Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-21 / 115. szám
www.ujszo.com | 2018. május 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Európába zárva? Egy kínai gazdasági válság is alapjaiban rázná meg Szlovákiát KOLLAI ISTVÁN szlovák - és cseh, és magyar - külkereskedelem túl szorosan és egyoldalúan kötődik az EU-hoz, mondják szakértők és politikusok. De van néhány folyamat, amely árnyalja ezt a fajta egyoldalúságot. Ma Csehország, Magyarország és Szlovákia is körülbelül 80 százalékban az Európai Unióba viszi ki a termékeit, és a közelmúltban sok olyan év volt, amikor ez az arányszám további növekedést mutatott. Egy ország gazdasági fejlődésének szempontjából az ilyenfajta egyoldalúság ha nem is jelent akadályt, de mindenképpen rizikót hordoz magában, mert egyetlen gazdasági központ sikereitől vagy kudarcaitól függ a saját sorsunk. Egyebek mellett ezért is udvarolnak nagy erőkkel a középeurópai országok a kínai piacoknak. Van azonban néhány adat, amely árnyalja azt, hogy tényleg ennyire kelle tartanunk valamiféle egyoldalúságtól. Az egyik a kereskedelmi mérlegek: azaz annak alakulása, hogy az EU-ba szállított és onnan importált áruk ára hogyan aránylik egymáshoz. Miközben a rendszerváltás után ez a mérleg általában negatív volt - Szlovákia külkereskedelmi mérlege tehát deficites volt az unióval szemben - az utóbbi években ez a trend megfordult. Szlovákiában például 2016- ban fordult szufficitba a külkereskedelmi mérleg: ilyenkor az ország több árut és szolgáltatást ad el a külföldnek, mint amennyit onnan vesz. És a pozitív szaldó lényegében az összes nagyobb uniós tagállammal szemben fennáll, még az exportban igencsak erős Németországgal szemben is. Azaz ma Szlovákia több árut képes eladni Németországnak, mint amennyi német árucikket a szlovák állampolgárok vesznek, és ez pozitív jelenség, a kontinensen belüli versenyképességet mutatja. A második adat azt jelzi, hogy az EU-n belül az egyes tagállamoknak mekkora súlyuk van a Szlovákiával folytatott külkereskedelemben. A legfontosabb partner egyértelműen Németország, de a sor elejére kerültek mára a visegrádi államok is. Azaz lehet, hogy az EU 80 százalékos túlsúllyal van jelen a szlovákiai exportban, de ez már nem ugyanaz az unió, ami a rendszerváltás után is hasonlóan domináns pozícióval rendelkezett. Akkoriban az EU csak Nyugat-Európát jelentette, ma pedig Közép-Európát is magába foglalja; ma így jön ki ez a 80 százalékos arány. Nyugat- Európa valójában csak a szlovákiai kereskedelem több mint felét teszi ki, nem pedig a 80 százalékát. Ez a területi kapcsolatok sokoldalúsága és kiegyensúlyozottsága felé'mutat, még ha csak Európán belül is. Végül a harmadik tényező, amely gyakran elsikkad a kereskedelmi számok mögött - és amit egyébként nem könnyű adatokkal alátámasztani - az a Szlovákiából exportált áruk végállomása. Ugyanis nem minden Németország felé indított exportárut adnak el ott, a továbbszállított termékek sokszor végül pont azokon a piacokon kerülnek forgalomba - Kínában, Ázsiában-, ahová például a szlovák és a cseh gazdaságpolitika szeretne saját jogon is eljutni. Nyilván fontos lenne a közvetlen cseh-kínai és szlovák-kínai gazdasági kapcsolatok erősítése, de nem árt tudatosítani, ilyen kapcsolatok már ma is léteznek, csak áttételesen. A termékeket előállító komplex, transznacionális termelési láncoknak csak egy pontja Szlovákia vagy Németország; könnyen lehet, hogy a végén az áru Kínában landol. Azaz aki ma attól fél, hogy a túl erős és egyoldalú uniós kapcsolatrendszer miatt túlságosan ki van téve Szlovákia egy uniós gazdasági válsághelyzetnek, az „megnyugodhat”: egy erőteljes kínai gazdasági válság is feltehetően alapjaiban rázná meg Szlovákiát. Egy ilyen válság hullámai ugyanúgy elérnék Közép- Európát, csak nem közvetlenül, hanem a termelési láncokon, Nyugat- Európán keresztül. Kiska fejtörője SZALAY ZOLTÁN A ndrej Kiska múlt heti bejelentésével - konkrétan azzal a részével, hogy bár elnök nem kíván lenni még egyszer, a politikával nem hagy fel - feladta az utóbbi idők legnagyobb fejtörőjét a lakosságnak. Lehet találgatni, hogyan akar segíteni megváltoztatni a kormányzás stílusát az ország legnépszerűbb politikusa, ha közben a családjának is akaija szentelni magát? Kiskátéi nem volna meglepő, ha egy nagyon új megoldással állna elő. Egyik fö érdeme köztársasági elnökként is ez: új megoldásokkal tudott előrukkolni, új arcot, új dimenziót tudott adni annak a hivatalnak, amelyet előtte nyolc évig Ivan Gasparovic szelleme savanyított. Kiska bő négy évvel ezelőtt egy olyan feladatot vállalt magára, amelynek kimeneteléről neki magának sem lehetett biztos tudása. Megvolt viszont az elkötelezettsége és megvoltak az elvei: Kiska nem vált szimpla PR-arccá, minden egyes megnyilvánulása értékek mentén történik. Ezzel—mint mindenki, aki véleményformálóként lép fel - a megosztó szerepet is vállalja, ám még így is sikeres tud lenni: négy éve tartja a legnépszerűbb politikus pozícióját, még ha gyengülve is. Az elmúlt négy évben ő volt talán az egyedüli jelentős politikusunk, aki a legélesebb helyzetekben is kiállt azokért az értékekért, amelyek miatt olyan sokan rá szavaztak: elsősorban, hogy egy nyugati, haladó, modem, szabad és nyitott országot szeretnénk építeni. Ámikor az elmúlt négy évben kétségbeesve figyelhettük, hogy a demokráciaellenes erők nálunk is komoly térhódításba kezdtek, Kiska volt az, aki a legtöbbször és a legélesebben figyelmeztetett az 1989-ben kiharcolt értékeink fontosságára. Ezzel nemcsak megnyugtatta, vigasztalta a demokratákat, hanem erkölcsi normát, viselkedési mintát is mutatott. Kiska azt is megmutatta, hogyan kell nemet mondani. Még akkor is, ha minden csatát nem lehet megnyerni, s időnként be kell látni a vereséget, be kell látni, hogy meggyőződésünkben tévedtünk. Kiska híressé vált elutasításai, az alkotmánybírók vagy a Pellegrini-kormány első verziójának kinevezésénél megmutatták, milyen lehet egy igazi politikai egyéniség. Nem kell vele mindenben egyetérteni, de az biztos, hogy karakánságért nem kell a szomszédba mennie, és ilyen politikusunk ma kevés van. Az arrogánsabb fajtából persze akad, de abból már régen elegünk lett. Persze Kiska történetéhez hozzátartozik, hogy függetlenként lett elnök, és megnyilvánulásai mögött sosem kellett pártérdekeket sejteni. Ha most valóban a pártpolitika vizeire evez át, ezt a pozícióját egyszer s mindenkorra elveszíti - a pártalapú politika jellegét nem lesz képes megváltoztatni, mert ahhoz az ország alkotmányos rendjét alapjaiban kellene átírni. Az ilyesmihez pedig forradalmi hangulatra lenne szükség, ami ma nincs. Az alkotmányos alapok nagyjából meghatározzák annak kereteit, merre mozdulhat el Kiska: ha nem pártpolitikát fog művelni, akkor egy erős civil mozgalmi hálózattal szólhat bele a közéletbe. Ez egy újfajta modell lenne, az elmúlt hónapok eseményei azonban éppen azt mutatják, a civil nyomás valós, érdembeli változtatásokra képes a politika azon szintjén is, ahol a döntéseket az alkotmánynak megfelelően a választott tisztségviselők hozzák meg. Ahhoz, hogy ez a nyomás, ez a civil hatalomellenőrzés ne csak országos válságok esetén lehessen hatékony, egy állandó, ütőképes hálózatot kellene kiépíteni. Ez az, amitől a Fico-féle régimódi hatalmasok a legjobban