Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-22 / 116. szám

www.ujszo.com I 2018. május 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Meghalt egy szurikáta Akárha politikai hitvita zajlana, bosszút, megtorlást követelőkkel SÁNTA SZILÁRD A szurikáta a mongúzfélék családjába tartozik, az egyik legkisebb man­­gusztafaj. A dél-afrikai szavannákon él. Jelentős médiasztár először az Oroszlánkirály Timonja révén lett a szurikáta, majd az Ani­mal Planeten futó, négy évadot megélt brit sorozatban, A szurikáták udvarházában (Meerkat Manor) csodálhattuk meg, hogy milyen szórakoztató ez a magas fokú szo­cializáltságot mutató állat. A Bajusz-család életének bemutatása, tulajdonképpen egy állati való­­ságshow, sok millió, érzelmileg in­volvált nézőt szegezett a képernyő elé, s a rajongók intenzíven köve­telték a beavatkozást a stábtól, ha bajbajutott egy-egy cuki szereplő. Múlt héten a Kecskeméti Vadas­kertben meghalt egy szurikáta. Egy fiú benyúlt a kerítésen és bottal piszkálta Zárát, a vemhes szurikátát. Zara megharapta a fiút, aki - talán mert megijedt - földhöz vágta az állatot. Az ország fölszisszent, a fe­jét csóválta és az öklét rázta. Az ügyben megszólalt Tokovics Tamás, a vadaskert ügyvezető igazgatója. A legnagyobb közös­ségi médiaoldalon közzétett be­jegyzése több mint ötezer megosz­tásnál tart. Elmeséli, hogy meny­nyire közel állt hozzá Zara, és bár óva int a bűnbakkereséstől, azért elég provokatívan fogalmaz, ami­kor a tragédiához vezető hibákról beszél: „Azzal, hogy a mai fiatalság egyre kevésbé tiszteli a természe­tet, az életet, vagy hogy a kísérő ta­nárok egyre kevésbé tudnak odafi­gyelni a rájuk bízott diákokra, vagy hogy a szülőknek a nagy hajtásban egyre kevesebb idejük marad egy­­egy beszélgetésre, ahol felhívják a figyelmüket gyermekeiknek az egymás, és a természet iránti tisz­teletre (.. .)”. Érzelmes gyászbe­szédére heves reakciók érkeztek, a többség a fiút hibáztatta; volt olyan kommentelő, aki azt követelte, hogy a fiú az életével fizessen a hi­báért: egyszerűen a földhöz kell őt is csapni. Akárha politikai hitvita zajlana, a végtelen leegyszerűsítés minden értelmes beszédet és szólamot kizár: vajon a szurikátának vagy a fiúnak adok igazat? A média megcsinál, felnagyít egy sztorit, a szereplőkhöz pedig tulajdonságokat társít. A magyar médiát napokig foglal­koztató ügy erős indulatokat váltott ki. A bosszút és megtorlást követelő felnőttek reakciója egészen félel­metes volt. A bulvársajtó naponta „megdöbbentő részletekkel” je­lentkezett, a „szurikáta-gate” a kommentelők háborújává fajult. Az ügyben megszólalt Vekerdy Tamás gyermekpszichológus, aki szerint „folyamatosan felhecceit állapo­tunkban most az állatvédelem - máskor pedig más - orvén öntjük rá a gyűlöletünket és agressziónkat embertársainkra”. Tehát az erősza­kos, üvöltöző állat- és fiúvédő egy­aránt rosszul reagál. A kecskeméti szurikáta haláláról a BBC is beszámolt. Nick Thorpe, a Magyarországon élő újságíró rövi­den összefoglalta, hogyan lett or­szágos ügy Zara tragédiája: most már az egész világ olvashatja, min kapott össze a nemzet. Putyin Londonban mossa a pénzt Már Nagy-Britannia nemzet­­biztonsági érdekeit sérti és nemzetközi befolyásét gyen­gíti a hatalmas orosz korrupci­ós ügyletekből eredő tőke fo­lyamatos átmosása a londoni pénzügyi szektoron. A brit alsóház külügyi bizottsága tanulmányt készített a pénzmosásról, a meghallgatásokon készült jegyző­könyvek tanúsága szerint minimum egymilliárd fontra becsülték a Lon­donban havonta tisztára mosott kor­rupciós pénzek értékét, ennek közel fele Oroszországból érkezik. A Transparency International brit tagozata 176 nagy értékű luxusingat­lant azonosított Nagy-Britanniában, amelyeket gyanús pénzekből vásá­roltak. Becslése szerint piaci összér­tékük 4,4 milliárd font, és több mint 20 százalékuk oroszokhoz kötődik. Ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen a becslés csak a szabad hozzáférésű adatokra épül. A jelentés szerint a brit kormány ugyan robusztus intézkedésekkel re­agált Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és a lánya elleni mér­­gezéses támadásra, de Vlagyimir Pu­tyin orosz elnök és emberei ugyan­úgy folytatják a korrupcióval szerzett vagyon elrejtését és átmosását Lon­donban, mintha mi sem történt volna. Ezek a vagyonok, amelyeket a Kreml bármikor igénybe vehet, közvetlenül és közvetve segítik Putyinnak a sza­bályokra épülő nemzetközi rendszer felforgatására irányuló kampányát. A jelentés szerint mindez árt Nagy- Britannia szövetségeseinek is, emel­lett a brit külpolitika nemzetközi ér­dekérvényesítő mechanizmusát is ki­kezdi. Ha a brit kormány eltűri Lon­don szerepét a Kremlhez kapcsolódó korrupciós pénzek elrejtésében, azzal azt a látszatot kelti, hogy nem gon­dolja komolyan a fellépést Putyin of­fenzív lépéseivel szemben - áll a par­lamenti bizottság jelentésében. A tes­tület felszólítja a brit kormányt, hogy foganatosítson szankciókat még több olyan egyén ellen, akiknek tevékeny­sége a Kremlhez köthető. A brit kormány már bejelentette terveit a pénzmosás ellen. Ben Wal­lace belbiztonsági államtitkár közöl­te: a magyarázat nélküli nagy vagyo­nok eredetének igazolására akarják kényszeríteni az ott élő külföldi oli­garchákat, mivel a kormány becslései szerint évente 90 milliárd font ille­gálisan szerzett külföldi vagyont mosnak tisztára a brit üzleti szektor­ban és a bankrendszerben. (MTI) Jó világ van, de meddig? GÁLZSOLT A bszurd az az állapot, hogy a szlovákiai háztartások, az ál­lamról nem is beszélve, olcsóbban kölcsönöznek, mint az amerikai kormány. Meg a nyakig eladósodott Olaszország is. Sőt, gyakran negatív reálkamatra, vagyis lényegében a bank fizet nekik, hogy felvegyék a hitelt. A kérdés csupán az, meddig még? Az abszurditások sora arra vezethető vissza, hogy az amerikai jegy­bank, a Fed már 2015 végén elmozdult a nulla közeli alapkamattól és fo­kozatosan emelt, a jelenlegi 1,75 százalékra, és a magas foglalkoztatott­ság, gazdasági növekedés és növekvő infláció miatt további kamateme­lések várhatóak. A Fed még a kamatemelésnél is korábban, 2014 októ­berének végén megszüntette mennyiségi lazítási programját is, amely­nek keretében bő 3 ezer milliárd dollárnyi kötvényt, jórészt amerikai ál­lampapírt meg jelzálogfedezetű kötvényt vásárolt, és három évvel ké­sőbb hivatalosan is bejelentette az emiatt 4,2 ezer milliárd fölé duzzadt hatalmas értékpapír-állományának fokozatos leépítését. Ezekkel a lépé­sekkel párhuzamosan elkezdtek emelkedni az állampapírok hozamai, a referenciaértékű 10 éves amerikai államkötvények (éves) kamata jelen­leg kevéssel 3 százalék felett mozog. Ehhez képest a szlovákiai háztartások még mindig akár 1,65 százalé­kos kamattal is jelzáloghiteihez tudnak jutni, a szlovák állam meg nagy­jából feleekkora hozammal tudja eladni 10 éves lejáratú államkötvénye­it. Sőt, a nyakig eladósodott Olaszország (a GDP 132 százalékára rúgó államadóssággal) is 2,25 százalékra tud hitelhez jutni. Ez csak azért lehet így, mert az Európai Központi Bank (EKB) még mindig nullán tartja az alapkamatot, és mégjavában folyik a kötvényvásárlási programja is, csak megfelezte azt januártól (havi 60 milliárd euróról 30-ra), tehát egyelőre szó sincs a hatalmasra duzzadt kötvényállomány leépítéséről. Az