd font illegálisan szerzett külföldi vagyont mosnak tisztára a brit üzleti szektorban és a bankrendszerben. (MTI) Jó világ van, de meddig? GÁLZSOLT A bszurd az az állapot, hogy a szlovákiai háztartások, az államról nem is beszélve, olcsóbban kölcsönöznek, mint az amerikai kormány. Meg a nyakig eladósodott Olaszország is. Sőt, gyakran negatív reálkamatra, vagyis lényegében a bank fizet nekik, hogy felvegyék a hitelt. A kérdés csupán az, meddig még? Az abszurditások sora arra vezethető vissza, hogy az amerikai jegybank, a Fed már 2015 végén elmozdult a nulla közeli alapkamattól és fokozatosan emelt, a jelenlegi 1,75 százalékra, és a magas foglalkoztatottság, gazdasági növekedés és növekvő infláció miatt további kamatemelések várhatóak. A Fed még a kamatemelésnél is korábban, 2014 októberének végén megszüntette mennyiségi lazítási programját is, amelynek keretében bő 3 ezer milliárd dollárnyi kötvényt, jórészt amerikai állampapírt meg jelzálogfedezetű kötvényt vásárolt, és három évvel később hivatalosan is bejelentette az emiatt 4,2 ezer milliárd fölé duzzadt hatalmas értékpapír-állományának fokozatos leépítését. Ezekkel a lépésekkel párhuzamosan elkezdtek emelkedni az állampapírok hozamai, a referenciaértékű 10 éves amerikai államkötvények (éves) kamata jelenleg kevéssel 3 százalék felett mozog. Ehhez képest a szlovákiai háztartások még mindig akár 1,65 százalékos kamattal is jelzáloghiteihez tudnak jutni, a szlovák állam meg nagyjából feleekkora hozammal tudja eladni 10 éves lejáratú államkötvényeit. Sőt, a nyakig eladósodott Olaszország (a GDP 132 százalékára rúgó államadóssággal) is 2,25 százalékra tud hitelhez jutni. Ez csak azért lehet így, mert az Európai Központi Bank (EKB) még mindig nullán tartja az alapkamatot, és mégjavában folyik a kötvényvásárlási programja is, csak megfelezte azt januártól (havi 60 milliárd euróról 30-ra), tehát egyelőre szó sincs a hatalmasra duzzadt kötvényállomány leépítéséről. Az EKB értékpapírhegye a Feddel ellentétben nem apad, hanem dagad tovább. További paradoxon, hogy ilyen alacsony kamatoknál és növekvő infláció mellett a hazai háztartások (az államról nem is beszélve) nem ritkán negatív reálkamatra kölcsönöznek, vagyis gyakorlatilag a bank fizet nekik, ha hitelt ad. így nem csoda, hogy évek óta rekordokat döntöget a háztartások eladósodottsága, aminek veszélyeivel már a lap hasábjain is többször foglalkoztunk. Míg az EKB nullás kamataival a további mámoros eladósodást ösztönzi és ezzel (nem csak) Szlovákiában újra ingatlanpiaci lufit is fuj, addig a Szlovák Nemzeti Bank épp ezt próbálja megakadályozni, amikor korlátozza a kereskedelmi bankok által adható hitelek méretét, mértékét. Mintha a fent vázolt folyamatok ismerősek lennének, és a világ jegybankjai által mesterségesen felpumpált növekedési lufi újra a kidurranáshoz közeledne. Sokszor, sőt szinte mindig úgy kezdődtek a nemzetközi pénzügyi válságok, hogy a Fed kamatot emelt, nőttek az amerikai hozamok, erősödött a dollár, nőtt az olajár... A világgazdaság csillogó' felszíne alatt a mélyben most is minden eresztékében recseg-ropog a rendszer. A leggyengébb láncszemek máris elkezdték bedobni a törülközőt. Argentína 40 százalékra emelte az alapkamatot és az IMF-hez menekült mentőövért, Venezuela csődben, hiperinflációval süllyed tovább a káoszba, a török líra lejtőn, de a magyar forint is látványosan gyengült az elmúlt napokban. Kína ijesztő mértében eladósodott, a bitcoin árfolyama nemrég látványosan összeomlott, és persze - mint mindig - számos geopolitikai puskaporos hordó fenyeget robbanással és komoly gazdasági következményekkel. A jövő fátylát fellebbentő kristálygömbünk persze nincs, nem tudjuk meddig tart még a konjunktúra a világgazdaságban, mikor jön és honnan indul a következő válság, mennyire lesz intenzív, milyen térségeket, ágazatokat fog jobban, és melyeket kevésbé érinteni. Csak a déja vu érzés erősödik, egyre több a jel, gyülekeznek a viharfelhők. Egy dolog biztos, térségünk kicsi, nyitott, exportorientált gazdaságai a legsérülékenyebbek közé tartoznak. És egyáltalán nem mellékes, hogy Szlovákia 2008-hoz képest kétszer nagyobb GDP-arányos (állami és lakossági) adóssággal lesz kénytelen szembenézni a következő krízissel. FIGYELŐ Orosz nagyhatalmi kishitűség Az oroszok 51 százaléka szerint országuk nem elég nagy nagyhatalom, ezzel szemben 49 százalékuknak meggyőződése, hogy az ország megőrizte nagyhatalmi státusát - derült ki a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet felméréséből. így nyolc százalékponttal csökkent azok aránya tavaly óta, akik nagyhatalomnak gondolják az országot. Viszont a megkérdezettek több mint egyharmada biztos abban, hogy Oroszország másfél-két évtizeden belül a világ vezető országai közé emelkedhet, 11 százalék nem ért egyet ezzel a megállapítással. A kételkedők aránya magasabb a 18-24 év közötti fiatalok körében (16 százalék), illetve a moszkvai és a szentpétervári lakosok között (17 százalék). Az erő megtestesítője a válaszadók 26 százaléka szerint a hadsereg, 22 százalék szerint az orosz nép, 17 százalék szerint pedig Putyin elnök. A nagyhatalmi státusz fontos elemének nevezték továbbá a független politikát, az ország természeti kincseit és hatalmas területét. A megkérdezettek 18 százaléka a fegyveres erők fejlesztését, 12 százaléka a Krím elcsatolását, 8 százaléka pedig a 2014-es téli olimpia megrendezését tartja az ország legnagyobb sikerének az elmúlt 10-15 évben. A felmérést 2 ezer fős mintával végezték. (MTI)