rettegnek. S ez lenne az az út, ahol Kiska megtarthatná eddigi pozícióját és továbbra is példát mutathatna az embereknek kiállásban, és ha kell, ellenállásban. Elvégre kormányok jönnek-mennek, de jó civilekre mindig stabilan szükség van. FIGYELŐ Képzett bevándorlást Olyan bevándorlási törvény kell, hogy csak képzett munkaerő jöjjön Németországba - mondta Detlef Scheele, a szövetségi munkaügyi ügynökség vezetője a Welt am Sonntagnak. Kiemelte, 400 ezer bevándorlóra van szükség, de csak azt engedné be, aki német tudását nyelvvizsgával bizonyítja, képzettségét tanúsító okleveleit honosítja, és állásajánlattal rendelkezik egy német cégtől. (MTI) Könyörtelenül ismétlődő iskolai lövöldözések az USA-ban Az Egyesült Államok az egyetlen fejlett ország a világon, ahol reménytelenül ismétlődnek az iskolai lövöldözések. Tíz halálos áldozata van a texasi Santa Fé városka középiskolájában pénteken történt lövöldözésnek, többen megsebesültek. Két diákot letartóztattak, egyikük a gyanúsított. A lövöldözés reggel nyolckor az iskola egyik tantermében, óra közben tört ki. A lőfegyverek eltelj edése ellen küzdő Everytown for Gun Safety nevű civil szervezet szerint hetente történik iskolai lövöldözés az USA- ban. Az iskolák egyre kevésbé védettek a fegyveres erőszakkal szemben, és az amerikaiak fatalistának tűnnek. Gyakoriságuk miatt a lövöldözések már nem is mindig szerepelnek a hazai lapok címoldalán. 214 ezer érintett A The Washington Post naprakész adatbázisa szerint több mint 214 ezer amerikai általános és középiskolai diák szembesült már 1999 óta lövöldözéssel a tanórán. Legalább 139 gyermek, tanár és mások haltak meg iskolai lövöldözésben. A tragédiák rendszerint hiábavaló vitákba torkollnak arról, hogy el kell-e látni, minden iskolát biztonsági kapukkal, illetve épp ellenkezőleg, fel kell-e fegyverezni a tanárokat? Februárban egy fiatalember 17 embert ölt meg félautomata fegyverrel egykori gimnáziumában Floridában. Ez a sokadik tragédia a fiatalok fellépése nyomán országos fellépést váltott ki, a fegyvertartás szigorítását követelve. Március 24-én országos megmozdulást tartottak: 2 millióan tüntettek a szigorítás mellett. A megmozdulásban részt vevő több százezer diák a „tömeges lövöldözés nemzedéke”, illetve a coloradói iskola nyomán, ahol 1999-ben két diák 12 társát és egyik tanárát lőtte le, Columbine-nemzedékként vált ismertté. A törvényhozásban azonban semmi sem változott és Donald Trump amerikai elnök lényegében azt javasolta, hogy fegyverezzék fel a tanárokat. Öt pare - vagy kevesebb Az iskolai lövöldözés meghatározása forrásonként különböző, ezért különböző adatok vannak az ilyen eseményekről. Az azonban bizonyos, hogy a hasonló esetek előfordulása az USA-ban jóval gyakoribb, mint más fejlett országokban, és a tendencia hosszú távon aggasztó. Az esetek 70 százalékában öt perc vagy még rövidebb idő alatt történt végzetes cselekmény, így viszonylagossá válik a rendvédelmi erők reagálása. A főiskolában vagy gimnáziumban lövöldözők az esetek többségében az intézmény tanulói. Az FBI szerint az iskolákban elkövetett lövöldözéseknek van a legtöbb halálos áldozata. Több ilyen támadás hosszú időre sokkolta Amerikát. Ilyen volt az 1999-ben a Columbine középiskolában elkövetett mészárlás, a 2007. évi virginiai műszaki egyetemi lövöldözés, illetve a 2012-ben a connecticuti Sandy Hook általános iskolában elkövetett vérfürdő, amelyben 20 kisgyermeket lőttek agyon. A Sandy Hookban elkövetett mészárlás óta gyakoribbá tették az iskolai próbariadókat és a felkészülési gyakorlatok. (MTI) Doktor Kotleba VALÓJÁBAN CSAK^\ k SZLOVÁK NŐKNEK AKARJUK MEGTILTANI AZ ABORTUSZT... y