EKB értékpapírhegye a Feddel ellentétben nem apad, hanem dagad tovább. További paradoxon, hogy ilyen alacsony kamatoknál és növekvő inf­láció mellett a hazai háztartások (az államról nem is beszélve) nem ritkán negatív reálkamatra kölcsönöznek, vagyis gyakorlatilag a bank fizet ne­kik, ha hitelt ad. így nem csoda, hogy évek óta rekordokat döntöget a háztartások eladósodottsága, aminek veszélyeivel már a lap hasábjain is többször foglalkoztunk. Míg az EKB nullás kamataival a további má­moros eladósodást ösztönzi és ezzel (nem csak) Szlovákiában újra in­gatlanpiaci lufit is fuj, addig a Szlovák Nemzeti Bank épp ezt próbálja megakadályozni, amikor korlátozza a kereskedelmi bankok által adható hitelek méretét, mértékét. Mintha a fent vázolt folyamatok ismerősek lennének, és a világ jegy­bankjai által mesterségesen felpumpált növekedési lufi újra a kidurra­náshoz közeledne. Sokszor, sőt szinte mindig úgy kezdődtek a nemzet­közi pénzügyi válságok, hogy a Fed kamatot emelt, nőttek az amerikai hozamok, erősödött a dollár, nőtt az olajár... A világgazdaság csillogó' felszíne alatt a mélyben most is minden eresztékében recseg-ropog a rendszer. A leggyengébb láncszemek máris elkezdték bedobni a törül­közőt. Argentína 40 százalékra emelte az alapkamatot és az IMF-hez menekült mentőövért, Venezuela csődben, hiperinflációval süllyed to­vább a káoszba, a török líra lejtőn, de a magyar forint is látványosan gyengült az elmúlt napokban. Kína ijesztő mértében eladósodott, a bit­­coin árfolyama nemrég látványosan összeomlott, és persze - mint min­dig - számos geopolitikai puskaporos hordó fenyeget robbanással és komoly gazdasági következményekkel. A jövő fátylát fellebbentő kristálygömbünk persze nincs, nem tudjuk meddig tart még a konjunktúra a világgazdaságban, mikor jön és honnan indul a következő válság, mennyire lesz intenzív, milyen térségeket, ágazatokat fog jobban, és melyeket kevésbé érinteni. Csak a déja vu ér­zés erősödik, egyre több a jel, gyülekeznek a viharfelhők. Egy dolog biztos, térségünk kicsi, nyitott, exportorientált gazdaságai a legsérülé­kenyebbek közé tartoznak. És egyáltalán nem mellékes, hogy Szlovákia 2008-hoz képest kétszer nagyobb GDP-arányos (állami és lakossági) adóssággal lesz kénytelen szembenézni a következő krízissel. FIGYELŐ Orosz nagyhatalmi kishitűség Az oroszok 51 százaléka szerint országuk nem elég nagy nagyhata­lom, ezzel szemben 49 százalé­kuknak meggyőződése, hogy az ország megőrizte nagyhatalmi stá­tusát - derült ki a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet fel­méréséből. így nyolc százalék­­ponttal csökkent azok aránya ta­valy óta, akik nagyhatalomnak gondolják az országot. Viszont a megkérdezettek több mint egyhar­­mada biztos abban, hogy Oroszor­szág másfél-két évtizeden belül a világ vezető országai közé emel­kedhet, 11 százalék nem ért egyet ezzel a megállapítással. A kételke­dők aránya magasabb a 18-24 év közötti fiatalok körében (16 száza­lék), illetve a moszkvai és a szent­pétervári lakosok között (17 szá­zalék). Az erő megtestesítője a válaszadók 26 százaléka szerint a hadsereg, 22 százalék szerint az orosz nép, 17 százalék szerint pedig Putyin el­nök. A nagyhatalmi státusz fontos elemének nevezték továbbá a füg­getlen politikát, az ország termé­szeti kincseit és hatalmas területét. A megkérdezettek 18 százaléka a fegyveres erők fejlesztését, 12 szá­zaléka a Krím elcsatolását, 8 szá­zaléka pedig a 2014-es téli olimpia megrendezését tartja az ország legnagyobb sikerének az elmúlt 10-15 évben. A felmérést 2 ezer fős mintával végezték. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom